TÁRCZA.
TÁRCZA.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság
igazgató-választmánya f. évi február 7-ikén báró Radvánszky Béla elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melyen id. Bánó József, Boncz Ödön, Csánki Dezső, id. Daniel Gábor, Dézsi Lajos, Emich Gusztáv, Fejérpataky László, Illéssy János, Makay Dezső, Nagy Gyula, ifj. Reissig Ede, id. Szinnyei József, Varju Elemér ig.-vál. tagok, Schönherr Gyula titkár, Áldásy Antal jegyző, és Tóth Árpád pénztárnok vettek részt.
igazgató-választmánya f. évi február 7-ikén báró Radvánszky Béla elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melyen id. Bánó József, Boncz Ödön, Csánki Dezső, id. Daniel Gábor, Dézsi Lajos, Emich Gusztáv, Fejérpataky László, Illéssy János, Makay Dezső, Nagy Gyula, ifj. Reissig Ede, id. Szinnyei József, Varju Elemér ig.-vál. tagok, Schönherr Gyula titkár, Áldásy Antal jegyző, és Tóth Árpád pénztárnok vettek részt.
Az ülés egyedüli tárgya Illéssy János, és ifj. Reissig Ede ig.-vál. tagoknak a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv Folytatása tárgyában az 1901 november 28-iki ülés elé terjesztett tervezete volt, mely az ig.-választmány határozatából kinyomatva az ig.-választmányi tagoknak előzőleg megküldetett.
A titkár a tervezetet felolvasván, az ig.-választmány azt pontonként megvitatta és a következő megállapodásokra jutott:
A Magyar Nemzetségi Zsebkönyv második része a nemesi családok ismertetését foglalja magában, első sorban az 1848 előtti korszakban szerepelt vagy nemesitett azon családokat véve figyelembe, melyeknek tagjai a közpályán szerepeltek, vagy állásuknál és vagyonuknál fogva jelenleg is tekintélyesebb szerepet töltenek be.
A családok ismertetésénél a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. sorozatánál követett módszer veendő alapul. Ehez képest a család neve és előneve közlése után a család leszármazására és rövid történetére vonatkozó adatok rövid foglalatban közöltetnek, a család és egyes ágai őseinek és születési, halálozási, szereplési dátumaiknak felsorolásával, az elágazások feltüntetéséhez általán szükséges genealogiai táblázatokkal, és a családi czimer pontos leirásával.
Ezt követi az élő nemzedék felsorolása, fő- és mellékágak szerint csoportosítva, a születésükre, állásukra, foglalkozásukra, lakásukra, földbirtokukra, házasságukra vonatkozó pontos adatok feltüntetésével.
Az összeállitás alapjául a történeti résznél első sorban a szakirodalom és a levéltárak anyaga, a nemzedékrendi résznél az egyes családoktól kérdőivek utján beszerzendő adatok szolgálnak.
A kérdőivek a következő rovatokat foglalják magukban:
1. A család neve, előneve és vallása. (Az előneveknél csak az 1848 előtti gyakorlat vagy ujabb megerősités alapján használtak jönnek figyelembe.)
2. A család eredete; a nemesi oklevél helye; hol van az eredeti? A család eredetére világot vető oklevelek eredetiben vagy másolatban megküldendők.
3. Ki volt a család első ismert őse, s kitől jön le a leszármazás szakadatlanul?
4. Mely birtokokra nyert a család királyi vagy nádori adományokat? (A helynév mellé az illető vármegye is kiteendő.)
5. A család nemessége mely vármegyében és mikor hirdettetett ki, és mely vármegyétől nyert a család nemesi bizonyság-levelet?
6. A család jelenlegi nemzedéke mikép ágazott szét 41a közös őstől s esetleg mely szakmunkában találhatók erre adatok?
7. A családi czimer leírása.
(A használatban levő családi czimeres pecsétnyomóról két tiszta lenyomat melléklendő.)
8. A jelenlegi élő nemzedék: a) a családfő keresztneve (ha több névre kereszteltetett, azok mindig felsorolandók), b) az elhalt atyának a neve, elhalálozásának helye és ideje, az anyja neve annak megjelölésével, hogy él-e még vagy meghalt? c) a családfő születésének helye és ideje, c) állása vagy foglalkozása, czimei és rendjelei, e) birtoka és állandó lakása, f) kivel, hol és mikor lépett házasságra? (A nő születési helye és ideje, és szüleinek neve is kiteendő.) g) gyermekei; Név, születés helye és ideje; (ha a gyermekek közül valamelyik már családot alapitott vagy férjhez ment s ha önálló, ezen körülmény a fenti adatok alapján megjelölendő), h) a családfő testvérei névszerint és azokra vonatkozó adatok (ugyancsak a fentiek alapján megjelölve), i) a családfő atyjának élő testvérei névszerint és azoknak leszármazottai (a mennyiben a családfő ezen adatok birtokában nem volna, annak megjelölésével, hogy e tekintetben a szerkesztőség kihez forduljon).
A kérdőiv annak összeállitója által keltezéssel és nevének aláirásával látandó el.
A kérdőivek szétküldése a szerkesztőség feladata. Egy kötetben mintegy 400 család ismertetése foglalhat helyet; a kötet iveinek száma 45-ig terjedhet.
Az egyes kötetekben felveendő családok jegyzékét a szerkesztőség a rendelkezésére álló anyaghoz képest saját belátása szerint állapitja meg; a kézirat jóváhagyás végett az igazgató-választmány elé terjesztendő.
A kiadványban czimerrajzok is közöltetnek, és pedig első sorban azon czimerek rajzai, melyek a Siebmacher-féle czimeres könyvben nem jelentek meg; egyébként minden egyes családnak jogában áll czimerét saját költségén fekete vagy szines nyomatban közöltetni.
E megállapodások határozat alakjában kimondatván, az elnök a jegyzőkönyv hitelesitésére id. Szinnyei József és Varjú Elemér ig.-vál. tagokat kérte fel, s ezzel az ülés véget ért.
A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság igazgató-választmánya február 27-ikén tartotta meg ez évi első rendes ülését, melyen id. Bánó József másodelnök elnöklete alatt Barabás Samu, Borovszky Samu, id. Dániel Gábor, Kollányi Ferencz, Pauler Gyula, ifj. Reissig Ede, Soós Elemér, id. Szinnyei József, Varjú Elemér ig.-vál. tagok, Schönherr Gyula titkár, Áldásy Antal jegyző és Tóth Árpád pénztárnok vettek részt.
Elnök az ülést megnyitván, Varjú Elemér ig.-vál. tag felolvasta dr. Werner Mór «Trencséni Csák Máté utódai» czimű dolgozatát, mely a Turulban lát napvilágot.
Ezután a titkár bemutatta Tinódi Sebestyén czimerkérő folyamodásának és 1553 augusztus 25-ikén kelt czimerlevelének fényképeit, melyeket ifj. Biás István m. kir. postatiszt bocsátott a társaság rendelkezésére. A Turul előző füzetében e tárgyban megjelent közlemény kiegészitéseül mindkét oklevél hasonmásban fog a folyóirat legközelebbi füzetében közzététetni.
A folyó ügyek élén a társaság tagjaivá választattak: pártoló tagul Bronzs Viktor földbirtokos, Susán, u. p. Rima-Szécs (aj. a titkár), évdijas tagokká Beleházi Bartal Béla cs. és kir. kamarás, Faddon (aj. Daróczy Zoltán), a dévai állami főreáliskola (aj. a titkár), Dereszkai Huszár Dezső főszolgabiró, Duna-Adonyban (aj. Sárközy Imre), Baczkamadarasi Kis Bálint cs. és kir. kamarás, 1892-től 1901-ig pártolótag, Magyar-Igenben (aj. a titkár), Rákóczy Aladár, a m. kir. földmivelésügyi miniszterium könyvtárnoka, Budapesten (aj. Tóth Árpád), a szamosujvári állami főgimnázium (aj. a titkár) és Zombory Géza m. kir. honvéd-főhadnagy, Kassán (aj. Pettkó Béla és Varju Elemér).
A titkár továbbá bejelentette, hogy Kollányi Ferencz az ig.-választmányhoz intézett levélben mondott köszönetet ig.-választmányi taggá történt megválasztatásáért.
A pénztárnok kimutatása az 1901. év számadásairól a költségelőirányzat és a tényleges eredmény összehasonlitásával a következőkben terjesztetett elő.
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság 1901. évi költségvetési előirányzatának és a tényleges pénztári eredménynek egybevetése.
A M. Heraldikai és Genealogiai Társaság költségvetése az 1902. évre.
