Szilágy vármegye monographiája. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának megbizásából irta Petri Mór. II. kötet. Budapest, …
Szilágy vármegye monographiája. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának megbizásából irta Petri Mór. II. kötet. Budapest, 1901. 8-r., 576 lap.
Az előttünk fekvő testes kötet második része annak a nagy munkának, melylyel Szilágy vármegye közönsége multját kivánta megörökittetni. A vármegyében fekvő várak, birtokosaik és Zilah város történetét foglalja magában, melyet a szerző gondos körültekintéssel s részrehajlatlan kritikával irt meg.
A várak sorát Aranyos nyitja meg, melynek első birtokosai Mária királynő idejében a Drághfiak; a vár röviddel utóbb Kusalyi Jakcs mester családjához került, a melytől ismét visszaszerzik a Drághfiak, mig aztán 1579-ben Gyulaffi László kezére jut. Cseh vára 1319-ben az I. Károly alatti lázadásokban már szerepel, középkori története azonban nem oly nagy jelentőségü, mint a későbbi idők eseményei. Hadad várának ősi birtokosai a XVI-ik század utolsó negyedéig a Jakcsiak voltak; e család 1584-ben Jakcsi Boldizsárral kihalt és öröke Báthori István adománya következtében a Wesselényi családra szállott. A kövesdi vár hosszu időn át a Sarmasági családé volt s utánuk a gyerőmonostori Kemények birtokába jutott. Somlyó a legrégibb adatok szerint a Vatha család birtoka, később a Báthoriak kezébe került, kik Somlyó várát a hozzátartozó falvakkal együtt zászlós urasággá emelték. Valkó várának birtokosai a losonczi Bánfiak voltak. E várral kapcsolatban számos rege és monda él ma is a nép ajkán. 204Tasnádon is volt vár a XV. században s az erdélyi püspökség tulajdonát képezte, később Széchi Mária is birta, majd a Rákócziaké, Bánfiaké és Vayaké volt.
A második részben a várak urairól van szó, a menynyiben családjuk a vármegye történetével összefüggésben áll. Köztük első helyen áll a losonczi Bánfi-család őse Tamás, ki az 1297–1351. évek között élt. A Bánfiak után a Báthori család játszott nagy szerepet a vármegye történetében, a mely Somlyó várát 1351-ben nyerte. A bélteki Drághfi család ősei 1365 körül jöttek Magyarországba s övék volt a vármegyében Kővár, Aranyos és Szilágy-Cseh vára egész vidékével. A rátóti Gyulafiak a Dunántulról származtak át s a Báthoriakkal való rokonságuk révén hatalmasodtak el. A Jakcs calád a Gútkeled nemzetségből származik, a kusalyi Jakcs család azonban szatmármegyei kisebb nemes család lehetett eredetileg. A Kemény család a kövesdi vár révén tartozik Szilágy vármegyéhez s az ujabb korban szerepel.
A könyv harmadik részét Zilah város története foglalja el. A város neve már a váradi regestrumban is előfordul s I. Lajos királytól kezdve számos kiváltságot nyert a fejedelemtől. Eredetileg az erdélyi püspök birtoka volt; 1542-ben, Statileo János püspök halála után, az erdélyi kincstár birtokába jutott. Később sokáig mint mezőváros szerepelt különböző birtokosok kezében.
Ez a kötet rövid tartalma, melyet az adatok bő felsorolásán kivül jellemez az, hogy nem csupán a történelemre terjeszkedik ki, hanem érdekes leirásokat ad a társadalmi, gazdasági, néprajzi és földrajzi viszonyokról is. Külön mellékletképen közli Báthori István 1584. évi adománylevelét Hadad váráról, Kemény János fejedelem kinevező-levelét a kövesdi udvarbiró számára és Zilah város szines czimerképét; a szöveg között pedig számos érdekes aláirást, czimert és egyéb képet.
Nagy érdeklődéssel nézünk a harmadik kötet megjelenése elé, mely a vármegyei községek és birtokosaik történetét fogja tartalmazni, s melynek eddig csupán első része került ki a sajtó alól. Az egész mű hat kötetre van tervezve; a IV. a községek történetének folytatását és befejezését, az V. és VI. a megyebeli családok történetét tartalmazza.
Az érdeklődők kedvéért megjegyezzük, hogy a diszes kiállitásu munka Budapesten a Franklin-Társulatnál, Zilahon pedig Seres Samu könyvárusnál kötetenként 8 koronáért szerezhető meg.
G. A.
