Professor Dr. Johann Loserth, Genealogische Studien zur Geschichte des steirischen Uradels. Das Haus Stubenberg bis zur Begründun…
Professor Dr. Johann Loserth, Genealogische Studien zur Geschichte des steirischen Uradels. Das Haus Stubenberg bis zur Begründung der habsburgischen Herrschaft in Steiermark. Graz, Verlagsbuchhandlung Styria, 1905. 6 lap czim és ajánlás, 83 lap, 4. nemzedékrendi tábla és 8 levél pecsétlenyomat. 8° 2 K 40 f.
Ez a munka a stiriai történelmi országos bizottság kiadásában jelent meg, abban a vállalatban, a melynek czime: «Forschungen zur Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte der Steiermark», s a melyből a Stubenbergek őstörténelme a hatodik kötetnek első füzetét képezi.
A vállalat közölte már első kötetében – dr. Krones Ferencztől Styria alkotmányának és közigazgatásának történelmét a Habsburgok uralmának megalapitásáig; továbbá a második kötet első felében Ilwof Ferencztől az Attems grófok történelmét (három nemzedékrend-történelmi táblával) és a kötet második felében dr. Losert Jánostól, a II. Károly főherczeg halála után volt hódolati viszályt 1590–1592; a harmadik kötet Anthony vom Siegenfeld Alfréd lovag müve Stiria czimeréről; a negyedik kötet első fele, dr. Krones Ferencz értekezése Stiria fejedelmeiről, hatóságairól és rendjeiről 1283–1411 második fele pedig Ilwof Ferencztől, Stiria ideiglenes tartománygyülése 1848-ban; az ötödik kötet eleje Mell Antal müvét tartalmazza, a stiriai parasztok felszabaditásának kezdetéről Mária Terézia és II. József alatt, mig a kötet végét dr. Losert János műve: «Salzburg és Stiria a tizenhatodik század utolsó negyedében» alkotja több püspök levelezéséből összeállitva. Ebből a tartalomból látszik, hogy a vállalat nem akar rendszeres lenni, hanem egyszerüen azt tüzte ki feladatául, hogy mindent közöl, a mi Stiriára vonatkozik, abban a sorban, a mint kiadásra megérett. Az osztrák tartományok csaknem mindegyikének van külön történelmi társulata, a mely nagy szeretettel karol fel és teszen közkincscsé mindent, a mit felkutathat. Így jelentek meg egymás után az Ortenburg, Heunburg, Pfannberg és Cilley grófok történelmei és egész sereg más olyan osztrák családé, a melynek nagy szerepe volt Magyarország történelmében. Hogy egyébre ne hivatkozzunk, ott van Cilley Borbála magyar királyné. Ha nem is szerepeltek a Cilleyek módjára Magyarország évkönyveiben a Stubenbergek, sokszoros kapocs füzi őket a Corbáviai, Frangepán, Zriny és ezek által a Rákóczy-családhoz, a mely családok ősei közt fölös számmal szerepelnek a Stubenbergek.
De azonkivül az első századokban vivott határvillongások és az időleges magyar uralom miatt is Stiria ősi családjai minduntalan barátságos vagy ellenséges érintkezésbe jutottak a magyar főúri családokkal. Pettau, Wildonie, Stadeck, Neidberg, Liechtenstein, Ramstein, Teuffenbach és Seldenhoven nevei nem egy magyar vonatkozású okmányon szerepelnek, hol mint tanuk, hol mint cselekvő felek.
A Stubenbergek ősi birtokai Wiener-Neustadt, vidékén, továbbá Hartberg, Stubenberg és Kapfenberg voltak. Ezek a birtokok messze terjedtek Alsó-Ausztriában, Stiriában és Magyarország nyugatára.
Loserth tanár a napjainkig ismert összes okmányokat és emlékeket felhasználja ismertetésében, a mely természetesen hasonlithatatlanul megbizhatóbb Wurzbach [Biografisches Lexikon] adatainál. De azért szintén eléggé hiányos. Losert szerint a család első elágazásainak történelme a következő képet nyujtja:
Wulfing, 1042; Ismeretlen; Stubenberg Wulfing, 1128, 1160; Ismeretlen; von Stubenberg és Kapfenbert Ottó 1144, 1183 Neje: Rase [Rosegg] Hiltrud nővére; Schirlingnek nevezett Gottschalk 1172 óta von Neidberg Gottschalk; von Krems Wulfing; Krems; Gerold; Stubenberg Ulrich, † 1218 Damiette előtt Neje: Gertrud; Stadeck I. Rudolf † 1231; Landesere Erchinger 1173, 1211; Neidberg Gottschalk 1170 után; Stadeck † 1398; Landesere † 1286; Neidberg;
95Stubenberg Ulrich 1218-ban Damiette előtt halt meg a keresztes hadjáratban, a mely azért is nevezetes, mert a mi II. Endre királyunk is részt vett benne. Erről a hadjáratról Loserth eléggé bő értesitéssel szolgál és nem lehet rossz néven venni tőle, hogy valóságos dicskölteményt zengedez Babenberg VI. Lipót osztrák hercegről, a kinek nevétől, hős tetteitől és dicséretétől visszhangzott akkor az egész kereszténység irodalma, visszhangzottak III. Honoriusz és IX. Gergely pápák bullái.
A keresztes hadban két Stubenberg vett részt Ulrich és Wulfing, apa és fiu, a kik közül az apa ott is maradt. – Tőlük igy származik le a család:
Stubenberg Wulfing, † 1230 előtt; Stubenberg Wulfing, † 1280 után.
Neje: Ortenburg Erzsébet grófnő
Neje: Ortenburg Erzsébet grófnő
Ortenburg Erzsébet grófnőnek a testvérét, Eufémiát, Pleyen-Hardeck Konrád gróf vette el, a ki 1200-ban a magyarok ellen esett el. Leánya, Pleyen Eufémia grófnő Görz II. Albert gr. neje lett 1275-ben, mig II. Albertnek a huga, Görz Adelheid grófnő Ortenburg II. Frigyesnek, Stubenbergné testvérének lett a hitvese. Az Ortenburgok Karinthia hercegeivel közös törzsből származván, a Stubenbergek nagy tekintélyére vall, hogy csaknem egy időben vagy legalább egy nemzedéknyi időben az Ortenburg és Görz házakba házasodhattak. A sógorosodás igy áll:
III. Meinhárd, Görz grófja, † 1258, Neje: Adelheid, Tirol grófnője és örököse, † 1275; II. Hermann, Ortenburg grófja, † 1256, Neje: ismeretlen; IV. Meinhárd Görz grófja 1258–1271, Tirol grófja 1258–1291 Kärnten herczege 1286–1295, Neje: Wittelsbach Erzsébet, bajor herczegnő, † 1273; Tirol Erzsébet grófnő 1263–1313, Férje: 1276-ban I. Albrecht német király, 1248–1308; II. Albrecht Görz grófja † 1304 2. neje: 1275; Görz Adelheid grófnő, † 1286 körül, Férje; II. Frigyes Ortenburg grófja † 1304, Neje; Eufémia Férje: Pleyen-Hardegg Konrád gróf † 1260; Erzsébet Férje: Stubenberg Wulfing † 1280 után; Pleyen-Hardegg Eufémia grófnő, Férje: 1275; Habsburg; Ortenburg; Görz; Stubenberg;
Ezeknél a házasságoknál fogva a XIV. század elején a Stubenbergek már vérrokonok voltak a Habsburgokkal, Hohenzollernekkel, Wittelsbachokkal, Ortenburg és Görz grófjaival. Stubenberg Wulfingnak és Ortenburg Erzsébetnek fia:
Stubenburg Ulrich, † 1290 után,
Neje: Pfannberg Erzsébet grófnő, † 1290 után.
Pfannberg Erzsébet grófnőnek ismeretlen nevü testvére Suneck Ulrich szabad urnak [† 1322 előtt] lévén a felesége, ősanyja volt a Cilley grófoknak, Cilley Borbála magyar királynénak, a Habsburgok és a Lothringeneknek.
A Stubenbergek további történelme nem tárgya Loserth munkájának, de különben is eléggé ösmeretes Wurzbach biografisches Lexikonának 40. kötetéből és sok más munkából.
Zarándy A. Gáspár.
