Kajári Biby Simon armálisa 1522-ből.
Kajári Biby Simon armálisa 1522-ből.
(Czimerképpel.)
A Biby-familia kajári jobbágycsalád volt, melynek tagjai közől Simon a bakonybéli apátság körül különösebb érdemeket szerzett: két izben verés érte, sebet kapott a monostor érdekeinek védelmében, sőt anyagi áldozatot is hozott az érdekében, mert az apátságnak adta egy ősi, kajári szőllejét és elengedte neki 100 forint tartozását. Ezen szives szolgálatokat Jakab bakonybéli apát és konventje már 1521 november 25-én azzal jutalmazták, hogy Biby Simont két leányával, Orsolyával és Borbálával egyetemben az apátság nemes jobbágyainak soraiba emelték, telkét és tartozékait a kilenczed és tized alól fölmentették s e jogokat a leányok ivadékai számára is biztositották.*
L. ezt az oklevelet A pannonh. Sz.-Benedek-R. tört. VIII. 568–569. l.
Jakab apát azonban még nagyobb jutalomban részesitette Bibyt, a mennyiben a következő évben kieszközölte, hogy az ország nemeseinek sorába került. Mivel Biby az ő monostorának védelmezésével és istápoló támogatásával egyben az egész benczés rend körül érdemeket szerzett, könnyen elérte, hogy Tolnai Máté, a benczések főapátja is segitette a királynál, midőn Biby nemesitését kérelmezte. II. Lajos a két apát kérésére Bornemisza János pozsonyi főispán előterjesztése alapján bele is egyezett és 1522 február 14-én Budán kelt levelével Bibyt és két leányát megnemesitette és czimert adományozott nekik.
Sajnos az armalis sok viszontagságon ment keresztül: viztől összezsugorodott, foltokat kapott, lekopott, pecsétjét letépték és már a XVIII. században olyan állapotban volt, hogy mikor a pannonhalmi hiteleshelyi levéltár régi protocollumának 169. lapján be akarták vezetni, csak rövides regestáját adták azzal a megjegyzéssel, hogy alig harmadrésze olvasható. És ezen harmadrészből épen a czimerleirás hiányzik, anynyira lekopott, hogy csak itt-ott vehető ki egy-egy félsor, néhány szó. Igyekezünk a szöveget, amennyire lehetséges volt, helyreállitani, azonban az még igy is csak töredék. Hangzik pedig következőképen:
Ludovicus dei gratia rex Hungarie Boheme etc. tibi fideli nostro nobili Symoni Byby de Kayar salutem et gratiam nostram regiam. Ad perpetuam [rei memoriam] harum seria volumus pervenire, quod cum nos ex fidedigna conmendatione in tui favorem facta intellexissemus, quod ..... ć pro locorum et temporum varietate sacrae inprimis huius regni nostri Hungarie corone, maiestatique nostre facta ..... exigentiam exhibita, quaquanta item probitate, fide, constantia, cura et solicitudine a multis annis usque ........ grandiorem, quod ex supplicatione et conmendatione venerabilium Mathei sancti Martini sacri montis [et Jacobi sancti] Mauricii de Bakonbeel abbatum in tui favorem facta accepimus, eidem abbatie de Bakonbell, immo .................. religionis sancti Benedicti cum non modico eiusdem religionis incremento et commodo serviveris ......., 86tum .......... huiusmodi servitiorum, que pro pio in ipsam abbatiam, religionem affectu, perinde ...... proprie nostre persone exhibuisses ........... namus, tum vero ad supplicationem eorundem abbatum ex statu et conditione ignobilitatis, quam a parentibus nascendo ............. eris, ex certa nostra scientia et gratia speciali te eximentes cetui et numero verorum regni nostri nobilium armis utentium adscribendum atque aggregandum duximus annuentes et concedentes, ut a modo deinceps tu, tuique heredes universi et posteritates utriusque sexus universe pro veris et a nobili sanguine propagatis nobilibus habeamini, reputemini et honoremini, immo eximimus ascribimus et aggregamus .................., ut ad prestanda deinceps ............ corone et maiestati nostre plura fidelia servitia diligentior et pronior esse possis in signum .......... nobilitationis hec arma seu insignia nobilitaria ............ videlicet scutum armigerum ............... angulis ......... seu celestino nobilium colore ............. medio campo ......... vitem seu vilis stipitem tribus palmitibus decoratum (?) .......................... que omnia in fronte presentium literarum nostrarum docta .......... depicta sunt, tibi memorato Symoni dedimus, donavimus et contullimus, immo damus et conferimus, ut tu, tuique heredes et posteri universi prescripta arma seu nobilitatis insignia more aliorum nobilium quorumqumque armis utentium a modo in posterum ubique in prśliis hastitudiis, torneamentis, duellis, aliisque omnibus et singulis excercitiis nobilitaribus, necnon sigillis, velis, annulis, tentoriis, cortinis, papilionibus, domibus, generaliter vero in quorumlibet rerum et expeditionum generibus ferre, gestare, fingi, p ........ et insculpi, incidique facere, omnibusque illis gratiis, prerogativis, honoribus ac libertatibus, quibus ceteri nobiles regni nostri armis utentes qualibet consuetudine vel iure utuntur et gaudent, uti frui, et gaudere possitis et valeatis. Preterea in maius et evidentius argumentum prenotate nostre favoris donationis et collationis presentium armorum illam libertatem et exemptionem ............ prefatus frater Jacobus abbas de Bakombel in suo et conventus eiusdem abbatie nomimbus et personis ex consensu prefati fratris Mathei archiabbatis sancti Martini vigore litterarum suarum privilegialium superinde confectarum et coram nobis productarum ....................................... eisdem litteris ............. taxata super non solutione onerum, decimarum et nonarum .............. et ................. in dicta possessione [Kayar] appellata in comitatu Jauriensi existenti habita universarum pertinentiarum et integritatum eiusdem domus in eius nomine (?) ............. et signanter ratione vinee Pokyzewlew vocatć prefato monasterio de Bakombeel pertinere debentis, item .......... donationem et perpetuam quietamque (?) possessionem cuiusdam fenilis ......... habiti, certarumque terrarum arabiliuin ad illud ab antiquo, ut dicitur, .......... tibi prefato Simoni et honestis dominabus Urrsule ac Barbare filiabus tuis in perpetuum acceptantes aprobantes eisdem libertati et donationi, quatenus ............. nobis est nostrum regium consensum prebuimus et predictam domum, in cuius pacifico ............... dominio multis annis perstitisse et nunc quoque perstitere diceris, simulcum .......... omnibus suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet quovis nomine vocatis ad eandem domum ab antiquo et de iure pertinentibus et pertinere debentibus ac pariter cum omni iure regio ........................ qualitercunque ........... cedem ex quibuscunque causis, viis et rationibus nostram concernerent maiestatem, tibi memorato Simoni de dicta Kayar et prefatis filiabus tuis, vestrisque heredibus et posteritatibus universis dedimus, donavimus et contulimus, immo acceptamus, approbamus, prebemus, damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possidendam pariter et habendam, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante, quas ad perpetuam memoriam omnium premissorum secreto sigillo nostro, quo ut rex Hungarie utimur, consignatas, concedendas duximus. Datum Bude, in festo beati Valentini martyris, anno domini millesimo quingentesimo vigesimo secundo, regnorum nostrorum predictorum etc. anno sexto.
Relatio magnifici domini Johannis
Bornemizza comitis Posoniensis.
A szöveg nagy fogyatkozásáért azonban kárpótlást nyujt, hogy, ha szintén megviselten is, megmaradt a czimerkép, mely után a leirást pótolhatjuk.
A czimer a következő: csücskös talpu egyenes paizsban kék mezőben zöld szőlőág három fölfelé álló vesszővel, az elsőn négy, a másodikon és a harmadikon három-három levél, a vesszők végén egy-egy szőlőfürt zöld szemekkel. A pajzs fölött zárt sisak van, fölötte 87oromdisznek a pajzsmezőben levő vesszős, fürtös szőlőág azzal a különbséggel, hogy a középsőn seregély ül. A takaró égszinkék és vörös. Pajzstartónak egy-egy meztelen angyalka van rajzolva; a vállaiknál mindkettőnél egyaránt meglevő vizfolt okozta szinváltozás már alakja szerint is arra vall, hogy szárnyakkal voltak ábrázolva. Az egész czimer kiállitása egyszerü, de a pajzstartó angyalkáknak még a kissé elmosódott alakfokban is föltünő csinos, kedves arczai ügyes festő kezére vallanak.
II. Lajos király e nemeslevelében megemlékezik a Jakab apáttól adott kedvezményről és bizonyára a leányokra s ezek utódaira való tekintetből a maga részéről is biztositja a kilenczed és tized alól való mentességet.* Valószinü, hogy Bibynek 1522 után sem született figyermeke, leányai meg valamely kajári jobbágycsaládba házasodtak be. Erre vall, hogy a Jakab 1521-i kiváltságolását többször átiratják,* de a nemességadományozásról nem esik szó, Kajár lakóinak nevei közt Bibyvel nem találkozunk. A XVII. század folyamán a leányág leszármazottjainak is az lett a sorsa, a mi más mentesitett családoké: Baksay bakonybéli apát rákényszeriti őket, hogy a Kajáron birt sessióik után minden adót, szolgálatot, kilenczedet, tizedet csakugy megadjanak, mint azokat más telkek megadják.*
A nemesi levél a pannonhalmi hiteles helyi levéltárban 158. sz. alatt található.
Igy 1605-ben, majd 1617-ben s ez utóbbi átiráskor csak mint «agilis condam»-ról emlékeznek meg Bibyről. A pannonh. Sz.-Benedek-R. tört. IX. 471. és 478. l.
V. ö. u. ott 16., 476–477., 497. l.
SÖRÖS PONGRÁCZ.
