Béthencourt munkája.
Béthencourt munkája.
A Turul 1904. évi vagyis 22. kötetének 12–26. lapján közöltük Don Francisco Fernández de Béthencourt nemzedékrendi és czimertani remekműve (Historia genealogica y heráldica de la Monarquia Espanola: Casa Real y Grandes de Espana) első négy kötetének a mi viszonyainkra alkalmazott ismertetését: «A spanyol királyok magyar vérei» czim alatt.
Azóta két ujabb kötet jelent meg. Mielőtt ezeket ismertetnők, szükségesnek tartjuk néhány szót mondani az előző kötetekről.
Az első kötet a királyok történetét tartalmazza. A második kötetben a grand méltósággal biró főnemesi családok igen bő, igen lelkiismeretesen összeállitott történelme kezdődik és pedig az első grandok történelme. Azoké, a kiket I. Károly király 1520-ban grandokul elismert. Ilyen család husz van, huszonöt czimmel: Acuńa (Escalona herczege, a ki egyuttal Villena őrgrófja, és Ureńa grófja, két ház), Aragon (Segarbe herczege és Villahermosa herczege, két ház), Borja (= Borgia, Gandia herczege), Folch de Cardona (Cardona herczege), Castro (Lemos grja), La Cerda (Medinaceli hge), Cordova (Piego őrgrófja és Cabra grófja, két czim), La Cueva (Albuquerque herczege), Enriquez (Castilia tengernagyai, egyuttal Melgar grófjai), Guzman (Medina Sidonia herczege), Manrique (Aguilar őrgrófja és Nájera herczege, két czim), Mendoza (Infantado herczege), Navarra (Lerin grófja), Osorio (Astorga őrgrófja), Pimentel (Benavente herczege), Ponce de Leon (Arcos herczege), Sandoval (Denia őrgrófja), Toledo (Alba herczege), Velasco (Frias herczege) és Zuniga (Béjar herczege és Miranda grófja, két czim).
Az eddig megjelent hat kötet beosztása szerint ez a munka akár száz kötetre is terjedhet. Az eddigi kötetek mindegyike 500 lapnál többre terjed. A Litta-féle olasz genealogiai munka 188 füzetével, Wurzbach «Biografisches Lexicon»-ja és a «Dictionary of National-Biography» az ő egyenkint hatvan kötetükkel meg sem közelitik Béthencourt művének hasonlithatatlan anyaggazdagságát. És hogy az ilyen drága munkát épen a szegény spanyol nép irodalma termelheti, azt megmagyarázza az a körülmény, hogy ő katholikus felsége, Ausztriai donna Mária Krisztina királyné a munka védnöke. A hol a király pártolja az irodalmat, ott virágoznia is kell a tudománynak.
Visszatérve a kötetekre, a második, sőt a harmadiknak nagyobbik fele is csupán az Acuńa (Escalona és Urena) házat tárgyalja, a harmadik kötet kisebbik fele az Aragon (Segorbe és Villahermosa) háznak van szentelve. A negyedik a Borja (Gandia) és Castro (Lemos) házaké és igen bőven ismerteti III. Kalixtus és VI. Sándor pápák családját.
Ezeket szükségesnek tartottuk ujra elmondani, hogy a következő kötetek tartalmához meg legyen a kulcs. Az ötödik kötet a (de la) Cerda (Medinaceli) házra vonatkozik egészen. Nevezetes ház ez.
Alapitója Fernando infáns, a kit sörteszerű sörénye miatt de la Cerda névvel neveztek s a ki, bárha Castilia és Leon királyának trónörököséül született, mint elsőszülött fiu, még sem került a trónra, hanem a hires (de la) Cerda házat alapitotta. Különben Árpádházi Jolanta magyar királyleánynak volt az unokája.
II. Endre magyar király, † 1235; 2. neje: Capet-Courtenay Jolanta; Árpádházi Jolanta magyar herczegnő, † 1254 Férje: I. Jakab, Aragon királya, † 1276; Jolanta, aragóniai infánsnő Férje: X. Alfonz, Castilia és Leon királya, † 1284; Fernando de la Cerda Neje 1268: Capet Blanka franczia királyleány; De la Cerda Alfonz, Castilia és Leon czimzetes királya 159Neje: Narbonne Mahalda, Lunel asszonya; De la Cerda Lajos, Clermont és Talmond grófja, a Szerencsés szigetek herczege 1. neje 1306: Guzman Leonor, Huelva és Gran Puerto de Santa Maria grófnője; De la Cerda Izabella, Medinaceli grófnője, † 1383 Férje: Foix-Bearn Bernát, Medinaceli első grófja, Huelva és Gibraleon ura.; De la Cerda Izabella, Medinaceli grófnője, † 1383 Férje: Foix-Bearn Bernát, Medinaceli első grófja, Huelva és Gibraleon ura; Bearn-de la Cerda Gaszton, Medinaceli 2. grófja, † 1404 Neje: Mendoza Mencia grófnő; Bearn de la Cerda Lajos, Medinaceli 3: grófja, † 1447 1. neje: Sarmiento Johanna, Enciso urnője; Bearn-de la Cerda Gaszton, Medinaceli 4. grófja, † 1454 neje: De la Vega y de Mendoza Leonor Cogolludo urnője; Bearn-de la Cerda Lajos, Medinaceli 5. grófja és 1. herczege, Gran Puerto de Santa Maria I. grófja, † 1501 3. neje: Vique de Orejon Katalin; János, Medinaceli, 2. herczege, † 1544. 2. neje: Silva y Toledo Mária; János, Medinaceli 4. herczege, † 1575 Neje: Mannel de Portugal Johanna; János Lajos, Medinachi 5. herczege, † 1594 János Lajos, Medinaceli 5. herczege, † 1594 1. neje: Aragon v Cardona Izabella a Montalto herczegek házából; János, Medinaceli 6. herczege, † 1607 2. neje: de Toledo Davila y Colonna Antonia; Antal János Lajos, Medinaceli 7. herczege, † 1671 Neje: Enriquez Afan de Ribera Portocarrero y Cardenas Lujza Mária Anna, Alcala 5. herczegnője, Tarifa 7, őrgrófnője és Los Molares 11 grófnője; János Ferencz Medinaceli 8. és Alcala 6. herczege, † 1691 Neje: Aragon y Cardona Katalin, Segorbe 8., Cardona 9. és Lerma 5. herczegnője; Bearn-de la Cerda Felicia Mária, 1657–1709 Férje 1675: Cordova y Figueroa Lajos Móricz, Priego 7. őrgrófja és Feria herczege, † 1690
Foix Bernát természetes fia volt III. Főbusz Gasztonnak, Foix grófjának és Béarn algrófjának, tehát abból a fényes nemzetségből származott, a mely házasság utján Navarra trónjára kerülve, a Bourbonoknak és Orleansoknak s általuk csaknem valamennyi európai uralkodóháznak őse lett. A Foix-Bearn ház azután igy folytatta a Cerda-házat leányágon:
I. neje: Aragon y Cardona Izabella Montalto herczegeinek a házából, a kinek czimerében az 1. és 4. mezőt a modern aragoniai czimer foglalja el, mig a 2. és 3. mező három részre oszlik. Az első Magyarország, a második Anjou-Sicilia, a harmadik Jerusálem czimerét mutatja. Izabella herczegnő úgy jut ezekhez a czimerekhez, hogy kisunokája I. Ferdinándnak, Nápoly királyának, az Árpádok sokszorosan vérének.
Ezzel a házassággal a Medinaceli herczegi háznak rangjai, czimei és birtokai átmentek a Cordova házra, a mely ma is képviseli a Medinacelihez kötött grandméltóságot. Az itt közöltük fővonalon kivül tartalmazza az ötödik kötet a következőket: Villoria, Lunel, Lara, Vizcaya urait, Foix grófjait, Bearn algrófjait, Gran Puerto de Santa Maria grófjait, Cogolludo, Iraguna de Camero Viejo őrgrófjait, Paredes de Nava és Parcent, Banos grófjait, Ladrada, Leiva, Rosa, Mota de Trejo őrgrófjait, Miedes, Mandayona, Pioz és Atanzon urait. A kötet igen gazdag a magyar genealogiára is tartozó adatokban, a miket lehetetlen rövid ismertetés keretében felsorolni.
A hatodik kötet a Cordova (Priego és Cabra) házé és ilyeténképen folytatja az ötödik könyvben megszakadt Medinaceli herczegvonalat.
Bearn-de la Cerda Felicia Mária, 1657–1709 Férje 1675: Cordova y Figueroa Lajos Móricz, Priego 7. őrgrófja és Feria herczege, † 1690; Cordova y Figueroa de la Cerda Miklós, Priego 9. őrgrófja, Feria 9, Medinaceli 10, Segorbe 10, Cardona 11. és Alcala 8. herczege, 1682–1739 Neje: Spinola de la Cerda Hieronyma, Sesto és San Severino hgeinek házából; Lajos Antal, Medinaceli II. herczege, 1704–1768 Neje 1722: Moncada y Benavides Teréz, Aitona őrgrófnője és Camina herczegnője, a bajor herczegeknek és a magyar királyoknak sokszorosan vérsége; Péter, Medinaceli 12. herczege, Aitona 8. őrgrófja és Camińa 9. herczege, 1730–1789 1. neje 1747: Gonzaga y Caracciolo Mária Franciska, a római szent Birodalom herczegnője, a mohácsi vész előtti összes magyar uralkodóházak vére; Lajos Mária, Medinaceli 13. herczege, 1749–1806 Neje 1764: Benavides y Pachece Joachima, Santisteban del Puerto 3. herczegnője; Lajos Ferdinánd, Medinaceli 14. és Santisteban del Puerto 4. herczege, 1780–1840 Neje 1802: Ponce de Leon y Carjaval Mária; Lajos Tamás, Medinaceli 15. herczege, 1813–1873 Neje 1848: Barradas y Bernuy Angela; Lajos Mária, Medinaceli 16. herczege, 1851–1879 Neje 1878: Salabert y Arteaga Casilda; Lajos Mária, Medinaceli 17. herczege, Cogolludo 16.160 őrgrófja, Priego 16. őrgrófja, Feria és Segorbe 17, Cardona 18, Alcala 15, Camina 14. és Santisteban del Puerto 7. herczege, született 1880-ban.
A hatodik kötet azonkivül közli:
Cordova, Aguilar, Montilla és Priego urait, Armuńa őrgrófjait, Sessa és Terranova herczegeit, Figueroa házát, Feria herczegeit, Cogolludo őrgrófjait, Malpica és Mancera őrgrófjait, Arion hercegeit, Salvatierra grófait, Sobroso őrgrófjait, Teba grófjait, Ardalos grófjait, Castilia marsalljait, Bańos grófjait, Las Casas del Bailio, Fontana, Toba és Belmonte urait Moratalla őrgrófjait, Valdemoro urait, Canillejas őrgrófjait, Revilla-Gigedo grófjait, Encinar urait, Villaseca őrgrófjait, Baena, Poza és Requena urait.
A munka nyomása igen egyszerü. A főágakat nagy, a mellékágakat kis betüvel jelöli és mindenütt a lap szélén áll a feleség czimerének teljesen hű leirása, valamint a családban fiágon használt összes czimerek szabatos képe fekete nyomásban.
Egy szóval a munka olyan mintaszerü, hogy spanyol nyelven valószinüleg feleslegessé tesz évszázadokra bármily hasonló természetü munkát. Béthencourt munkája az idők folytán kiegészitendő lesz ugyan, de nem hiszszük, hogy javitható.
Zarándy A. Gáspár.
