Robert Sommer, Familienforschung und Vererbungslehre. Leipzig, J. A. Barth, 1907. (Ára 9 márka.)
Robert Sommer, Familienforschung und Vererbungslehre. Leipzig, J. A. Barth, 1907. (Ára 9 márka.)
Szokatlan dolog, legalább nálunk, hogy a genealogiával – orvos foglalkozzék. Azt hiszik sokan, hogy a családi leszármazás kutatása a történelem s melléktudományai művelőin kivül legfeljebb még a jogászt érdekelheti. Holott, s ezt jó lenne a «hagyományok» ellen menydörgő liberális demokrata tudós uraknak megjegyezni, a családi eredet kutatásának fontos szerepet juttat az emberrel foglalkozó természettudomány azon ága is, a mely testi és lelki átöröklést s ennek következményeit tette tanulmány tárgyává.
Dr. Sommer, a kit lélektani és élettani munkái révén a német közönség már előnyösen ismer, e művében kisérleti uton kivánta bebizonyitani, minő fiziologiai eredményeket lehet valamely család történetének messzemenő, rendszeres összeállitása alapján nyerni. Nem szenved kétséget, hogy végső eredményei, a melyeket jórészben egyetlen családnak nagy fáradtsággal s kiváló éles elméjüséggel összeállitott történetéből vont le ez idő szerint inkább csak hipotetikus értékűek, de tagadhatatlan viszont az is, hogy sikerült megmutatnia azt az utat, a mely a genealogiának széles körben való tudományos értékesitéséhez vezet s azt a módot, a melylyel a leszármazások kutatása az emberi művelődés fejlődésének megrajzolásánál előnyösen felhasználható.
A munka tulajdonképen két főrészre oszlik. Az első inkább csak a szakbeli fiziologust és pszihologust érdekli s az átöröklés eddig felderitett törvényeinek ismertetését tartalmazza. Második felében a családtörténeti kutatás helyes módszerét mutatja be, a melyet követve a családtörténet megszünik az a száraz s keveseket érdeklő mesterség lenni, a melynek eddig tartották s valódi, számottevő tudomány magaslatára emelkedik. E részt különösen ajánljuk a magyar genealogusok figyelmébe. Az a példa, a melyet Sommer dr. kutatási módszerének gerinczéül felhasznál érdekesség dolgában bárminő regénynyel vetekedik, tanulságokban pedig szinte kifogyhatatlan. A bemutatott leszármazás egy Soldan-nevü német polgárcsaládé, a melynek eredetét a XIV. században élt ősig (kiben egy kereszténynyé lett törökre bukkant), viszi fel a tudós kutató. Az izenkénti leszármazás oklevélszerü bizonyitásáról szó sincs, s bizonyos, hogy a családfát európa egyetlen heroldi hivatala vagy lovagrendje sem fogadná el igazolásul. Mégis érezzük, látjuk s kénytelenek vagyunk beismerni, hogy ennek a családfának hitele s az értéke, alapjában véve van olyan, mint az anyakönyvi kivonatokkal jól-rosszul megtámogatott, «sub fide nobili» hitelesitett hivatalosan elismert ősfáké. S mig az utóbbiakból a száraz neveken s évszámokon kivül legfeljebb azt tudjuk meg, minő családi összeköttetéseket hozott létre a régi kor kapzsisága, a család emelésére irányzott kiméletlen akarat vagy a hiuság, addig a Sommer dr. szellemében s módszere szerint folytatott genealogiai kutatás család keletkezésének, testi s lelki tulajdonai fejlődésének emelkedése vagy bukása okainak rejtelmeibe enged bepillantást s nyujt mindezekhez érthető magyarázatot.
Megszivlelendő dolgokat mond el a szerző könyvének utolsó. «Ujjászületés és nemesség» czimü fejezetében is, a melyben a most már félig-meddig tisztán történelmi jelentőségü örökletes nemeséggel az átöröklött egyéni kiválóságok révén kiemelkedő természeti-nemességet állitja szembe. Hogy az utóbbi túl fogja élni az előbbit, abban dr. Sommernek tökéletesen igaza van; azt azonban a tudós szerző nem vette észre, hogy az emberiség szellemi s testi kiválóság folytán megkülönböztetett elitjének zömét belátható időkön belül szükségszerüleg azoknak az osztályoknak az ivadékai fogják alkotni, a melyek a multban a sors kedvező kegyelméből nyert kiváltságos helyzetük révén a fejlődésre leginkább képesitve voltak. Ez osztályok pedig: a történelmi nemesség és a (nálunk – sajnos – aránylag kis számú) városi polgárság. Hogy mennyi időre fog e két osztály jelentőséges szerepe terjedni, az minden esetre tagjainak kiválóságától s attól függ, minő ellenálló erőt fog e két társadalmi osztály a multnak legnemesebb hagyományait is botorul lerombolni akaró tömeggel szemben tanusitani.
Varjú Elemér.
