Cesanis és Nassis.
Cesanis és Nassis.
(A Földvári és Pataji Zubor család eredete.)
Zsigmond király 1421-ben utasitja Fejérmegye Solt széke biráit, hogy szeretett hive: Pataji Zubor Jakab és neje elleni ügyeiket a király előtt tartoznak érvényesiteni. 1422-ben Jakab nejének, Katalinnak a fejérmegyei Tetétleni Mihálylyal pöre van, melyben 1424-ben Zubor Jakab rokonai is részt vesznek. Ugyanis Pataji Zubor Jakab és neje Katalin, továbbá Földvári Swan fiai Domonkos és Zuborius Tetétleni Mihálylyal egyezségre léptek. Ugyanezen évben Földvári Swan fiát egyszer Damian-nak is nevezik, a mi valószinüleg olvasási vagy közlési hiba. 1424-ben Katalin származásáról kapunk felvilágositást, a mennyiben a fejérvári káptalan előtt pataji Zubor Jakab neje Katalin, néhai Zselizi Vesszős Tamás leánya, nemzetségi rokonait, Bátmonostori Tőttös László fiait az atyja után őt illető birtokok használatától tilalmazza, 1426-ban pedig férjének eredetére nézve is kapunk némi adatot. Bizonyos János fia Prednatovicgh Tamás, a ki magát a Bucghyan-ok nemzetségéből valónak vallja és akkor a bácsmegyei Szilvás nevü helységben lakik, elismeri, hogy azon ládácskát, melyet Zubor Jakabnak, kit azelőtt «de Cesamis», most pedig «de Pathay»-nak neveznek, megőrzés végett átadott, most Patajon, ugyanazon jelekkel kapta vissza, melyekkel azt az átadás előtt megjelezte.
Mindeddig Zubor Jakabot csak mint birtokost és magánembert ismertük, 1428 okt. 27-én azonban még egyebet is hallunk felőle. Tolnavár város birája előadja nevezett napon Borbála királyné előtt, hogy Pataji Zubor Jakab a Patajon 1427 szept. 21-én tartott vásáron Tót Györgyöt, királynéi jobbágyot és tolnavári polgárt minden ok nélkül bebörtönözte, minek következtében az illető röviddel kiszabadulása után meghalt. Erre Jakab képviselője, Antal pataji plébános azzal válaszolt, hogy ura a nevezett időben nem is volt otthon, hanem a király szolgálatában Szerbiában tartózkodott. Ez után már csak mint magánember szerepel. 1433 máj. 7-én még él, mert akkor arról értesülünk, hogy neje Katalin a somogymegyei Kér helységet kezén tartja, mert ez őt atyai nagyanyja, Gunya mester leánya Anna révén illeti; 1435 jan. 19-én szintén még él; 1435 márcz. 9-én azonban már már csak özvegyéről van szó; tehát 1435 jan. 19-ike és márcz. 9-ike között meghalt. Miután Földvári Zubor 1435 április 1-én néhai Jakab és ennek még életben lévő nejének ékszereit és egyéb ingóságait magához, azaz Földvárra szállitotta, világos, hogy Jakabnak fiutódai nem voltak. 1436-ban Katalinnak a szekcsői Herczeg családdal van pöre. Utolsó nyomára 1441 máj. 17-én akadunk; a midőn Bátmonostori Töttös László egy tőle (t. i. Lászlótól) küldött bizalmi ember ügyében hozzá levelet intézett. Miután azonban e levél nemcsak özvegy Zubor Jakabnénak, hanem László nejének és nővéreinek is szól, több mint valószinü, hogy Katalin 1441-ben már állandóan Bátmonostori László családja körében tartózkodott.*
Zichy-okmánytár VIII. k. 29., 69., 75., 129., 130., 146., 194., 200., 260., 324., 362., 369., 398., 443., 444., 446., 447., 516., 548., 550., 551., 552., 568. IX. k. 27. l.
A földvári Zubor-okról a következő gyér adatokat ismerjük: Zsigmond király magyar kisérői sorában találjuk Rómában 1433-ban «nobilis Dyonisius Zubor miles quinqueeclesiensis dioec.»-t is, ki ez alkalommal a pécsi egyházmegyében lévő Péter apostolról nevezett földvári temploma számára a pápától kedvezményt kér:* János 1470-ben Tolnamegye egyik alispánja.* Dénes fia János (kétségkivül az előbbi) 1473-ban Győrmegyében lévő Dénes-Szap vagy Kis-Szap és Nyárád nevü birtokait Mischulbinger Vilmos soproni királyi kapitánynak adja el.*
Turul 1893. évf. 7. old.
Csánki III. k. 480. l.
Ugyanott 571. l.
153Azonos valószinüleg azon földvári Zubor Jánossal, ki 1478-ban, mint tolnamegyei birtokos szerepel.* A családot még 1492-ben is emlitik.*
Hazai okmánytár III. k. 434. l.
Csánki III. k. 480. l.
* * *
Az előbbiekből láttuk, hogy a Zubor-családnak egy «pataji» és egy «földvári» ága volt. Pataj a jelenleg is Fejérmegyében fekvő Duna-Patajnak, Földvár a tolnamegyei Duna-Földvárnak felel meg. Pataji Zubor Jakab ága 1435-ben halt ki, mig a földvári ág még ezután is hajtott. Láttuk továbbá, hogy a két ág képviselői nem csak 1424-ben vallottak érdekközösséget, hanem hogy Jakab halála után a földvári Zubor ennek hagyatékát Földvárra szállitotta; mindezekből pedig apodiktikus bizonyossággal kitünik, hogy a két ág egy és ugyanazon rokonságból származó családnak hajtása. Kérdés már most, hazai vagy külföldi eredetü-e e család? Prednatović Tamásnak 1426-ban tett megjegyzése, hogy Pathaji Zubor Jakabot azelőtt «de Cesamis»-nek hivták, világosan mutatja ugyan, hogy e Jakab bölcsője nem Magyarországban ringott, de bővebb felvilágositással nem szolgál, – mi azonban azon helyzetben vagyunk, hogy Jakab eredetére s multjára nézve teljesen kielégitő adatokat nyujthatunk.
* * *
Garai Miklós nádor Budán 1403 jun. 28-án kijelenti, hogy Marczali Miklós volt temesmegyei főispán hütlenségbe esett, minek következtében a budai várnak mindszentekről nevezett részében lévő háza és telke a király kezéhez jutott, ki azt neki, (t. i. a nádornak) adományozta. Ő azonban, tekintetbe véve azon szolgálatokat, melyet «Máté fia: «de Chesamis» Jakab, consobrinus egregii militis Zoeli de Nass. castellani Budensis» Zsigmond királynak számos alkalommal tett, a nevezett házat és telket e Jakabnak adományozza.* Zsigmond király pedig értesiti, 1405. nov. 16-án a zagóriai Krapinából a budai káptalant, hogy Borbála királynénak koronázása deczember 6-án Székesfejérvártt lesz és hogy a nevezett káptalant szeretett hive Jakab, Zeel mester budai várnagy germanusa által meghivja.* Miután Zoel budai várnagyot az egyik okirat «de Nass»-nak, Jakabot pedig «de Chesamis»-nak nevezi, világos, hogy kettejük között csak anyai rokonság létezett és miután a consobrinus többnyire a nővér fiát, a germanus némelykor szintén az unokaöcscsöt jelenti, biztosak lehetünk benne, hogy Chesamisi Jakab – a későbbi pataji Zubor Jakab – Nass Zoel budai várnagy nővérének fia. A fentebbi okiratban azonban a «Nass» csak a «Nassis» név röviditése s ez vezet bennünket Zubor Jakab eredetére.
Temesmegyei okmánytár I. k. 331. l.
Zichy-okmánytár V. k. 417. l.
Nassi vagy Nassis nevü helységet nem ismerünk, de az bizonyos, hogy a «de Nassis» családot mára XIII. században Jádra (= Zara) városában találjuk. Azon jádrai polgárok sorában, kik 1247-ben Velenczének hódolnak, bizonyos Nassi de Buialdo is emlittetik, de erről nem merjük állitani, hogy a Nassis-család őse. 1294-ben azonban Damianus de Nasci már világosan mint jádrai polgár szerepel.*
Wenzel V. k. 116. l. XI. k. 358. l.
Damianus de Nassis 1374-ben, mint a záraiak követe Lajos királynál működik.* Midőn Mária és Erzsébet királynékat a dalmátok 1382 okt. 8-án Zárán elismerik, a meghatalmazott dalmát főurak közül Damianus és Crescentius de Nassis is vannak; 1395 jan. 25-én az utóbbit mint a traui zendülés után szereplőt emliti.*
Fejér X/IV. k. 656. l.
Fejér, X/I. k. 38. l. X/III. k. 179. l.
Paulus de Paulo (= Pavlović Pál) «Memoriale» cimü munkájában (tárgyalja az 1371 és 1408 közötti időszakot) a következő Nassis-családbeliek emlittetnek; I. Dámián fia Antal (1399–1402). 2. Gergely fia Bontiolo (1402). 3. Dámián fia Cresciolus (1402). 4. Crescius (1382–1395). 5. Dámián (1382–1403). 6. Gergely (1390–1399). 7. Néhai Domonkos fia János (1394). 8. Mihály fia János (1402–1405). 9. Gergely fia Miklós (1402). 10. Péter (1390). 11. Teobald (1392–1398). 12. Zoilus (1399 jun. 2., 6., 9-én). Ezek közül Zoilus* és fivére János magyar szolgálatba léptek.
A magyar okiratokban előforduló Zoelus, Zoeltus vagy Zeelus csak ferdités. A név helyes alakja: Zoilus vagyis a görög Zoilos. – Zoilos nevü görög rhetor (a makedón Amphiopolis-ból) már a Kr. e. 3-ik században szerepel.
Zoilus már 1399 jun. 2-án Zsigmond királynak vitéze (miles regius), mely minőségben Págó sziget visszaadása ügyében a király és a jádrai polgárok között közvetitőként szerepel, miből jogosan következtethetjük, hogy Zsigmond király tanácsában előkelő állást foglalt el. 1402 szeptember 21-én ő Buda várnagyja.* 1403-ban Zoilus de Nassis szintén Buda várnagyja.* 1404 szeptember 11-én meghagyja Zsigmond király «Zoelo de Nassis» Buda várnagyjának és fivérének Jánosnak, hogy az erdélyi kereskedőktől a vámot ne az egyes áruk, hanem az összes kocsirakományok után szedjék. 1415 január 13-án pedig olvassuk, hogy Zsigmond király többek között «Zoelo de Nassis» Fejérmegye főispánjának fentebbi ügyben ujabb parancsot ad;* de ez már a róla szóló utolsó hir.
Fejér X/IV. k. 138. l. (hol tévesen «Zuber» áll.)
Fejér X/IV. k. 241. l. (tévesen Zoeltus de Kassis).
Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen III. k. 329., 639. l.
154Hogy a magyar országnagyok sorába bevett férfiu anyagi elismerésben is részesült, magától érthető. Biztosan tudjuk, hogy Zsigmond király 1403-ban a Pest melletti Szenterzsébet falut (melyet később csak «Szentfalvá»-nak neveztek) mint a Volfing budavárosi polgár leánya hűtlenségbe esett utódainak birtokát felerészben Zoellus de Nassis udvari vitéz és budai várnagynak és fivérének Jánosnak adományozta, kiket e felerészbe menten be is iktattak. Ezen adományozás azonban sok évi pörre adott okot.
Volfing leányági utódai megperelték ezt az adományozást, mert véleményük szerint e birtokot Volfing szerezte és Zsigmond királynak nem volt arra joga, hogy másnak odaajándékozza. Rozgonyi Simon országbiró visszautasitotta őket ugyan egyszer, de 1449-ben Pálóczi László országbiró Szentfalvának ezt a felét a Volfing-utódoknak végkép visszaitélte.
Szentfalva birtokosai akkor a következő «Földvári»-ak:
a) Simon filius Swan
b) Johannes filius Zubori
c) alter Johannes filius Dionysii filiorum ejusden Swan de Feldvár.*
Országos levéltár, DL. 2932. – V. ö. dr. Csánki Dezső dolgozatával a «Századok» 1893. évf. 20-ik oldalán.
A már fent előforduló névsorból tudjuk, hogy ezen birtokosok Zubor Jakab rokonai és igy tehát minden kétséget kizárólag azt is tudjuk, hogy fentiek Nassis Zoilus és Jánosnak jogutódai. Azt azonban, vajjon bennök Zoilus vagy Jánosnak egyenes utódait rejlenek-e határozottan meg nem mondhatjuk, mert arra nézve, hogy Zoilusnak vagy Jánosnak ki lett volna a fia, egyelőre határozott adatunk nincs.
A «Swan» névre, melyet én nem «Zván»-nak, hanem «Zuán»-nak veszek, bátorkodnék megjegyezni, hogy ez talán nem más, mint a János névnek valamely olaszos változata s hogy alatta esetleg Zoilus fivére János lappang; legyen ez azonban bárhogy, annyi áll, hogy Zoilus és János Szentfalván kivül a tolnamegyei Földvár egyik részét is kapták vagy szerezték, melyben azután rokonuknak: Zobor Jakab oldalán székeltek és melyről egyenes leszármazóik később a «Földvári» nevet felvették.
Hogy mikor került Földvár a Nassis-családbeliek birtokába? nem tudjuk, de miután Nassis János mint királyi fősáfár 1409-ben Tolnamemegye közgyülésén (Kölesden) mint királyi ember müködik,* több mint valószinű, hogy már 1409 előtt Tolnamegyében, illetve Földvárban birtokosok voltak.
Zichy-okmánytár, V, k. 606., 607., 610. l.
A Nassis-család magyarországi ágának története nem képezvén jelen sorok feladatát, itt még csak azt akarom kiemelni, hogy a család egyéb ágai később is Jádrán tartózkodtak. Jele annak az, hogy 1418-ban Antonius de Nassis de Jadra egynéhány spalatói polgár ügyében királyi embernek van kiszemelve.*
Fejér, X/VI. k. 173. l. A «Raguzai okmánytár» 180. l. szerint Antonius de Nassis, a magyar király követe Raguzában 1407. szeptemberében betegedett meg. Emlitik még. 1408 máj. 5-én is. Ugylátszik, hogy fentebbi Antallal azonos. Ugyanezen forrás (168. l.) 1406. május 19-én Cesamis-i Jakabot is ismeri.
* * *
A pataji és földvári Zubor-családra visszatérve, a következő megjegyezni valónk van:
1. A hagyomány szerint Szvatopluk morvaországi fejedelem alatt bizonyos Zobor lett volna a nyitrai vár parancsnoka, kit Árpád serege legyőzött és egy a várhoz közel hegyen megölt. Tőle vette volna nevét a Zobor-hegység és a későbbi zobori konvent. A név e szerint szláv eredetü. A magyar okiratban a konvent némelykor a Zubor, Zubur nevet is viseli; előfordul e név azonban mint magyar helységnév is. De miután fentebb láttuk, hogy Nassis Zuán fia a Zubor nevet viseli, nem szenvedhet kétséget, hogy ezen név Olaszországban, illetve Dalmáczia olasznyelvü lakosainál is divott és hogy Földvári Jakab e nevet családi vonatkozásai révén vette fel. Hogy «Czobor»-nak volna kiejtendő, arról egyelőre szó sincs; azt azonban nem lehet határozottan állitani, hogy a Bácsmegyében törzsökös Czobor-család neve a «Zubor»-ral nem állt volna összeköttetésben.
2. Tudjuk, hogy pataji és földvári Zubor Jakab azelőtt a «de Cesamis (= Chesamis) nevet viselte; kijelentjük azonnal, hogy ez vagy eredeti irási vagy későbbi közlési hiba; a helyes irás «Cesanis!»
Az Olaszországban lévő milanói tartományban találunk még most is két Cesano nevü helységet és egy Cesano nevü folyót; a Como-tartományban van két Cesana nevü község és igy nagyon természetesnek találjuk, hogy Cesanoból (vagy Cesanából, a mi kevésbbé valószinü) egyik-másik család Dalmátiába átköltözködött.
Bizonyos Jacobus de Cessano 1358 febr. 10-én Lajos magyar királynak udvari vitéze («aulć nostrć miles»), magyar tengernagy («amiratus noster maritimus»), Pharo és Brazza szigetek comese.* Pavlović Memorialajében szerepelnek a következő «de Cesanis»-családbeliek: I. András (1399). 2. Jakab, ki azonban 1398 dec. 22-én már nem él, mert akkor csak örököseinek jádrai házáról van szó; miután őt a szöveg «milesnek» nevezi, jogositva vagyunk arra, hogy őt az 1358. évivel azonositsuk. 3. Venturin, ki 1404-ben már nem él. 4. Péter és János, ezen Venturin fiai (1404).
Fejér, IX/II. k. 662. l.
155Az 1358. évi Jakabot azért tartom földvári Zubor Jakab ősének, mert igy legkönnyebben magyarázható, hogy ifj. Jakab és a két rokon Nassis-fivér a magyar király szolgálatába léptek. Azt azonban, vajjon ifj. Jakab atyja Máté az 1358-ban szerepelt Jakabnak a fia vagy öcscse volt-e? meg nem mondhatjuk.
3. Az eddigiek összegezéséből kiviláglik tehát, hogy Cesanisi vagy Cesanói (mely utóbbi kétségkivül helyesebb) Jakab és a magyarországi Nassis-családbeliek dalmát nemzetségből származnak, – hogy kettejük között anyai rokonság létezett, hogy az 1358-ban magyar szolgálatban állt Cesanói Jakab révén szintén magyar szolgálatba léptek, hogy egyéb magyarországi birtokokon kivül a tolnamegyei Földvárt közösen kapták és ettől a «Földvári» nevet vették fel. Pataji és Földvári Jakabnak «Zubor» mellékneve csak családi motivumokban leli magyarázatát.
DR. WERTNER MÓR.
