BOCSKAY HADI NÉPE.

Teljes szövegű keresés

BOCSKAY HADI NÉPE.
(Második, befejező közlemény.)
II.
Maga Bocskay – jelképileg, mint fejedelem – egyik saját czimer-adományában is szerepel, mert a kis-mariaiaknak adott pecsétczimer leirása még a ruházatát is eléggé részletesen fölsorolva, azt mondja, «hogy egy érettkoru, jeles és vitéz, veres öltönyt, fehér darutollakkal és összefoglalt drágakövekkel felékesitett, gyöngyökkel helylyel-helylyel felczifrázott fekete föveget viselő, megaranyozott karddal felövedzett, bársonynyal bevont, aranynyal ékesen kicsinositott királyi székben, komoly méltósággal, összetett kezekkel ülő, egyfelől vértől pirosló kivont szablyával, másfelől megaranyozott buzogánynyal ellátott, a fejedelmi méltóságnak mintegy eleven képét kiábrázolt hősnek képe legyen;»* az ékes fejedelmi föveg – és nem korona – meg a véres szablya buzogánynyal őt, az igazi magyar fejedelmet jellemzi.
Osváth Pál: Kis-Mária nagyközség és a nagy-máriai puszta leirása. 1896.
Egyébként rendkivül egyszerű, de több izben is igen kifejezetten magyar jellegű a kassai fejedelmi kanczellária heraldikája. Az a rövid másfél esztendő, a mely idő alatt a fejedelem armálisokat adott ki, a magyar heraldikában szinte egy kis sziget, melynek földjében a hanyatló lovag-kor külföldi diszei mellett hazai virágok is nőttek. A megmaradt és leirásban eddig heraldikailag tárgyalt mintegy 70 czimerből, a mit Bocskay után kegyelettel őriz az utókor, meg lehet állapitani az ő czimer-adományainak érdekes és jellemző vonásait.
183Általában közönséges hegyes talpu, néha háromszögletű paizs van alkalmazva, legtöbbször a szokásos kék mezővel, de aránylag a későbbi erdélyi fejedelmi czimerekhez képest, eléggé gyakran előforduló vörös szinüvel is. Ebben majdnem kivétel nélkül ott van a zöld sík vagy halom (mely egy pár esetben a magyar hármas halom), ezen áll a czimer főalakja.
Czimer-paizsalaknak többször alkalmazott lovas vitéz leginkább fehér lovon űl és – vagy párduczczal viaskodik, mint a szoboszlai lovas hajdu-kapitányok czimerében, vagy harczba indulva, kezében hol kardot, hol zászlót tart. (Simándi Kállay, Keőszeghy, Parlaghy, Borosjenői Rácz, Nyéki Szabó-czimerek).
A fehér lovon kivűl jellegzetesen magyaros czimer-alak a Bocskay-féle armálisok czimereiben a párducz; – valószinüleg még Ázsiából hozott ősi hagyományok állata a magyar képzelet-világban, melyből e czimerek által a heraldikai czimer-állatok sorába lépett és feltünőleg gyakran szerepel. (Haranghy, Sárándi Kiss, Nyeke, Sigmond, Tolnay-czimerekben.) Az állatvilágból még nehányszor az oroszlán, a bátorság főszemélyesitője, a daru, mely felemelt lábával követ tart (az éberség heraldikai jelképezése), a kigyó, mely az okosságot jelenti, a farkas, a medve és a szarvas fordulnak elő. A tisztán heraldikai griff még csak egyszer szerepel az ismert czimerekben (a Miskolczi Boros családéban), – ezt a magyar heraldika csak a XVII. század közepétől kezdve alkalmazta sürübben.
Az állat-alakokon kivül nehány fegyverzeti eszköz is előfordul a paizs-mezőkben, mint a nyilvessző, a dárda, mindenikből kettő keresztbe téve. De leggyakoribb a czimerekben a közönséges hadi vitézségét jelképező félkar, pánczélban vagy anélkül, mely kivont kardot tart, ezen néha levágott fejjel. Ez az egyszerű czimer-kép, mely közönségesen a későbbi erdélyi armális-czimerek közt rakásával fordul elő, alig megkülönböztethető változatokkal, már a Bocskay fejedelmi czimer-adományai között is aránylag szép számmal látható (Bihari Barmos, Losonczi Beche, Bogáthy-Szabó, Demenchy, Jaákó, Jogh, Károlyi, Mérges, Olasz, Csatári Szabó, Köleséri Szabó és Thót-család czimereiben).
A történelmi eseményeket megörökiteni akaró jelenetes czimereknek egynehány igen érdekes példája található föl a Bocskay czimer-adományai közt. Egyik-másik vitéz katonájának a harczok tüzében elkövetett fegyverténye, vagy más hősi tette szerepel ezekben, igy: lovas férfi dárdájával viaskodva egy kigyó szájába döf (Buzay-czimer),* továbbá egy erdő mellett pánczélos lovas vitéz egy németet dárdájával átdöf (Papy-czimer),* vagy szintén egy pánczélos lovas vitéz nyillal átlőtt karral egy török foglyot hajt (Püspökladányi Szabó-czimer).* Hasonlóképen ilyen beszélő czimerkép van (bár itt már jelképileg) szerepeltetve ezeknél is: kék paizs-mezőben nyakán nyillal átlőtt sas lábaival egy galambot tipor le (Kisvárdai Csuta-czimer),* – vagy vörös mezőben zöld alapon egy farkas, szájában kivont kardot tartó levágott férfikart fog (Makranczi Székely-czimer)* és zöld alapon fekvő oroszlán száját két kezével egy viaskodó férfi szoritja. (Vasscsalád czimere).*
Dr. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimeres levelei. 1904.
Szent-Imrey Tamás közlése: «Nagy Iván» családtörténeti értesitő. 1901.
Varjú Elemér: Czimeres könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. 1902.
Dr. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimeres levelei. 1904.
Szent-Imrey Tamás közlése: «Nagy Iván» családtörténeti értesitő. 1901.
Siebmacher-Wappenbuch: Adel von Siebenbürgen.
Azon korszak szokásos czimerbeli alakjait tüntetik fel még a levágott török fejek, különféle változatokban, a melyek számra nézve versenyeznek a kardot tartó félkar gyakoriságával. Hasonlóképen Bocskay-féle czimerbeli jelkép a zászló is, mely többnyire vörös szinű és a melyet lovas vitéz vagy gyalog katona lobogtat kezében. (Halasi Fekete, Hosszufalvi Horváth, Gyulay, Karassiaj, Parlaghy-czimerek.)
A beszélő czimerek naiv alakjaival rokon – bár a heraldika hanyatló korát jellemzi – az az egy pár czimerkép, melyben a paizs kék mezejében fellegek közül félkar nyulik le és vagy ember-fejet, vagy kardot tart. (Orosházai Kun és Czeglédi Lakatos-czimerek.)
A növényvilág igen gyéren van képviselve a czimeralakok közt; mindössze három liliom egy férfi kezében (Székelyhidi Nagy-czimer) és 184egy szöllőfürt egy hiéna lábában. (Szoboszlai és Rábéi Thót család czimere.)
Ezeken kivül kivételesen látható egy Bocskay korában még ritka tárgy, mely a czimer-pajzs főalakjaival együtt jelenik meg: férfi kezében kard és irótoll. (Thoroczkai-Kovács-czimerben.) Békés jellegű czimer-képet mutat az az egy pár armális, a melyben a czimer-szerző gazdai tevékenysége nyer kifejezést, mint a milyen kettő ismeretes: egy gyümölcsöző körtefa (a Bihari Potok-czimerben) és vörös pajzsmezőben egy fekete kalapos bajuszos férfi sarlójával buzát arat. (Deseő-czimer.)*
Dr. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimeres levelei. 1904.
A Bocskay-féle armálisok czimer-képeiben megfestett emberalakok ruházatából egész részletesen meg lehet állapitani az egykoru hajduvitézek hadi öltözetét, igy pánczélos vitéz látható a Bende, Nánásy, Papy, Török-czimereken, sőt – néhány czimerképről, a melyek nem hadakozó vitézeket ábrázolnak – a békés foglalkozásu magyar közrendü nép hétköznapi viseletére is következtethetni.
Zsinóros zöld vagy vörös dolmányu férfi szintén zöld vagy vörös nadrágban, lábán sárga csizma, melynek szára le van hajtva, fején strucztollas süveggel áll a czimer-pajzs zöld alapján; oldalán kardhüvely lóg és kezében a kardja. (Hilibi Gál, Harsányi, Hosszufalvi Horváth, Keserői Kovács, Megyery, Székelyhidi Nagy- és Thoroczkai-Kovács-czimerek.) Más czimerképen a vörös dolmányhoz kék nadrág, magasszáru sárga csizma járul, mig a vitéz fején bőrkucsma van és jobb kezében háromszinü lobogót tart. (Karassiaj-család czimere.) De legrészletesebben szemlélhető a pajzsbeli vitéz hadi öltözete a Püspökladányi Szabó-család czimerében, melyben a czimer-alak zöld talajon balfelé haladó lovas, maga előtt gyalog foglyot hajt; a lovas fején sisak van, testét derékig pánczél fedi, a mely alól kilátszik a vörös dolmánya, nadrágja barna színü, csizmája sárga. Az előtte menő fogoly fején piros süveg van, öltözete fehér kabát, vörös nadrág és sárga csizma, oldalán kard. Ennek a czimernek csak a képe van meg, de maga az armális szövege ismeretlen, pedig ezt irta alá Bocskay életében legutoljára, mert kiadása napjáúl 1606 deczember 12-ike van föltüntetve, pár héttel halála előtt, a mikor már sulyos betegen feküdt.*
Varjú Elemér: Czimeres könyek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. 1902.
A Deseő-család czimerképén sarlóval arató magyaron fekete zeke és sárga nadrág van, azonkivül a lábán lehajtott-szélü fekete csizma, a fején is fekete kalap. Öltözete teljesen elüt más czimerképek alakjainak hadi viseletétől. Határozottan magyar vonás a bőrsüveg a czimerbeli ember-alakok fején és a fegyverzeti tárgyak közt a buzogány (Csikszentsimoni Lakatos- és Feöldesi-Szabó-család czimereiben).
A mennyire szembeszökő ezekben a magyar származás, annyira jellegzetesség nélkül valók a czimerképeken a pajzs fölött álló sisak és sisaktakarók. A sisak a legtöbb esetben rostélyelejü, nehányszor fordul elő zárt sisak csupán, a sisak-takarók pedig a közönségesen festetni szokott foszlányok, a melyeknek szinjelzése a czimer-leirások legtöbbjében csak ez egy szóval van jelezve: különfélék; – a czimer-képen ez mindig arany-kék és ezüst-vörös szinekkel van festve.
A sisakdiszek – a heraldikai hagyományoknak megfelelőleg – számos czimernél növekvőleg ismétlődnek, azonban körülbelül felénél a kassai kanczellária czimereinek sisak-diszek egyáltalában nincsenek. A mely czimereknél pedig vannak, azok között nehány toll-disz látható, közönségesen külföldi minta szerint; de fordul elő egy pár heraldikai különlegesség is, mint álló meztelen kard (Miskolczi Her- és Várkonyi-családi czimerek), vagy keresztbe tett két dárda (Papy- és Bende-czimerek), sőt keresztbe téve sisak-disznek kard és zászló is előfordul (Feöldesi-Szabó-család czimerében).
A pajzs-mező haránt-vágással kettéosztva egyetlen egy példában látható csupán, ez a Bajoni Tolnay-czimer; ebben is a vörös és kékmező közül csupán az alsó vörös mezőben van pajzsalak festve (párducz egy sziklán), mig a felső kék mezőt üresen felejtette az udvari czimer festő müvész.
A czimer-képek rendszerint az armálisok kezdő szavánál négyszögletű keretforma táblába vannak illesztve és a sisak-diszek s a pajzs-takarók 185háttere, most már megfakult festékekkel egyszinben kitöltve. E tekintetben nem árult el a czimerfestő valami kiváló müvészi érzéket, mig a paizsbeli emberalakok megrajzolása általában a heraldikai szabályoknak megfelelő és sikerült is.
Az adományozott közös hajdu szabadalomleveleken kivül Halasi Fekete Péter és Csiffi Haty János külön-külön armálist is kaptak más-más családi czimerekkel, továbbá még öt esetben külön családbeliek együttesen nyertek armálist és igy czimert is, a hol a közös szerzők jobbára rokonok voltak. (Borbély–Szabó, Demenchy–Jogh, Nagy–Kun, Pálosi–Kovátsi és Tanka–Kéry családok.)
Két ugyanazon családbeli pedig (Her György és Herr János) nehány nappal egymás után teljesen különböző czimert kaptak külön-külön armális-levélben.*
Dr. Szendrei János közlése: Turul, 1889.
Igen számos esetben az adomány-levelek székelyföldi birtokmentesitést (exemptio cum nobilisatione) vagy lófő-székely privilegiumot (primipilatus siculicus) tartalmaztak, – ezeknél nem mindnél van czimer-adományozás, – mig az armálisok közül is többnek a szövegében meg van emlitve, hogy «agilis» férfiut ért a fejedelmi kitüntetés, mely kifejezés alatt Magyarországon azokat szokták érteni, a kiknek az anyjuk nemes asszony vala; hiszen az «agilis» szó eredetileg szabad állapotu emberek közönséges titulusa volt, mely értelme később változhatott, Erdélyben pedig a fegyverviselő közrendü székelyeket általában agilisoknak nevezték.*
Dr. Komáromy András: Jobbágy-nemesités. «Nagy Iván» család-történeti értesitő. 1901.
De nem felejtkezett meg a fejedelem a saját maga udvari embereiről sem; titkárát Péchi Simont, a kinek aláirása a Bocskay adománylevelein szerepel, fényes adományozásokkal ajándékozta meg, hasonlóképen birtok-adományt adott Frater Istvánnak, Szent-jób vára kapitányának, továbbá a fejedelmi udvar környezetéből armálist nyertek tőle: Barthos István, a nagyobb fejedelmi kanczellária jegyzője, Pálosi János, ugyanezen kanczellária irnoka és Zagyvay Mátyás kassai provisor; czimeres-levéllel tüntette ki a fejedelem köszönetképen a három Beche-testvért, Gergelyt, Jánost és Mártont, a kik 1605 deczemberében, a korponai gyülésről Kassára utaztában Losonczon a maguk házánál szives vendégszeretettel látták el a fejedelmet és kiséretét.* Sőt armálist adott kassai udvari szabójának: Feöldesi-Szabó Jánosnak is, a kinek czimerében egy pánczélos vitéz két kezében kardot és buzogányt tart, a mi nagyon harczias természetű mesterre vall, de ezenkívül még anyagi hasznos javakkal is ellátta kedvelt emberét, mert nemsokára rá, birtokot is adományozott neki Hódoson, Bihar vármegyében, gyümölcsös kerttel együtt.*
Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára eredeti okmány.
Országos Levéltár: Liber Regius 3.
Bocskay kassai udvartartása nagyon egyszerű volt és egyszerű magyar emberekből állott udvari környezete is. Tulajdonképen igazi főur csak Bedeghi és Berencsi Nyáry Pál főudvarmester, Eger vára vitéz kapitánya tartózkodott állandóan a fejedelem közelében. Legkedvesebb belső embere Káthay Mihály kanczellár, a kállai vár volt kapitánya, a ki mindig mellette forgolódott, legbizalmasabb dolgait ismerte az özvegy és gyermektelen fejedelemnek. Rajta kivül fontos személyiség volt Örvéndy Pál a kincstárnok, a ki Kereki várát védelmezte meg pár év előtt; az ő őrizete alatt állottak a körmöczi és nagybányai veretű Bocskay-aranyok és tallérok, melyekből, mint nagyon értékes, kalpagos fejedelmi képpel veretett érem-ritkaságokból ma már csak igen kevés számu példány található. Nagyon kedvelt bizalmasa volt udvari papja Alvinczy Péter kálvin-hitű prédikátor, a ki élete utolsó heteiben sulyos betegségében támogatta.
Továbbá benfentes volt Péchi Simon fejedelmi titkár is, a kit hivatalában – mint ez a kiadott okiratok aláirásaiból megállapitható – 1606 husvét táján ideiglenesen Keresztury György váltott föl. A titkárok vezették a Liber Regiust, ők adták ki a donatiós okmányokat és armálisokat és bizony a fejedelem halála után a hirtelen előállott politikai zavarok közt sok rendkivül fontos okmányt engedtek elpusztulni nyomtalanul.
186Bocskay fejedelmi lakása Kassán a fő-utczai ugynevezett királyi házban volt, mely azelőtt a császári főkapitányok lakásául szolgált.* Itt töltötte az 1606-ik egész esztendőt sok aggodalom és diplomácziai tárgyalások közt, őrizve és rajongással körülvéve vitéz hajdu-népétől, a mint magukat nevezni szerették; «angyalai»-tól, a kik itt fejedelmi testőrséget alkottak mellette.
Abauj-Torna vármegye leirása: Kassa épületei. 1896.
Közvetlen a fejedelem halála után a mérgezés gyanuja miatt még maga Bocskay által fogságba vettetett Káthay Mihályt, a kinek egy levelét Nyáry Pál főudvarmester elfogta, a fölingerült hajduk 1607 január 13-án reggel a tömlöczből kihozván, Kassa piaczán felállitott pellengér előtt földre fektették és darabokra konczolták.*
Abauj-Torna vármegye leirása: Kassa története. 1896.
Szomoruan kisérték azután az ország rendei és főképen a gyászba borult hajduság a «felséges» fejedelem holttestét Kassáról Gyulafejérvárra, az erdélyi fejedelmek temetkezési helyére.
Bocskay halála után az előállott zavaros helyzetben nagyon fontos szerepet vittek a hajduk. Fegyveres erejök biztos és erős támasztéka lett a fejedelmi hatalomnak és ezért a már letelepedett hajduságon kivül álló többi hajduk is igyekeztek maguk részére hadi szolgálataikért jutalmat kiérdemelni. Igy kapott mindjárt Bocskay halála után Rákóczy Zsigmond fejedelemtől 1607 julius 20-án Gyulafejérvárott adományt Szilassy János hajdu-kapitány 400 társával Ürögdre és Orosra Bihar vármegyében.*
Dr. Illéssy János: Országos levéltári czimeres levelek jegyzéke. (Helytartótanácsi osztály.) Turul. 1891.
Azonban Báthory Gábor fejedelem ingatag hatalmával szemben maga a letelepitett hajduság szükségét érezte, hogy már megszerzett birtoka és megalapitott tüzhelye más oldalról is biztositott legyen. Ennek következménye a bécsi béke törvénybe beczikkelyezése után az az adomány-levél, melylyel II. Mátyás király a hajduk eredeti adomány- és szabadság-leveleit megerősitette.
Ebben az adomány-levélben a hajduk Polgári és a hozzá tartozó Szent-Margitha szabolcsvármegyei puszta-birtokok birtoklásában is megerősittettek, a melyeket szintén még Bocskay adományozásából nyertek, de a melyekre vonatkozó eredeti adományozás hiteles okmánya levéltárainkban föl nem található. Azonban, midőn az a királyi kiváltság-levél a helyszinén végrehajtott törvényes beiktatásnál felmutattatott, Polgárra és Szent-Margithára nézve az egri káptalan a beiktatásnak ellene mondott és ennek folytán egy hosszu évszázadig folyó per keletkezett.
Ezzel a királyi megerősitő adomány-levéllel aztán megpecsételődött, de egyuttal teljesen külön is vált a sorsa a hajdu városokban Bocskay által letelepitett hajduknak a többi fejedelmi hajduságtól. Az évekig tartó háboruskodás viszontagságai közt, a «hajdu-világ»-ban még számosan szereztek a hajduk közül ujabb adományozásokkal jogot megtelepedésre, de ezek állandó kiváltsággal nem tudtak élni.*
Dr. Komáromy András: A szabad hajduk történetére vonatkozó levéltári kutatások. Akadémiai Értesitő. XVII.
Bethlen Gábor és öreg Rákóczy György erdélyi fejedelmek idejében is folyton voltak hajdumozgalmak és fegyvereiknek a fejedelmek uralkodásuk megerősitése érdekében nagy hasznát vették. Bethlen Gábor is adott uj adomány-levelet Böszörmény város és Pród-puszta birtokára Kassán, 1626 február 25- én, a melyre II. Ferdinánd király 1632 november 16-án Bécsben kelt levelével királyi egyezését adta. Ezen királyi jóváhagyás, valamint Bethlen Gábor uj adománya is, a maguk idejében törvényes beiktatással megerősittettek.*
Dr. Varga Geiza: Hajdumegye leirása. 1882.
Rákóczy György szintén megajándékozta a hajdukat adomány-levelekkel, igy 1631-ben a szalontai hajduknak adta Bihar vármegyében Nagy-vásári, Kis-vásári, Répás-keszi és Simonkerék pusztákat, 1632-ben a kézai pusztát ugyanezeknek, végül a kőrösszegi rácz hajduknak 1642-ben Vekerd-pusztát adományozta.* Később még Gáborján és Bócs pusztai községekben is alakultak hajdu-telepek, Sarkad pedig csak 1644-ben nyert II. Rákóczy Györgytől ugyanolyan szabadalom-levelet.
Bihar vármegye leirása: Bihar vármegye története. 1901.
187A hajdu-telepek csaknem kivétel nélkül a tiszai részek tájékán, az úgynevezett Partiumban feküdtek, a mely vármegyéket az erdélyi fejedelmek Bocskay után és a békekötések pontjai értelmében birtak. Bocskay előtt csak Bihar és Szabolcs vármegyék Debreczen várossal, továbbá Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék,* Kővár-vidék és Máramaros vármegye a sóbányákkal együtt értettek alatta, azonban Bocskay idejében már kiterjedt ezeken kivül még Szathmár, Bereg és Ugocsa vármegyékre is, a mit a bécsi béke is megállapitott. A hajduk a fejedelmek oltalma alatt éltek és Bocskay halála után, a hajdu-világban megkülönböztették a szabolcsvármegyeieket (a közös adománylevéllel letelepitettek), továbbá a Bihar vármegyében adományt nyert Kőrös-mellékieket, végül még találhatók voltak Szabolcs és a távolabbi Zemplén vármegyékben is hajdu-telepek mint Nyiregyháza, Téglás, Bűd, Szent-Mihály, Nyir-Bátor, Rácz-Fejértó, Tisza-Dob, végre Gesztely, Hernád-Németi és Sajó-Hidvég is igényt tartottak.*
Szücs István: Debreczen város történelme. 1870. I.
Szücs István: Debreczen város történelme, 1870. I.
De a hajdu-világnak lassanként véget vetett a mindig terjeszkedő török áramlás, mely a Partiumban tetőpontját azzal érte el, hogy Nagyvárad vára is elesett 1660 augusztus 27-én. Másfelől Leopold császár kormánya a magyarok minden törvényes kiváltságainak halálos ellensége volt és igy a hajduság tüz és viz között keserves időket élt át. Csak a hajdu-városok tudták megmenteni jussokat, mert Leopold is megerősitette elődei példája után 1666 deczember 1-én Bécsben addig nyert adományaikat, sőt még azután két izben is, 1687 augusztus 5-én és 1695 október 30-án védleveleket állitott ki nekik, kiváltságaik igazolására.* Rá is szolgáltak a hajduk a magas kegyre, mert vitézül kivették részüket a véráldozatból Buda vára visszavételénél is, a hol Petneházy Dávid vezetése alatt elsők voltak a falakon.
Dr. Varga Geiza: Hajdumegye leirása. 1882.
Hanem Magyarország leggyászosabb napjaiban, Kollonich idejében minden magyar vitézségnek leáldozott a napja. A királyi kamara adó alá akart volna vonni mindenkit, a kit csak jogaiban kikezdhetett; ennek a rendszernek volt eredménye, hogy a szepesi kamara két kiküldöttje által a hajdu-városok lakóinak összeirását elrendelte. Ez az összeirás az első fennmaradt névsor a hajdukról, a kik a hét hajduvárosban laktak 1702-ben. A szepesi kamara küldötteiként Krucsay János egri kanonok és Kálmánchey István szepesi kamarai tanácsos a hajdu-városok gyülésén, Nánáson 1702 május 26-án megjelenvén, az összeirást városról-városra menve folytatták. Az összeirás első rovatában állanak a birtokos hajduk (Proprietarii), a másodikban a beköltözött nemesek (Advenae Nobiles), a harmadik rovatban a szabadosok (Libertini), a kik más helyekről kerültek a városokba. A latin nyelven irt névsor csoportositva alább következik egész terjedelmében.*
Hajdu vármegye levéltára: eredeti okmány.
CONSCRIPTIO
Septem Oppidorum Hajdonicalium Ao 1702. ad Benignum Suć Majestatis Sacratissimć Mandatum peracta.
Conscriptio Oppidi Nánás.
(Proprietarii. – Birtokosok.
Lenthe Bálint hadnagy, Borbély Ferencz, Kola György, Nagy Mihály, Sólyom János, T. Szabó István, Dobos Gáspár, Nyakó István, P. Varga István, P. Takáts György, Hódos Pál, Ökrös István, Kováts János, Reszeghi István, Kola András, Fodor István, Pap János, Gönczy György, Horváth Demeter, Mólnár Mihály, Nagy János, Mólnár István, Oláh György, Bodor János, Nyakó János árvái, Németh István, Hatujjú István, Oláh István, Reszeghi Péter, Kéky Gergely, Timár István, Maghi János, Takács János, Süldő István, Hadas Mihály, Porkoláb Ferencz, Kéky Gáspár, Kéky Mátyás, Bak István, Domby György, Kéky János, Petri Nagy Ferencz, Deák Bálint árvái, Pap György, Kun Miklós, Hadas István, Takaró Pál, Sáry Péter, Oláh Demeter, Porkoláb Demeter, Cseke István árvái, Éles András, Porkoláb István, Tatár István, Nyakas István, Tar Mihály, Jámbor István, Vitéz Menyhért, Máró János, Betskereki Miklós, Oláh János, Csonka András, Oláh András, Csiszár György, Csohány Gáspár, Szabó István, Hadas János, Kováts Péter, Móritz Pál, Domby István, Dobó János, Kováts István, Füle Benedek, Dobó István, Tosza Gergely, Nyakó János, Bereczki János, Németh János, Kovács György, Zólnai Gáspár, Szolláth András, Csiszár János, Szappanos István, Nagy Péter, Behán János, Luka György, Szabó Gáspár.
(Libertini. – Szabadosok.)
Serföző János, Debreczeni István, Zóltán Ferencz, Elekös Gáspár, Varga István, Borbély Mihály, Kállay Mihály, Csorvássy Győrgy, Kun Miklós, Seböstyén 188András, Rikássy László, Pató Pál, Seböstyén Pál, Síró János árvái, Kováts Mihály, Hatházy András, Péter Mihály, Nagy Miklós, Pap György, Szűts Gergely, Szabó István, Nagy Péter Miklós, Bácsi János, Kanda György, Tuka Pál, Lovász János, Éles János, Szabó János; Szekeres István, Kerékgyártó Mihály, Szabó András, Kardos János, Varga István, Takáts György, Kis György, Kóródi Márton, Bönnyi (Bőnyi) György, Szűts V. István, Nagy Mihály, Nagy János Pál, Pántzél István, Szabó Lukács, Rados István, Szabó Miklós, Csekő Mihály, Nagy János, Girus István, Csarnai István, Kereky János, H. Szabó Mihály, R. Szabó István, Szabó János, Szabó Pál, Szűcs János, Lugassy Mihály, Pinzes András, Pásit János, Alföldi János, Szikszai János.
(Advenae Nobiles. – Beköltözött nemesek.)
Jeney István, Tóth Gáspár, Kéry Mátyás, Kónya István, Illyés Pál.
Conscriptio Oppidi Dorogh.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Szilágyi Péter, Szálvai Illés, Klicsik Simon, Kozák István, Rácz Mihály, Fekete János, Thót Péter, Balogh István, Thót György, Vajda Kristóf, Farkas János, Mátyus János, Musai János, Jeles Demeter, Rátz János, Szilágyi Mihály, László János, Pap Mihály, Budai Illés, Ketskénd János, Hegedüs János, Szraka György, Csákányházi György, Gulyás Miklós, Csonka Illés, Magyar Gergely, Vintze Miklós, Rácz Illés, Fejérváry István, Parajos Mihály, Menokos (Monokos) András, Pap Mátyás, Farkas János, Szabó Pál, Fejér Mihály, Bujdosó György, Penik Mihály, Rakó László, Juhász Miklós, Penik Ferencz, Kozma János, Nagy András, Szoporán István, Román Mihály; Hacsi János.
(Libertini. – Szabadosok.)
Szakál Péter, Magyar János, Gál János, Szilágyi János, Lossonczi László, Csordás Péter, Grubán (Gurbán) László, Csordás János, Nikita János, Szőke Illés, Ursuli Péter, Juga Péter, Sován Miklós, Nagy János, Tinó Péter, Gál András, Makszin György, Virágh György, Daru Mihály, Szakál Miklós, Pródi László, Barna Péter, Hajdu János, Kerecsény Péter, Gazdagh János, Rácz Simon, Medve Gergely, Bilics Lukács, Pap János, Korláth Péter, Szőke Mihály, Milován ?, Domegyházi Miklós, Gyura János; Oláh Sándor, Szimók János, Komóczi Miklós, Nagy László, Molnár György, Harath Jánbs, Dudás Illés, Deák Zsigmond, Albus Mihály, Czifra János, Percze György.
Conscriptio Oppidi Hatház.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Hatházy János, Balogh Gáspár, Bordás Pál, Simon János, Budai István, Szabó András, Gerőcz István, Várkony István, Simon Mihály, Péntek Ferencz, Szénássy Miklós, Galambos István, Szegedi István, Kis György, Thót Mihály, Juhos István, Ökrös István, Tatár István, Csőregh István, Győrfi János, Bajzát István, Kaskötő István, Szenthe Boldizsár, Szűts György, Tapló István, Somogyi Mihály, Vajda János, Bartha György, Bajdó János, Silye Ferencz, Szabó Sámuel, Balogh János, Krisztin János, Monyori (Monori) János, Vajda András, Takáts István, Csete János, Török János, Nagy János, Bajzát Pál.
(Libertini. – Szabadosok.)
Kántor István, Finta Miklós, Kys György, Sipos János, Hamar Tamás, Kys Ferencz, Szőlős András, Lovász István, Szabó András, Gábor András, Tarcsai István, Kis György, Város János, Orosz István, Juhász István, Bartha János, Márki István, Bóna Péter, Tarcsai Mihály, Balogh Mihály, Kovács Márton.
Conscriptio Oppidi Vámos-Pérts.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Veres János hadnagy, Balási István, Bogáti Mátyás, Gombási Ferencz, Fényi István, Kováts János, Grebei Tamás, Hamza György, Kis Ferencz, Pelei János, Pap István, Kovács Miklós, Gerendási Mihály, Kiss János, Atzél Péter, Bereczki Mihály, Bereczki Péter, Balogh Mihály, Süket István, Gebei István, Sándor Mihály; Tanka Mihály, Csóka András, Deák György, Ketskés István, Thót György, Pap György, Bánhegyesi Mihály, Nagy János, Kiss Gáspár, Pinege István, Deák István, Tanka István, Comonari István.
(Libertini. – Szabadosok.)
Berke Péter, Vincze Péter, Büthe László, Olajos Péter, Tamási István, Horváth Mihály, Mogyi Péter, Thót Mihály, Nagy Vazul, Ősz János, Thót Ferencz, Thót István, Simon János, Kis Péter, Horvát Miklós, Antal Gergely, Iratosi Dávid, Csúti István, Póka István, Kelemen Mihály, Somodi András.
Conscriptio Oppidi Beszermény.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Fogarassy Tamás főhadnagy és postamester, Lakatos Mihály, Erdelyi Gergely, Kis János, Juhász György, Töviskes János, Kis Pál, Mátyus Márton, Bajusz Mihály, Bakó János, Kun Ferencz, Nádudvari János, Végh András, Juhász András, Orossy János, Keresi Mihály, Csire János, Komlós István, Orossy István, Hatházy István, Murvai János, Lőrinczi István, Németh István, Varga István, Benyó István, Varga János, Kolompár János, Veres György, Thót Demeter, Textoris György, Gyenge György, Fekete Péter, Mező István, Lakatos János, Sányi György, Mészáros Márton, Pipó Ferencz, Somossy Miklós, Mészáros János, Vetéssy István, Mészáros Mihály, Mészáros Demeter, Bácsi Péter, Sányi János, Kovács János, Takáts András, Varga Miklós, Varga István, Thót Mihály, Boz János, Mészáros István, Balla András, Molnár István, Szilágyi István, Jószay András, Kovács Benedek, Kovács Mihály, Kis Gáspár, Kovács János, Varga János, Szépe István, Gerényi Péter, Bodnár István, Bézy András, Thordai János, Csutor Mátyás, Kelemen János, Bodnár István, Dobos György, Dobos Gáspár, Dobos István, Szél Péter, Galaczi György, Hajdú Mátyás, Kovács András, Fodor János, Kovács István, Siteri Gáspár, Balogh Mihály, Thót István, Szűts Pál, Babis György, Borbély Ferencz, Főző János, Bagossy 189István árvái, Kováts János, Takáts István, Rácz Sámuel, Farkas János, Hajdu János, Juhász Bálint, Sarkady István, Kovács András, Rácz Orbán, Lépes Mihály, Rácz István, Hajdu István, Zólnai György, Dobó Mihály, Sarkady György, Szraka János, Fekete Mihály, Szabó István, Dobó János, Rákos Mihály, Árva Mihály, Dorogi István, Oláh János, Montlica István, Nagy János, Domby István, Török Péter, Vöres István, Komjáti András, Pintek András, Kis Benedek, Kis Mihály, Borbélly György, Szőke Benedek, Szabó István, Székelly István, Oláh Mihály, Kovács György, Balogh György, Sütő Mihály, Szekeres Bálint, Szabó András, Siteri Mihály, Kis János, Balogh János, Komlós Orbán, Oláh Lőrincz, Takáts János, Sas Pál, Kolos Győrgy, Hárs György, Rácz György, Torma János, Pál Mihály, Vilmányi István, Mészáros János, Szálkai István, Nagy Kossinczi (Kossonczi) Mihály, Lakatos János, Nagy András, Végh András, Szőke Ferencz, Váradi János, Fekete János, Kis András, Sajtos György, Szabó János, Kéry Ferencz, Nagy Miklós, Pereh Sándor, Béczi (Bézy) Péter, Szabó Gáspár, Tartsai Ferencz, Rácz János, Szabó András, Váradi György, Bodnár János, Sóvágó Mihály, Kováts András, Pintek István, Péter János, Szentesi András, Szabó Péter árvái, Szabó János árvái, Torsás István árvái, Fóris István árvái, Siteri György árvái, Fekete Mihály árvái.
(Libertini. – Szabadosok.)
Szabó Márton, Erdelyi Mihály, Bakos György, Dóka András, Nagy György, Szinássy Péter, Biró János, Sánta János, Bartos János, Zök Fábián, Csulya Mihály, Elek Ferencz, Oláh Mihály, Tar András, Kováts György, Elek Miklós, Szilágyi István, Tar Miklós, Kozma Ferencz, Varga Dávid, Dóka György, Szabó Péter, Győri Gáspár, Commari András, Szegedi János, Hatházy János, Pap János, Karisztos András, Sós György, Varga András, Józan Mihály, Deák Ferencz, Só Mihály, Takáts Mihály, Vincze András, Takáts István, Szűts András, Győrössy István.
Conscriptio Oppidi Szoboszló.
I-ma Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Lenthe Dávid hadnagy, Cseke András, Musalyi János, Litterati István, Kovács István, Éles András, Éles János, Császy Mihály, Császy Miklós, Gáti István, Hegedűs Tamás, Kun István, Musalyi István, Musalyi István, Kys András, Horváth György.
(Libertini. – Szabadosok.)
Szilágyi György, Juhász János, Gönczi Mihály.
II-da Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Czeglédy György, Szűcs István, Seres János, Tartsay György árvái, Nagy Máté, Borbélly Dávid, Vass Mihály, Czeglédy Demeter, Czeglédy Jeremiás, Szűts János, Bökönyi György, Nagy György, Nagy István.
(Libertini. – Szabadosok.)
Onadi Lakatos Márton, Alföldi István.
III-ia Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Zöld János, Czeglédy Gáspár, Kys István, Czeglédy János, Lenthe András, Nagy Péter, Kovács János, Cseke Mihály, Magyar András, Tőkés István, Tar Péter, Tar Mihály, Karacs András, Pap György, Nagy János, Szilágyi András.
IV-ta Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Magyar Pál, Harangi István, Harangi Péter, Csukás János, Bézy János, Pap Sámuel, Cseke István, Kutsár János, Vass István, Harangi György, Kabai István, Szabó János árvái, Szakáll István.
(Libertini. – Szabadosok.)
Kósa Mihály, Thótt Pál.
V-a Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Deák István, Balog Jónás, Nagy István, Nagy Gergely, Nagy Mátyás, Márton István, Gorsás Mihály, Takáts István, Csizmadia János, Kartsay András, Nánássy István, Kovács István, Móré Sámuel.
(Libertini. – Szabadosok.)
Szilágyi Gáspár.
VI-ta Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Kálmán István, Léta János, Szabó Mihály, Végh Menyhért, Radó János, Móré Péter, Thótt István, Bökönyi András árvái, Sós István, Széll István, Lenthe Mihály, Végh Mátyás, Fejér András árvái, Árki István, Kutsár Pál, Kutsár István árvái.
(Libertini. – Szabadosok.)
Donga István.
VII-ma Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Horogh Lukács, Horogh Menyhért, Sáry Pál, Baranyi Pál, Széll János, Nagy Miklós, Nagy György, Harangi János, Harangi János, Karacs János.
(Libertini. – Szabadosok.)
Boldisár Mihály, Nagy Ferencz, Szoboszlai Mihály, Gyarmati Gergely.
190VIII-a Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Móré Balázs, Királly János, Hőgyes András, Tordai Mihály, Oláh Mihály, Magyar Ambrus, Egyed Balázs, Kereky István, Jeges István, Molnár György, Tatár Bálint, Veres Mihály, Parthi János.
(Libertini. – Szabadosok.
Horváth Pál, Bertha István.
IX-a Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Parthi István, Serfőző István, Rabatos Péter, Szűts Sámuel, Vágó János árvái, Horváth István, Kecskeméthi Mihály, Szűcs Péter, Szűcs Péter, Borbélly Péter, Somodi Mihály árvái, Csanády Sámuel, Serfőző György, Kabai János, Harangi Dávid, Vaáczy Gergely.
(Libertini. – Szabadosok.)
Cseh Mihály.
X-ma Decuria. – Tized.
(Proprietarii – Birtokosok.)
Karacs Péter, Ladányi István, Beke János, Kys Mihály, Horváth János, Somogyi András, Bóna István, Szűts István, Szűts István, Márton Mihály, Karácson János árvái, Bordány János, Bordány János, Vaáczy István.
XI-ma Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Bóna Péter, Nagy Ferencz, Jeges János, Csiszár Mihály, Kádár György, Domokos István, Bódy László, Mohátsy Gergely árvái, Szabó Péter, Gellért Gáspár, Fazekas András, Dóró Balázs, Sándor István, Fekete János.
(Libertinii. – Szabadosok.)
Tolli Ferencz, Takács Sámuel, Vass Bálint.
(Advenae Nobiles. – Beköltözött nemesek.)
Eötvös György.
XII-ma Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Seres Tamás, Botha János, Ádány (Ádám) Andrács, Rácz Pál, Dörgő Ferencz, Szánthó István, Seres András, Szűts János, Szűts György, Nagy György (tatárok kapitánya) árvái, Farkas János, Szűts Mihály, Kyss István, Görögh András, Seres János.
(Libertini. – Szabadosok.)
Rácz János.
XIII-a Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Hartyáni Balázs, Szabó Sámuel, Oláh István, Végh András, Hartyáni János, Vágó András, Török István, Szerepi Ferencz, Egri Mihály, Pap Mihály, Thótt Mihály, Pap Demeter árvái, Nagy András.
(Libertini. – Szabadosok.)
Thóth Mihály.
XIV-a Decuria. – Tized.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Szűts Ferencz, Sándor Mihály, Fónagy Mihály, Somodi István, Széles Mihály, Büthe Gergely, Cseke Miklós, Kerékgyártó György, Bereczki Márton, Szűts István, Serfőző László, Éles István.
(Libertini. – Szabadosok.)
Kys András.
XV-a Decuria. – Tized.
(Libertani. – Szabadosok.)
Bonnár (Bodnár) Pál, Thury István, Takáts Miklós, Szikszai Márton, Csokány Mihály, Szabó János, Tatár Mihály, Erdelyi Pál, Pálfi János, Bodovinyi Mátyás, Gorsa Mihály, Cseke István, Baka István, Szabó Mihály, Szoboszlai János, Szabó István, Kovács Márton, Kovács György.
(Advenae Nobiles. – Beköltözött nemesek.)
Szabó István.
Qui habitant in Fundis Oppidi – miserrimi qui sunt.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Kömpöly Mihály, Fejér Gergely, Fekete Mihály, Padra György, Parthi György, Kúthi Péter, Fónagy István, Pap György, Kémery Pál, Busnyák István, Szűts János, Kováts Pál.
(Libertini. – Szabadosok.)
Nagy János, Borbély István, Kerékgyártó Pál, Thótt Mihály, Szabó István, Rácz János, Szilágyi András árvái, Kyss Mihály, Fodor Mihály, Szűts Miklós, Thótt Ferencz, Pinczés Péter, Székelyhidi János, Kertali János, Nádasdi Dániel, Székely Mihály, Farkas György, Nagy László, Szilágyi Mátyás, Kyss Pál, Szabó Mihály, Péter András.
Conscriptio Oppidi Polgár.
(Proprietarii. – Birtokosok.)
Hodos György hadnagy, Szabó György, Mihály János, Takos Gergely, Kelemen János, Magyar György, Csányi István, Bujáki János, Hodos Márton, Hodos 191András, Hodos Dávid, Hodos Mihály, Fejér János, Páhi Gergely, Zong Ferenci, Puka István, Mihály János, Mihály István, Mihály Márton, Juhász János, Farkas György, Kis György, Szolláth Mihály, Nagy Gergely, Thott János, Rácz István, Karakas Mihály, Szilágyi György, Vöres Márton, Csavargó János, Mihálly Gergely, Medény Gáspár, Phülep Mihály, Szabó István, Koczok János, Demeter János, Pokli Mihály, Zong György, Pásztor Márton, Szabó György, Szabó István, Csiszár György, Szabó Márton, Mihálly István, Fás Mihály, Szőke István, Mihály István, Csáti György, Cserényi Gergely, Oláh István, Thót János, Somodi István, Boros Tamás, Farkas György, Csányi Tamás, Gelei Gergely, Geres Mihály, Hodos István, Tőrös István, Disznós Mihály, Turai István, Ispány János, Ispány István, Derekas Mihály, Fejér Márton, Farkas György, Szabó Gergely, Vöres István, Ivány András, Kovács Gergely.
(Libertini. – Szabadosok.)
Balogh András, Dalmi István, Pecze István, Szabó Márton, Csonka Ambrus, Békes Mihály, Sánta Péter, Tajdi Márton, Vajda Péter, Pecze János, Vida István, Molnár Sámuel, Ungvári János, Arnóth István, Tanka Péter, Kis János, Szőllősi Pál, Mólnár János, Fejér György, Koroknyai István, Thót János, Sándor Mihály, Czaga Miklós, Tóti Márton, Bokor János, Kis János, Fejér János, Szűts Mihály, Fakó István, Goris András, Bokor Mihály, Takáts Ferencz, Angyal István, Festető János, Czaga István.
(Advenae Nobiles. – Beköltözött nemesek.)
Karmarics János, Juhász György.
Ez összeirás szerint az akkori hét hajdu-városban nem találtatott több 689 birtokos családfőnél és 284 szabadosnál és rajtok kivül csak 9 beköltözött nemes család. Mindnyájan együttvéve, számuk 982 családfőre rugott, tehát nem ütötte meg az ezeret.
A Bocskay fölkelése után tehát egyszáz esztendő multán a 9254 letelepitett hajdu nemhogy megszaporodott volna, de még ugyancsak megfogyatkozott. A folyton tartó háborus idők, a «hajdu-világ» zürzavarai közt az első települők közül számosan elszéledtek és nem kerültek haza, közülök sok nem alapitott családot, az ujabb nemzedéket is megritkitotta a hadakozás.* Pedig az összeirtak nevei azt mutatják, hogy a tiszta szin-magyar közrendű nép fiai voltak majdnem kivétel nélkül, hiszen a névsorban alig található idegen hangzásu családnév itt-ott egy néhány. Leginkább Doroghon találtattak ilyenek, a hova orosz származásu és keleti vallásu csoport telepedett, de elvétve akad egy-kettő Böszörményben, Nánáson és Szoboszlón is, mint Textoris, Montlica, Kola, Bajzát, Behán, Boz, Padrah, Penih, Comonari, Klicsik, Krisztin, Szraka, Tosza, Szollith, Szoporán. Az összeirottak három osztályának számát egybevéve, – mivel a hajduk nemcsak a beköltözött nemeseket, hanem a szabadosokat is kényszeritették a fegyveres szolgálatra – és minden családra két fegyverfogható férfit számitva, a hadi szolgálatra alkalmasak száma nem rughatott többre 2000 főnél; ez pedig nagyon kevés a régi hajdu-táborhoz képest, úgy hogy tőlük többé nem félhetett a bécsi kormány.*
Dudás Gyula: A szabad hajduk története a XVI. és XVII. században. 1887.
Dr. Varga Geiza: Hajdumegye leirása. 1882.
De azért a Rákóczi-fölkelés zászlóit alig kezdte lobogtatni a szél, a hajduk már ismét a szabadság táborába seregeltek. Rákóczi Ferencz a hajdu-városok fiaiból egy lovas-ezredet tartott maga körül, melynek Buday István volt a parancsnoka. Ezenkivül a kurucz seregről az 1706. évben készült mustra-könyvben Nánás, Dorogh, Rácz-Böszörmény, Szoboszló, Hatház, Vámos-Pércs és Polgár 600 emberrel szerepelnek; a fejedelem ezen «hajdu-ezer»-ének Klára András volt az ezredese.*
Géresi Kálmán: A gróf Károlyi-család oklevéltára.V.
Mindjárt a szatmári békekötés után le akarta törni a kormány a hajdu-szabadságot. A vármegyei rendek is fenekedtek kiváltságaikra és igy az 1715 : XCV. t.-cz. a már előbb kiperelt Polgár és Szent-Margitha átadását rendelte el az egri káptalannak, egyuttal pedig a Szabolcs vármegyében fekvő többi hajduvárosokat is a vármegye joghatósága alá vetette.* Ekkor a polgári hajduk egyrésze megadta magát sorsának és fölvette a jobbágyi igát, nagyobb része lakhelye odahagyásával elköltözött, Polgár pedig Szabolcs vármegyébe kebeleztetett.
Corpus Juris Hungarici: idézett törvényczikkely.
Épen ezért szükségét érezte a hajduság – annyi irott, pecsétes biztositékai mellett – hogy VI. Károly császártól is elismertessenek immár ősi kiváltságai. Valóban meg is nyerték ezt, mert a császár-kiraly 1725 november 13-án Bécsben kelt levelében Csanády Sámuel hajdu-főkapitány utánjárása folytán ismételten megerősitette a 192most már hat hajduvárosból álló kiváltságos kerület összes szabadalmait.*
Dr. Varga Geiza: Hajdumegye leirása. 1882.
Nagyon szükséges volt ez, mert a királyi kincstár érdekében a körös-melléki és másféle hajdu-kiváltságok ellen valóságos irtó háboru folyt állandóan és végül Bethlen Gábor bihari hajdui elvesztették testületi nemességüket, mikor Esterházy Antal Pál herczeg 1745-ben a derecskei uradalmat nyerte királyi adományban* s és vele Szalonta, Berettyó-Ujfalu, Kaba, Hajdu-Bagos, Sáránd, Konyár, Mező-Sas, Komádi és Félegyháza hajdu lakosai jobbágyi sorsra jutottak.
Dr. Illéssy János: A nagyfalusi Arany-család. «Nagy Iván» családtörténeti értesitő. 1900.
A hajduk a közös adomány-levél alapján testületi nemességet élveztek és ez alapon alakult a későbbi történelmi fejlődés folyamán a hét hajdu-telepből a hajdu-kerület. Polgári kiszakitása után a szathmári békekötést követőleg a megmaradt hat eredeti hajdu-város kerületi szervezete, a hadi rendeltetés mellett mindinkább csak közigazgatási testületté vált; ez időben egymás után három Csanády Sámuel volt (a Nagykereki Csanády-családból: apa, fiu és unoka) a hajduk főkapitánya majdnem egy egész századig (1711–1790). Erre az időre esik a hajdu-kerületnek sok küzdelme nemesi kiváltságaiért, melyekben a Csanády-család a hajduság méltó vezére volt.
E közben a hajdu-városokba számos nemes család költözött be, a kik itt is igyekeztek személyes nemesi szabadágukat érvényesiteni, de maguk közül az eredeti hajdu-családok közül is mindinkább több szerzett magának külön armálist, részint az egymást követő erdélyi fejedelmektől, részint a királyoktól is. Nemesleveleiket rendszerint Szabolcs vármegyében hirdettették ki és Szabolcs vármegye saját nemességéhez számitotta őket.
Még az 1702-iki összeirás szerint csak 9 beköltözött nemes család lakott közöttük, de ezeknek elszaporodása hova-tovább nagyobb arányokat öltött, úgy hogy ismét száz év mulva a XIX. század kezdete már száz-számra találja a nemes családok tagjait a hat hajdu városban.
A hajdu-kerületbeli nemes családokat kormány-rendeletre az 1838-ban foganatositott összeirásban szedték először össze, mely alkalommal már 250 nemes családnál is több találtatott. Az összeirás szerint vagy 100 hajdu-család, mint eredeti birtok-szerző szerepel, a többi tulnyomó részben szabolcsvármegyei, ezeken kivül még található nehány a közeli Bihar, Szathmár, Beregh, Ungh, Zemplén, Abauj, Heves, Gömör vármegyékből.
Közöttük azonban mindössze csak hét Bocskay-féle armalista van: a Fekete-, Kállay-, Lenthe-, Móré-, Móricz-, Sólyom-, és Thót-családok.
Mindnyájan együtt ezek alkotják a mai hajduságot, mert hiszen a hat hajdu-város ősi hajdui közé már a XVII. század folyamán bekerült szabadosok épen úgy, mint a jobbára Szabolcs vármegye kisebb nemességéből beköltözött apró nemes urak, egyaránt összeházasodtak az eredeti hajdu familiákkal. A további nemzedékek már teljesen egybeolvadtak, a birtok-viszonyok, örökösödési jog, közös társadalmi életük hajdukká avatták mindnyájukat, úgy hogy már a XVIII. század közepe óta, a sok összeházasodás folytán, a betelepült hajduknak a beköltözött nemesek és szabadosok csaknem kivétel nélkül valóban vér szerint való leány-ágai leszármazóik valának. Vallásuk még az első település nemzedéke óta a Kálvin református hite szerint való, csupán Doroghon telepedtek le göröghitűek,* a kik mint görög katholikus magyarok külön egyházat alkotva, hü fiai egyházuk kebelében is a magyar hazának.
Dr. Varga Geiza: Hajdumegye leirása. 1882.
A régi hat hajdu-városban együttvéve ma már majdnem 100,000 lélek lakik, a kiknek élete, vére, minden szokása igazi magyar, melylyel erkölcseiben megtisztultan, mint munkára és tudásra egyformán képes uj nemzedék űl a szerző ősök földjén. A körülbelől tizezer letelepülő utódai háromszáz esztendő leforgása alatt megtizszereződtek és városaik csaknem 200,000 holdnyi széles határán, külön történelmi multtal faj-magyar népcsoport alakult ki belőlük. A szélesen elterülő alföldi nagy városok fehér falu házaiban egészséges vérű, vállas termetű, inkább zömök és izmos hajdufiak laknak, a kiknek napsütötte arczán visszatükröződik apáik minden 193vonása. Kemény munkára termett karjaik eke szarvánál, kaszával, kapával végeznek nehéz munkát, mint eleik annak idején a karddal, csákánynyal, buzogánynyal cselekedték.
A hálás utódok kegyelete az emlékezés. Tizszer ujult meg azóta a hajduság, de az utódok azért mégsem változtak meg, mert a mai nemzedék most is a régiek szivével érez. A sok jó vitéz sok kiomlott vére nyomán áldás fakadt az ősi rögökből. A sirhalmok hantjait barázdákká szántotta az unokák ekéje, – ott lent pedig az áldott anya-földben nyugszik az egykori dicső fejedelem, Bocskay István hadi népe ...
CALAMUS dr.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages