C) Abrahám ága.*

Teljes szövegű keresés

12C) Abrahám ága.*
Ahol forrás megnevezve nincs, adatainkat az Ibrányi család levéltárának elenchusából vettük, de felhasználtuk a Nagy Iván Magyarország családai czimü müvében (XII. köt.) közölt leleszi konventbeli kivonatokat is.
A ma élő Vayak mindannyian I. Ábrahámtól származnak, nem pedig Dénestől és a fiától Pál szarvaskői várnagytól, a mint azt a régibb családtörténetirók állitották.* Ez a Dénes, a mint fentebb már kimutattuk, Vajay Jolád unokája volt s az ága unokájának unokájával «Custos» Istvánnal, a XVI. század közepe táján megszakadt.
Századok 1875. 471.
I. Abrahám neve a váradi káptalan 1280 körül kelt jelentésében emlittetik meg először, a mikor is mint már dolgozatunk elején elmondottuk, Mesk, Jolád, Gergely, Medve, Emethe (Omythe) és ennek fiával Benedekkel, szintén vajai nemesekkel együtt ellentmondott Methe fia Abrahámnak és Archeus fia Miklósnak, a magvaszakadt Bonyka fia Ivánka vajai részbirtokába királyi adomány czimén történt beiktatásának.* Ez után állandóan laskodi birtokán lakván, rendesen Laskodynak neveztetett. 1312-ben eltiltotta az eőri népeket és egyéb szomszédokat vajai birtokának használatától,* 1322-ben pedig megszerezte zálogjogon Emeth fiának Gergelynek vajai részbirtokát.* Erre rövidesen elhalálozott, mert a következő esztendőben már csak a fiai I. János és I. Mihály szerepelnek.
U. ott.
U. ott.
U. ott.
I. János ága a XVI. század közepe táján kihalt s csak I. Mihály terjesztette le máig a családot. Lássuk elébb az I. János ágát.
I. János szintén a Laskody nevet viselte még s valami ügyben perben állott Vajay Medve fiaival Pállal és Jakabbal s ezen utóbbinak fiával Istvánnal, a kik valami hatalmaskodásokat követtek el ellene, sőt Jakab még hamis oklevelet is mutatott fel a perben, a miért is Drugeth Fülöp nádorispán fej- és jószágvesztésre itélvén őt, vajai és laskodi birtokait 1323-ban lefoglaltatta s a rokonokat azok kiváltására felszólitotta. A becsértéket, a 9 márkát, maga a felperes I. János tette le s erre a nádorispán a birtokokat át is adta neki örökjoggal 1325-ben.* A perlekedés azonban folyt tovább s csak 1349-ben egyeztek ki Vajay Medve unokái I. János fiaival I. Miklóssal, I. Antallal és I. Lászlóval valamint ezek unokatestvéreivel Laskody I. Mihály fiaival I. Benedekkel II. Ábrahámmal és II. Miklóssal, utóbbiak megtartván a laskodi jószágot, a vajait visszabocsájtották Vajay Medve unokáinak.*
Századok 1875. 471. lap.
U. ott. 471.
I. Jánosnak három fia maradt: I. Miklós, I. Antal és I. László, a kik mind a hárman Vaján lakván, már állandóan Vajayaknak neveztettek.
I. Antal szatmárvármegyei szolgabiró volt 1356-ban. Ezentul nem tétetik róla emlités.
I. László, tanult ember lévén, mester-nek czimeztetett. 1343-ban unokatestvérével Laskody II. Abrahámmal és Csaholyi Péter fiával Jánossal oly értelmü egyességet kötött Lajos király előtt, hogy a Szőke János elleni perökben egyikök sem egyezkedhet a másik kettő hozzájárulása nélkül s hogy egymást, párbaj vesztés terhe alatt, kölcsönösen védelmezni tartozzanak.* 1353, 1355 és 1356-ban Szabolcs vármegye alispánja volt.* 1370-ben zálogba vette négy márkáért László opuliai herczeg nádorispántól Maday Buda fia László és Domokos fia Dénes madai részbirtokát, melyet a nádorispán valami birságba lefoglaltatott volt.* Két fia maradt: II. László és I. György.
U. ott. 472.
Századok 1874. 133. lap.
U. ott. 1875. 471. lap.
II. Lászlót, a ki szintén iskolákat végezvén, «deak»-nak neveztetett, 1389-ben emlitik először az oklevelek. Utóbb Jánosi Kánthor Bálint és László megölték s a rokonaival Nábrády Jánossal, Kölcsey Györgynével, Orsolyával és Borsvay László özvegyének leányaival kiegyezvén, azokat 1424-ben teljesen kielégitették. Valószinü, hogy Kölcseyné, Borsvay László özvegye és Nábrády János édes anyja, nővérei voltak a megöletett II. Lászlónak. Gyermekei nem maradtak.
I. György, unokatestvéreivel III. Ábrahám és I. Istvánnal perbe idéztette Csernavodai István fiát Györgyöt, Bilkey Sándort és Jánosi Kánthor Lászlót, a kik 1411-ben Vaját megrohanva, a jobbágyokon 616 forintot hajtottak be.
131418-ban az ő neve is megvan emlitve a Vay Ábrahám részére adományozott czimerlevélben. 1424 előtt maradék nélkül halhatott el, mert a testvére II. László megöletése iránti fentebb emlitett kiegyezésben nem vesznek részt sem ő, sem gyermekei.*
Turul XII. 17. lap.
I. Miklós, I. Jánosnak (Laskody) öregebb fia, a kinek ága legtovább terjedt, 1356-ban királyi embernek jelöltetett. Két fia maradt III. Ábrahám, I. István és egy leánya Klára, a ki mint Liszkay Dezső özvegye 1350-ben egyességet kötött sógorával Liszkay Lovazzal.*
Századok 1869. 632. lap.
III. Abrahám testvérével I. Istvánnal és másodunokatestvéreivel Benedek fiaival, I. Tamással és II. Istvánnal ellentmondott 1414-ben Gyergyi Pál fiai Gáspár és László Vaja falu s Csokal, Marton és Laskod puszták birtokába történt beiktatásának.* Mint Palóczy Máté akkor borsodi főispán tisztje Pálóczyval együtt kisérte Zsigmond királyt isztriai, friauli és németországi utjában s az ekkor tett hüséges szolgálatait és fáradozásait a király Konstanczban 1418 február a 7-én pallosjoggal jutalmazta, kiterjesztve azt III. Ábrahám testvérére I. Istvánra, valamint másodunokatestvéreikre, I.Tamás, II. István és I. Györgyre is s még ugyanazon napon czimeradományozásban is részesültek a Vayak. A czimer kék pajzson arany agancsu sárga szarvasbika, melynek feje balszemén át* fehér tollu arany nyilvesszővel van felülről átlőve, a fej és a nyak a sebből kifolyó vérrel sűrűn be van fecskendezve. A sisdíszben a pajzsbeli szarvas látható növekedően.* A kért czimer mintáját maga mutatta be Abrahám a királynak s ebből biztosra vehetjük, hogy egy szerencsés és ügyes vadászkalandját örökitette meg vele.
Gróf Károlyi okmánytár I. 316. lap.
Az eredetin ugyan a jobb szemén látszik átlőve lenni a szarvasbika, de ez onnan ered, hogy a czimerlevélen a pajzs balradőlve van ábrázolva, s igy a valódi czimeres pajzsnak a tükörképit mutatja.
Turul XVIII. 49.
A czimerlevél hátára a XVII. századra valló irással valaki, – talán IV. Mihály, 1642-ben szabolcsi alispán – rájegyezte: «Nem tudom mint esett ez, holott 1021: már nobiles dictus Paulus et Thomas de Voya, tasnádi konventben kelt prorogatából kitetszik, nyolcz faluban Csomaközi familiától pereltek: Kaplonyt, Csomaközt, kitetszik privilegiumból vagyis prorogatából.*
Századok, 1872. 269. lap.
Az itt emlitett 1021-dik esztendőben a tasnádi konventből kelt levélre megjegyezhetjük, hogy az nem 1021-ben, hanem minden bizonnyal 1421-ben adatott ki s kézzel fogható, hogy a CCCC csak tévedésből maradt ki az eredetin az
évszámból, ha ugyan meg van az eredeti, vagy a későbbi átiratból, ha ez őriztetik a berkeszi levéltárban. Vajay Pál (a Jolád ágból) és Vajay Tamás (I. Ábrahám kisunokája) ugyanis 1421. előtt és után szerepeltek s mégis erre az oklevélre hivatkozik egy értekezős annak bebizonyitására, hogy a vezetéknevek már a XI. században használatban voltak.
III. Abrahám mint királyi ember müködött még 1431-ben is, de utóbb már nem tétetik róla emlités. Gyermekei nem maradtak.
Testvére I. István, szintén királyi embernek jelöltetett 1431-ben. Nejétől Derzsi Kánthor Klárától, ki elébb Naményi Szaniszló özvegye volt, csak egy fia maradt
II. János, a ki 1449-ben szerepelt mint királyi ember s azonképen csak egy fia maradt: I. Balázs.
I. Balázs beiktattatott 1458-ban, Mátyás király rendeletére, a nagyanyja Derzsi Kánthor Klára után örökölt hodászi, derzsi és Jánosi részjószágok birtokába, 1470-ben mint királyi ember müködött, 1483-ban nyugtatta Naményi Istvánt és Gergelyt arról, hogy őt nagyanyja, Derzsi Kánthor Loránd leánya Klára, a ki elébb Naményi Szaniszló neje volt – hitbére és nászajándékára nézve teljesen kielégitette. Neje Bályogi Szénás György leánya Ilona hozománya volt a középszolnok-vármegyei Szarvad fele, Rácz, Elmezd és Poklostelek puszták egészen és Szent-Miklós negyedrésze – a biharvármegyei Bályog és Száldobágy fele, Száldobágyfő negyede, valamint Szőllős, Salamon és Disznókuta puszták és a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Nyártó és Bélmező, ugyszintén Almás és Szőrmező fele, a melyek birtokába 1488-ban be is iktattatott. I. Balázsnak négy fia és egy leánya maradt: Imre, Dávid, Ferencz, III. Miklós és Erzsébet Petneházy Jánosné.
14Imre 1507–1516-ban váradi kanonok volt, 1516-ban testvérével Ferenczczel együtt perel Uray Mátyással és Benedekkel a ramocsai erdőből elhajtott sertések, Császár Ferenczczel pedig a vajai határból elűzött szarvasmarhák miatt. 1531-ben már nem volt életben.
Ferencz is a papi pályára lépett, 1531-ben mint esztergomi kanonok emlittetik. III. Miklós 1513-ban már néhainak iratott. Nejétől Thelegdy Katalintól, a ki utóbb Lovagházi Petherdy Györgyhöz ment férjhez, két fia maradt: Ambrus és Bertalan.
Az özvegy 1531-ben fia Petherdy László nevében is nyugtatja a sógorát, Vay Ferencz esztergomi kanonokot az iránt, hogy Vay Imre váradi, kanonok után a kezéhez jutott okleveleket nekik átadta.
Ambrus magtalanul hal el.
Bertalannak egy fia maradt: IV. János, a ki a 1606-ban már néhainak iratott s a kivel, utódai nem maradván, I. Ábrahám fiának I. Jánosnak fiága sirba szállott.
Dávid tanult ember, törvénytudó volt, 1502-ben Vay Mihályt képviselte valami perben. 1511-ben megidéztette Vay Bertalant, Ambrúzst, és Pált, valamint Eőry Andrást, Pált és Benedeket, egy vajai jobbágyának megveretése miatt. 1516-ban a fiai István, Pál és Balázs s a testvérei Imre váradi kanonok és Ferencz nevében is nyugtatja az Ibrányiakat a felől, hogy Boda Zsófia asszony, elébb Rozsályi Kún László, utóbb Pethneházy Tamás özvegye, őket a nővéröknek Erzsébetnek, Pethneházy János első feleségének járó hitbér és nászajándékra nézve teljesen kielégitette. Dávidnak négy fia volt: III. István II. Pál, II. Balázs és II. György.
II. György még atyja életében halt el 1513 előtt.
III. István és II. Pálról nem hallunk semmit 1516 után.
II. Balázs valami földeket cserélt 1545-ben Vay Demeterrel. Báthory Imre bevallása folytán megszerezte a bákai udvarházat és az ahhoz tartozó részbirtokot s azokra I. Ferdinánd királytól adománylevelet is kapott, de a beiktatásnak 1549-ben Anarchy Péter ellentmondott. Három fia és két leánya maradt: II. Imre, III. Pál, IV. vagy ifju István, Katalin Zathay Gáspárné és Anna Madarász Imréné.
II. Imre, III. Pál és IV. István atyafiságos egyességre léptek 1549-ben Vay Demeterrel, Antallal és Péterrel a Mihály fiaival és Mihálylyal a Benedek fiával valami peres ügyek és hatalmaskodásokra nézve. Ezentul nem találunk Imréről és Pálról szóló feljegyzéseket.
IV. István, a kit következetesen ifju Istvánnak neveznek az okiratok, 1560-ban végrehajtási itéletet nyert II. János királytól Kereky Ferencz ellen 700 forint erejéig a biharvármegyei Egyházas-Kereki, Guszár és Váracsodra. 1564-ben eladta a Laskod pusztán lévő atyai örökrészét 75 forintért Ibrányi János, Ferencz és Bálintnak. Erre csakhamar, talán még ugyanazon esztendőben, gyermektelenül elhalálozott, mert már 1565-ben meghagyta Miksa király Szabolcs vármegyének, hogy ha a női ági emberek még nem ülnek benne egy év óta az elhalt ifju Vay István jószágában, Vaja felerészében, akkor Vay Antalt, Istvánt, Jánost és Mihályt, valamint Ibrányi Jánost, Ferenczet és Bálintot helyeznék be annak birtokába, 1567-ben pedig a szatmári kapitánynak parancsolta meg a király, hogy a Vayakat és Ibrányiakat oltalmazza meg Vay Katalin Zathay Gáspárné ellen, a ki ifju Vay István vajai birtokát önhatalmulag akarja elfoglalni és utasitsa Zathaynét a törvény utjára. 1568-ban aztán megtörtént a kiegyezés s Vay Katalin Zathay Gáspárné és Vay Anna Madarász Imre özvegye megkapták atyjok Vay Balázs vajai vásárolt részbirtokát a Custus-, más néven Ó-Vajai járulékkal együtt, de csak bizonyos összegbe beiratképen, mint leánynegyedet.
Kihalván ifju Istvánnal és Bertalan fiával IV. Jánossal Vay I. Abrahám fiának I. Jánosnak fiága, most már az egész Vaja, mely akkor két faluból, Vajából és Custus- vagy másnéven Ó-Vajából állott, I. Abrahám másik fiának I. Mihálynak akkor élő utódaira a Vayakra és az Ibrányiakra szállott.
Mielőtt előadásunkban tovább haladnánk, bemutatjuk a leszármazási táblát.
15II. Tábla.; I. Ábrahám de Vaja 1272–1290. de Laskod 1312–1322; I. János de Laskod 1320–1324; I. Mihály de Laskod 1313–1320; I. Miklós de Vaja 1349. kir. ember 1356; I. Antal de Vaja 1349. szatmári szolgabiró 1356; I. László mester, de Vaja, 1343–1370 szabolcsi alispán, 1353, 55, 56; I. Benedek 1325 de Vaja, 1349; II. Ábrahám de Laskod 1343, «Nagy» de Vaja szatmári szolgabiró 1353; II. Miklós de Laskod 1349; III. Ábrahám 1411–1431 kir. ember 1431. czimerszerző; I. István 1411–1439 kir. ember 1431 – Derzsi Kánthor Klára, előbb Naményi Szaniszlóné; Klára özvegy 1350 – Liszkay Dezső; II. László 1389–1393 «deák» megöletett 1418 előtt; I. György 1411–1419; II. Mihály 1389–1393; I. Tamás 1411–1418; II. István 1414–1418 – Ibrányi Margit 1414 Az Ibrányi család őse; II. János kir. ember 1449; I. Gergely; I. Péter; I. Pál †1507 előtt Utódait l. a III. táblán; III. János †1507 előtt; I. Balázs 1458–1488 kir. ember 1478 – Bályogi Szénás Ilona 1488; III. László 1507 nikodemiai püspök, jászói prépost; I. András 1507; Vincze 1507; Ilona 1523 – Mező-Teremi Vetésy Ambrúzs 1523; II. Gergely 1507; II. Péter 1507–1504; I. Imre 1507–1516. váradi kanonok † 1531 előtt; Dávid 1502–1516; Ferencz 1502–1531 esztergomi kanonok 1531; Erzsébet †1516 előtt – Petneházy János első felesége; III. Miklós 1507, †1513 előtt – Thelegdy Katalin, utóbb Lovagházi Peterdy Györgyné; III. István 1507–1516; II. Pál 1507–1516; II. Balázs 1507–1549; II. György 1507, †1513 előtt; Ambruzs 1507–1511; Bertalan 1507–1518; II. Imre 1549. †; III. Pál 1549. †; ifjú IV. István 1549–1564 – Margit, özvegy 1565; Katalin 1565, özvegy 1568 – Zathay Gáspár 1565; Anna özvegy 1568 – Madarász Imre; IV. János 1567–1568, †1606 előtt
III. Tábla.; I. Pál, † 1507 előtt, a ki az I. táblán; II. Benedek 1507–1528 – Zsófia özvegy 1550 utóbb Győry Antalné; III. Mihály 1502–1525 – Szénás Anna; IV. Mihály 1549–1572; I. Demeter 1507–1554, † 1563 előtt – 1. Bőnyey Borbála 2. Nagy-Mihályi Tibay Ágnes özv. 1579. elébb Ilosvay Ferenczné; IV. László 1513; II. Antal 1524–1570 † 1574 előtt – Csicsery Ilona özvegy 1579; II. Tamás 1524–1543 † 1552 előtt; III. Péter 1524–1552 Izabella királyné hive † 1570 előtt; Katalin 1543 – Vittkay László; IV. Péter 1570. † 1606 előtt szabolcsi alispán 1594 – Pongrácz Borbála ; Anna 1579 – Jánosy János 1579; Dorottya 1579 – Laskodi Bánchy János 1579; Zsuzsanna hajadon 1579; Katalin 1599 – Thussay Miklós 1599; Fruzina; V. László 1579. † 1606 előtt – Csicseri Jobos Anna 1606-ban Kércsy Jánosné; III. Tamás 1606 † 1640 előtt; Anna – Mattkásy Mihály – IV. Mihály 1602 országgyülési követ 1638 1629-ben II-od, 1642-ben I-ső alispán – Tyukody Katalin; VI. László 1606-ban kiskorú; V. Péter 1631–1656 1631-ben I. Rákóczy György étekfogója és kamarása 1647-ben országgyülési követ, 1650-ben szabolcsi II-od alispán – Csepei Zoltán Anna 1656; Anna – 1. Harthay Bálint 2. Csörghői Farkas Mihály; IV. Ábrahám 1660–1691, † 1701 előtt – Ibrányi Anna 1669–1679; V. Mihály † 1707 VI/28 1. Kenedy Mária 2. Gróf Teleki Zsuzsanna; Zsigmond; I. Ádám sz. 1656, † 1719 I/31 – 1. Nagy-Iványi Fekete Erzsébet 2. Báró Zay Anna Utódait l. a későbbi közleményekben a IX. táblán Erzsébet – 1. Várady István 2. Palásthy Ferencz; Katalin özvegy 1688 – Szemere László; VII. László 1701–1725 – 1. gr. Teleki Borbála 2. Boros Katalin Utódait l. a későbbi közleményekben az V. táblán; Anna özv. 1716–1719 – gr. Teleki László fejérmegyei főispán † 1714-ben; Borbála 1716 – Turócz-Divéki Platthy Sándor; I-től Borbála Idb. Gróf Teleki János kővári kapitány 1744
16I. Ábrahám fia I. Mihály Laskodon lakván, Laskodynak neveztetett. A mit róla és fiairól, I. Benedek, II. Ábrahám és II. Miklósról tudunk, azt már elmondottuk az előadottakban. Ezek közül:
II. Miklós folyvást a Laskody nevet viselte, valamint eleinte II. Ábrahám is, de ez utóbb már Vajai Nagy Ábrahámnak iratott s 1353-ban szatmárvármegyei szolgabiró volt.
I. Benedek vette fel, ezen a máig terjedő ágon, legelsőbben a Vajay, vagyis az ujabb kiejtésü Vay nevet. Három fia maradt: II. Mihály, I. Tamás és II. István.
II. Mihály 1389–1393-ig emlittetik, 1411-ben már nem volt életben.
II. István nőül vevén Ibrányi Margitot, egyetlen fijok István, miután a régibb Ibrányi család fiága megszakadt, felvette az Ibrányi nevet s igy alapitója lett az ujabb, máig terjedő Ibrányi családnak.
I. Tamást 1411-től 1418-ig emlitik az oklevelek. Négy fia maradt: I. Pál, III. János, I. Gergely és I. Péter. A két utóbbiról nincs semmi adatunk.
III. Jánosnak öt fia és egy leánya ismeretes III. László, I. András, Vincze, II. Gergely, II. Péter és Ilona Teremi Vetésy Ambrusné.
III. Lászlót nem azonosithatjuk azon László deákkal, a ki 1499-ben Eger vára tiszttartója volt, s mint ilyen Csebi Pogány Péter királyi kamarás és pozsonyi gróffal királyi adományt kapott a hűtlenség vétségébe esett Malomvizi Kenderes Péter apáti, aranyosi, vidi, bácsi, szalkai, nagy-varsányi, kenderes-varsányi, gyürei, laskodi és gemzsei birtokaira, a beiktatásnak azonban az erdélyi püspök, a Kenderesyek és a Kopolcsyak ellentmondottak. Nem azonosithatjuk pedig a két Lászlót azért, mert László deák Eger vára tiszttartója 1499-ben minden bizonynyal világi ember volt, III. János fia László pedig 1507-ben, tehát már nyolcz év mulva, magas egyházi méltóságokat viselt s igy László Deákot, a kiről egyéb adat nem maradt fel, csak az, hogy 1503–1507-ig bérelte az egri püspök szabolcsvármegyei bortizedét,* a családfán elhelyezni nem tudjuk.
Századok, 1870. 366. lap.
III. János fiai I. András, Vincze, II. Gergely és II. Péter nevével az 1507-ik évben kelt czimerlevélben találkozunk, II. Péter emlittetik még 1514-ben is, azután nem hallunk rólok többé semmit.
III. László az egyházi pályára lépett s 1507-ben már nikodemiai felszentelt püspök, egri székesegyházi főesperes, segédpüspök és jászói prépost volt, a mikor családja akkor élő összes tagjai, ugy mint: testvérei I. András, Vincze, II. Gergely és II. Péter, I. Pál fiai III. Mihály és II. Benedek s ezen Mihály fia I. Demeter, valamint I. Balázs fiai Imre, Dávid, Miklós és Ferencz, a nevezett Miklós fiai Bertalan és Ambrúzs, Dávid fiai István, Pál, Balázs és György, úgyszintén az Ibrányiak részére is uj czimerlevelet szerzett. Élete további folyását nem ismerjük. Az uj czimerről majd az Ibrányiak ismertetésénél fogunk szólani.
I. Tamás másik fiának I. Pálnak két fia maradt: II. Benedek és III. Mihály.
II. Benedek nevét 1507-től 1528-ig olvassuk az oklevelekben. Neje Zsófia, kinek családnevét nem ismerjük, 1550-ben mint özvegy tilalmazza Iklódy Györgyöt és Mátét a Jákó falubeli részbirtok eladásától, Losonczy Antalt pedig annak megvételétől. Utóbb Györy Antalhoz ment férjhez. Csak egyetlen fijok maradt: IV. Mihály.
IV. Mihály 1571-ben vajai puszta udvarházát egy népes, s két puszta jobbágytelekkel és három majorságaival elzálogositotta 80 forintért Ibrányi János özvegyének, Rákóczy Annának. Végrendeletet már 1570-ben tett, gyermekei nem maradtak.
I. Pál fia III. Mihály és testvéré II. Benedek uj királyi adományt szereztek 1513-ban a többi akkor élő Vayakkal és az Ibrányiakkal egész Vajára s a laskodi és csokali pusztákra, melynek erejével azok birtokába 1514-ben be is iktattattak. Vay Domokos fiától Páltól megszerezvén annak vajai részét, arra II. Lajos királytól 1519-ben beleegyezést eszközölt ki. 1523-ban megvette testvérével II. Benedekkel együtt Vay János leányától Ilonától Vetési Ambrúzsnétól és gyermekeitől Vetésy Antal, János, Borbála, Katalin, Zsófia és Erzsébettől 40 forintért a szatmárvármegyei Csóka pusztát, melyet a Vetésyek nagybátyja, László püspök, pénzen szerzett volt meg. 1524-ben zálogba vette Vay Pál özvegyétől Erzsébettől és gyermekeitől Istvántól és Margittól 17a vajai határban fekvő, néhai Vajai Szőke Benedek Gyermekerdő nevü részét 50 forintért. 1525-ben pedig megnyerte Báthory István nádorispán itélőszéke előtt a Maday Pál madai birtoka iránt Maday Soklyai Ferencz ellen folytatott perét. III. Mihálynak öt fia és egy leánya maradt: Demeter, IV. László, II. Antal, II. Tamás, III. Péter és Katalin Vittkay Mihályné.
IV. László neve csak egyszer emlittetik 1513-ban, 1524-ben már nem volt életben.
II. Tamás 1524-től 1543-ig szerepelt.
III. Péter Izabella királyné kedvelt hive volt. Magyar végrendeletét kegyelettel őrzi a család. 1524-től 1552-ig emlittetik mint élő, 1570-ben néhainak iratott. Gyermekei nem maradtak.
Demeter legidősebb fia volt III. Mihálynak. 1504. vagy 1505-ben születhetett, mert neve már meg van emlitve az 1507-iki uj czimerlevélben, de testvérei nincsenek megnevezve s igy ezek csak utóbb születhettek. 1543-ban Demeter és testvérei felkérték I. Ferdinánd királytól sógoruk, a magvaszakadt Vittkay László bevallása alapján annak vitkai, kiskolcsi és kisvarsányi birtokait, de a beiktatásnak Vittkay Bernát leánya Zsófia elébb Kerepeczy Lászlóné ekkor pedig Bottka Miklós neje, a Károlyi család és a Kenderessyek ellentmondottak, 1544-ben az ujbóli beiktatáskor ismét ellentmondás történt Botka Miklósné és Vittkay Gergely részéről. Csakhamar azonban Vittkay Gergelynek is magvaszakadt, és most ennek a vitkai, kiskolcsi, kisvarsányi és kápolnateleki jószágait is felkérték a Vay testvérek, de a beiktatást a Vittkay család leányágának ellentmondása 1545-ben meghiusitotta, s ugy látszik, hogy a vittkai birtokok nem is kerültek a Vayak kezére.
1544-ben Vay Pál fiával «Custos» Istvánnal atyafiságos egyességre léptek Demeter és testvérei a leleszi konventben s annak következtében «Custos» István átengedte nekik vajai és bessenyődi birtokait használatra, magva szakadása esetére pedig örökösen reájok ruházta. 1546-ban Kércsy Ambrustól Bessenyőd felét szerezte meg Demeter a maga részére 100 forintért. S most Berkeszre vetvén a szemét, Jánosi Kánthor Péter leányának Margitnak bevallása folytán annak ottani birtokára királyi adománylevelet kapott testvéreivel együtt 1548-ban, 1550-ben pedig azon berkeszi jószágra kértek királyi adományt, a melyet néhai Pethneházy Gáspár irt volt be 150 forintba Deák Adámnak s a kinek özvegye azt a Vayaknak vallotta be örökösen s még ugyanazon évben királyi beleegyezést nyertek I. Ferdinándtól azon udvarházra és annak tartozékaira, a melyet Gesztelyi máskép Csicseri Orosz Mihálytól vettek volt zálogba, de a beiktatásnak Orosz Mihály nevében ellentmondás tétetett. 1548-ban kedvező itéletet kapott Demeter Révay Ferencz nádori helytartótól Kereky Mihálylyal a nagy-madai birtok iránt folytatott perében s még ugyanazon évben egyességet kötött Kerekyvel a leleszi konvent előtt a vajai határban fekvő valami szántóföldek iránt. 1555-ben felkérték Demeter és testvérei I. Ferdinánd királytól a hütlenségbe esett Pethneházy Mátyás petneházi, gyulaházi, berkeszi, gégényi és komorói jószágait, de a beiktatásnak Pethneházy Mátyás nevében ellentmondottak.
Demeter első neje Bőnyey Gergely leánya Borbála hitbére és jegyajándékára nézve 1554-ben egyezett ki sógorával, Bőnyei Ferenczczel. Második felesége Ilosvay Ferencz özvegye Nagymihályi Tibay Ágnes volt. Gyermekei egyiktől sem maradtak.
Vaja eredetileg Szathmár vármegyéhez tartozott, utóbb egy része Szabolcshoz csatoltatott s bizonyosan akkor keletkezett a másik Vaja. Az egyiket Ó-Vajának, máskép Custos-Vajának nevezték, a másikat csak «másik» Vaja néven emlegetik az oklevelek, végre 1536-ban az eddig Szathmár vármegye hatósága alá tartozó Vaját is (valószinüleg az Ó-Vaját) Szabolcs vármegyéhez csatolta János király s ekkor ismét egyesült a két Vaja s ma is csak egy van.
III. Mihály fia II. Antal mindig együtt szerepelt testvérbátyjával Demeterrel, együtt perlekedtek és együtt szereztek jószágokat. Bátyja gyermektelen halála után Antal az egyedüli élő Vay levén, az ő kezében egyesült az egész családi vagyon. 1563-ban megszerezte Komorói Ormós Mihálytól annak besenyődi, komorói és berkeszi birtokait, 1570-ben pedig folytatta a testvérei elhaltával rá háramlott pert a Vitkay család leányágával a vitkai, kiskolcsi, kisvarsányi és kápolnateleki jószágokért. Nejétől Csicsery Ilonától két fia és öt leánya maradt: IV. Péter, Anna Jánosy Jánosné, Dorottya Laskodi Bánchy Jánosné, Zsuzsánna, Katalin Thussay Miklósné, Fruzina és V. László.
18Csicsery Ilona 1579-ben zálogba vette néhai Vay Demeter özvegyének Tibay Ágnesnek özvegyi jogon birt vajai, berkeszi és komorói részbirtokai s azokat még ugyanazon esztendőben a férje javaiból járó saját hitbére és jegy ajándékával együtt a leányainak Annának, Dorottyának, Zsuzsannának, Katalinnak és Fruzsinának s a kisebbik fiának Lászlónak vallotta be a leleszi konvent előtt, a kiskoru fiu és három akkor még hajadon leánya gyámjául pedig Báthory Miklós országbirót kérte fel.
V. László 1579-ben még kiskoru volt, fiatalon halt el, neje Csicseri Jóbos Anna 1606-ban már Kércsy Jánosné volt. Egy fia maradt VI. László, de ez nem érte meg a férfikort.
PETROVAY GYÖRGY.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages