Acta Aragonensia. Quellen zur deutschen, französischen, spanischen, zur Kirchen- und Kulturgesichte aus der diplomatischen Korres…

Teljes szövegű keresés

Acta Aragonensia. Quellen zur deutschen, französischen, spanischen, zur Kirchen- und Kulturgesichte aus der diplomatischen Korrespondenz Jaymes II. (1291–1327).
Herausgegeben von Dr. Heinrich Finke, o. Professor der Geschichte in Freiburg i. B. Band I–II. Berlin und Leipzig Dr. Walther Rotschild 1908. I.–CLXXXX. † 975 l.
A barczelonai királyi levéltár kimerithetetlen anyagából két vaskos kötetben közli Finke Henrik II. Jakab aragón király diplomácziai levelezését, az elsőt, mely a középkorból a maga teljességében ránk maradt s talán a legérdekesebbet, ha II. Jakab személyét és a korviszonyokat tekintjük. A szicziliai vecsernye után az Anjouk és az aragón dinasztia közt megindult küzdelemben Jakab a pápával való jó viszony kedvéért öccse Frigyes, a szicziliai király, ellenfeleihez szegődik. Frigyest viszont a szentszékkel való küzdelme VII. Henrik, majd Bajor Lajos szövetségesévé teszik. E kor az avignoni pápaság kezdetének és a templáriusok katasztrófájának kora. Bár Finkét inkább a pápai és császári politikára vonatkozó iratok érdeklik, alig van európai ország, melynek történetére nézve érdekes adatokat ne találnánk a kiadott levelekben. A forrásanyagot nagyobb szabásu értekezéssel vezeti be a kiadó, melyben az aragón kanczellária szervezetét ismerteti II. Jakab korában. Minthogy a világi kanczelláriák kétségkivül legfejlettebbjének ismertetése terén uttörő e munka, erre akarom felhivni a Turul olvasóinak figyelmét.
Az aragón udvar főtisztviselői a majordomos, a királyi udvartartás feje, a camerlench, a király személyének védője, és a maestroracional, a pénzügyek vezetője alkotják a viczekanczellárral, az auditorokkal, a thesaurariussal és a secretarittsokkal a kanczellár elnöklete alatt a királyi tanácsot, mely az államügyeket tárgyalja, előkésziti a király politikai leveleit, mandátumait, elintézi a beérkezett supplicatiókat. Az okleveleket az elintézés értelmében a kanczellária állitja ki. Ennek vezetője a kanczellár, kinek felügyeleti joga a kanczellárián kivül a notarius publicus-okra is kiterjed. Ő nevezi ki a helyettesét, a pecsétőrt és az alsóbb rangu tisztviselőket. Az oklevelek kiállitásában is tevékeny része van: signálja az okleveleket egy a pecsételést bevezető megjegyzéssel, mi egy röviditett névből vagy visa per canc. megjegyzésből áll. Ezen kötelessége teljesitésében támogatja helyettese. Egyes csoportok, mint a litterae secretae és a litt. iustitiae nem tartoznak hozzá. Jövedelme a pecsétbevétel (ius sigilli) tizede. A XIII. század óta püspökök töltik be a hivatalt, II. Jakab óta rendesen Valenczia püspöke. A kanczellár távollétében az alkanczellár gyakorolja mindezen jogokat. A kanczelláriai szabályzat szerint a római jogban jártasnak és világinak kellett lennie. Hozzá fordultak mindenféle kedvezés és privilegium ügyében. – A sigillator hivatalát egy scriptor viselte, kinek kötelessége a pecsét őrzésén kivül a signált tisztázatok registrálásáról való gondoskodás, a registrumnak az oklevéllel való összevetése, a pecsételés, melyet csak akkor hajthat végre, ha erre az oklevél hátára vezetett felhatalmazás feljogositja. Ő állapitja meg a taksák nagyságát és számol be időnként a jövedelemmel a magister rationalisnak.
A kanczelláriában háromfajta scriptort különböztethetünk meg: a rendes scriptorok, kik a kanczellár, alkanczellár vagy a secretariusok utasitására az okleveleket irják. A megbizást adó nevét – ép ugy, mint a magyar kanczelláriai gyakorlatban – papirokleveleken odairják, hová utóbb a pecsét került. Vannak még kisegitő és titkos scriptorok, utóbbiak a litterae secretae csoportjába tartozó okleveleket nemcsak irják, hanem pecsételik és regisztrálják is; egyiküknek mindig a király közelében kellett tartózkodnia. A három csoport tizenkét, nyolcz illetőleg két tagot számlált. A pecsétjövedelemből huzott fizetésükön kivül igen gyakran részesültek királyi adományban.
Az okleveles gyakorlat (Urkundenwesen) terén minden megelőző munka hijján csak egyes pontokra terjeszkedik ki a szerző. A privilegiumok ünnepélyesek vagy egyszerüek, az előbbiek a király és az oklevelet iró scriptor jegyével és öt az udvarnál tartózkodó, ha az oklevélben tárgyalt ügynél jelen nem is levő előkelő személy nevével. Fontos változást idézett elő II. Jakab uralkodása alatt a papirnak, mint oklevélanyagnak tulnyomóvá vált használata. A pecsétet ezentul nem függesztik az oklevélre, hanem a hátára nyomják. A kanczelláriai megjegyzések is ez időben jönnek divatba. Az aragón levéltár roppant gazdag az oklevéladási 47parancs módjának megállapitására felhasználható anyagban. Százával vannak erre vonatkozó királyi utasitások; legtöbb esetben szóval ad a király parancsot vagy személyesen, vagy valamely tanácsosa utján. Az ezt tartalmazó megjegyzés, mely mindig az oklevél irójának kezéből ered, pergamen oklevelekben rendesen baloldalt a plicatura alatt, papir okleveleken a rányomott pecsét alatt található. – A rendszeres regisztrálás is Jakabbal veszi kezdetét. Csupán az ő idejéből 338 kötet maradt fenn a királyi könyvekből, melyek száma a barczelonai levéltárban 6389-re rug s már a XV. század elején eléri a harmadfélezret. Kimerithetetlen gazdagságu anyagot nyujtanak különösen a levelezés regiszterei. Jakab korában már rendszeres felosztás érvényesült: egyik csoport (registra communia) a belső ügyekre, a közigazgatásra vonatkozó anyagot, a r. gratiarum a privilegiumokat, a r. officialium a hivatalnoki kinevezéseket, egy csoport a pénzügyi okmányokat, a r. secreta a követek utasitásait, a r. curie a király minden irányu külső és belső levelezését tartalmazza. Végül külön könyveket (r. sigilli secreti) vezettek, ha a király uton volt. A pápai kanczelláriában az oklevél nyerőjének állott érdekében a regisztrálás, miért is külön taksát fizetett, itt azonban hivatalosan történt.
A bevezetés második részében a középkori diplomácziáról, az állandó és specziális követségekről nyérünk világos képet. A mi a közlött anyagot illeti, gyakran meglepő élénkséggel vázolják e levelek a középkori embert külső megjelenésében és gondolkozásában egyaránt. Éles elméjü diplomatákkal ismerkedünk meg különösen a pápai udvarnál, hisz ép e kor a kimondott politikai pápaság kora. VIII. Bonifácz, V. Kelemen, XXII. János pápák és a biboros kollégium egyes tagjai jelleméhez sok fontos s egészen uj adatot szolgáltatnak, nem is szólva arról a nagy nyereségről, melyet a levelek közlése a művelődéstörténet számára jelent. – A szövegek közlésénél az anyag tulságos felhalmozódásának kikerülésére kihagyásokkal él a kiadó, viszont az ó-katalón nyelvü iratokat bő bevezetésekkel látta el.
Eckhardt Ferencz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages