Laczkfy István nádor siremléke Keszthelyen.

Teljes szövegű keresés

Laczkfy István nádor siremléke Keszthelyen.
A történelmi nevezetességü Laczkfy-család sokkal inkább beleirta nevét tetteivel az emlékezetbe, semhogy szakirók már jó eleve feladatuknak ne tekintették volna, hogy apróra kikutassanak mindent, a mi erre a nagyfényü családra vonatkozik. Valóban alig is lehet ebben a tekintetben valami ujat mondani. Mivel azonban a család egyik tagjának, ki a legmagasabb polczról bukott le a legnagyobb mélységbe, siremléke máig is épségben megvan és azon a család czimerének körvonalai még ma több, mint 500 év után is kivehetők, nem tartjuk 85feleslegesnek, ha annak képét a Turul hasábjain is* bemutatjuk és ebből az alkalomból hozzá néhány megjegyzést füzünk.
A siremlék képe Lóczy Lajos ur segedelmével és annak fényképfelvétele után készült, de azt a helyszinén megfelelően kiegészitettem. A siremlék képe különben nem jelenik meg először; legutóbb közölte: Békefi A.: A Balaton környékének egyházai és várai. 232. lap, továbbá Boncz G., Keszthely P.: Keszthely város monografiája 377. lap is. Ugyanilyen czimer van a szentély első boltosztályának zárókövén. (Boncz i. h. 370. lap.) Ez egy kis kerek tányérnagyságu festmény, a mely csupán a sisakot ábrázolja az oromdiszszel és takaróval.
Tudjuk, hogy a Laczkfy-családnak Nagy Lajos király hires hadvezérétől, I. Istvántól, származó ága különösen a dunántul szerzett birtokokat.* I. István a második olasz háboru után (1350.) kapta Nagy Lajostól jutalmul Csáktornya, Stridó és Simontornya várakat. Valószinü, hogy ezekkel, vagy esetleg később más uton, jutott Keszthely is a család kezére. Miután 1378-ban a Keszthelylyel szomszédos Rezi vár már az övék volt,* ennélfogva feltételezhető, hogy akkor már Keszthelynek is birtokában voltak, mert Keszthely várral Rezi vár tartozékának tekintették (1409.) I. István után fia II. István – a későbbi nádor – volt Csáktornya örököse és nevét is innen irta. Ugyancsak az övé volt Keszthely is, a mi ugy látszik kedvencz helye lehetett, mert 1386-ban templomot és a ferenczieknek kolostort is épittetett oda. Lehet, hogy már ekkor kijelölte azt temetkező helyéül is és ő maga is itt kivánt végkép megpihenni az örökszép Balaton kies partján.
Karácsonyi J.: Magyar nemzetségek II. 170–181. 1.
Csánki: Magyarország tört. földr. III. 14–21.
István nádor nagyon hányatott életü ember volt: 1343-ban van róla először emlékezet, 1367–70. székely ispán, 1371–72. horvát bán, 1372–76. erdélyi vajda, 1383–84. ujra horvát bán, a közben Garay I. Miklós nádorral összezördülvén, hivatalát veszti és a Horváthi párthoz csatlakozott. 1387–95. főlovászmester 1387–92. Zsigmond király idejében nádor volt. 1396 ban azonban végleg elpártolt Zsigmond királytól és a Horváthi-párt élére állt. Hütlensége folytán, az 1397 febr. a 7. kőrösudvarhelyi gyülésen a jelen volt főurak – élükön Garay II. Miklós nádorral – felkonczolták, majd Zsigmond király fejét vétette és testét a palota ablakán át, hivei megrettentésére, ezek közé dobatta. Hihetőleg hozzátartozói temették el az általa épitett keszthelyi egyházban és emelték sirja fölé azt az emlékkövet, a mely máig is fennmaradt.
Maga a siremlék vörös márványból faragott négyszögletes sirkő, amely 215 cm. hosszu és 132 czm. széles. Közepén a Hermann-nemzetségből származó Laczkfy-család czimere, körül a szélin következő felirás:
HIC EST SEPULTURA MANGNIFICI* VIRI
DOMINI STEFFANI WAJWODE AC
PALATIN REGNI ANNO DOMINI
M. C. C. C. L. X. XXX. V. II.
Érdekes, hogy «mangnifici» van a sirkőre vésve «magnifici» helyett és «palatin» «palatini» helyett, a miből nyilvánvaló, hogy a mű készitője nem tudott latinul.
A sirkő jelenleg a keszthelyi templom külsőfalán a déli oldalon van befalazva, de eredetileg a templom padlóján volt a sirbolt fedőlapja gyanánt elhelyezve, minek folytán a körirás ugyan ma is teljesen tiszta, de magát a czimert annyira lekoptatták a folytonos járás-keléssel, hogy annak ma már minden részét nem is lehet teljesen kivenni. Miután azonban a Hermann-nemzetség czimerét más emlékekből ismerjük.* ennélfogva nem nehéz a még meglevő czimerrészekből az egész czimer képét ujból összeállitani.
Csoma J.: Magyar nemzetségi czimerek, 95–99. l.
A jobbra dülő háromszög alaku paizs alsó hegyes része és felső széle tisztán látható; ugyancsak jól ki lehet venni a paizsban levő kiterjesztett szárnyu sárkánynak a fejét, szárnyának 86csontvázát, lábait és farkának nyomait; a sárkány lábaival egy halmon áll. A paizs bal sarkán jobbra néző formás csöbörsisak van helyezve, a melyen hátul a leomló takaró nyomai is kivehetők. Közvetlen a sisak tetején áll, mint oromdisz, ugyancsak kiterjesztett szárnynyal a czimerbeli sárkány, még pedig szerencsére itt jóval épebb állapotban maradt meg, mint magában a czimerben. Jól látható itt, hogy a sárkány két lába közvetlenül a csöbörsisak tetején áll és hogy a sárkány szája nyitva van, a kiterjesztett szárny csontos része tisztán megmaradt, azonban másik részt erősen megkopott; hasonlóan elvásott a sárkány farka is, bár még jól látható, hogy az gyürüsen össze van csavarodva.
Az egész mű igen jó benyomást tesz, a czimer helyes arányai és a finom kivitel, szakértő művészre vallanak. Örökre kár, hogy ez a szép czimer meg nem felelő elhelyezés folytán, kis hija, hogy teljesen tönkre nem ment, mert egyik legszebb heraldikai emlékünk az Anjoukor végéről, a milyent csak keveset mutathatunk hazánkban fel. Sajnos, a czimer szineit ebből az emlékből sem lehet megállapitani, de mint a Laczkfy-család helyes czimere, a melyen az oromdisz is feltalálható, megérdemli, hogy róla megemlékezzünk és a figyelmet reá tereljük.
SÁRKÖZY IMRE.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages