AZ ANGOL KIRÁLYNÉ MAGYAR ROKONSÁGA.

Teljes szövegű keresés

97AZ ANGOL KIRÁLYNÉ MAGYAR ROKONSÁGA.
(Gróf Rhédey Mihály leszármazói.)
VII. Edvárd angol király 1910 május 7-ikén elhunyván, Nagybritannia és Irország egyesült királyságok és az angol gyarmatok királya s India császára az addigi trónörökös, György walesi herczeg lett, a ki V. György néven lépett atyja trónjára.
György király felesége, Mária (Mary) királyné, született Teck Victoria-Mary herczegnő, Teck Ferencz herczeg és Mária-Adelaida angol királyi herczegnő házasságából származott; a királyné atyja, Teck Ferencz herczeg pedig Sándor württembergi herczeg és gróf Rhédey Klaudia fia volt. Az uj angol királyné tehát atyai ágon való nagyanyja révén magyar ősöknek is ivadéka.
Mária királyné nagyatyja, Württembergi Sándor herczeg osztrák császári huszárezredes, Lajos württembergi herczeg fia s Vilmos württembergi király unokatestvére, 1835 május 2-ikán lépett morganatikus házasságra gróf Rhédey Klaudiával, gr. Rhédey László és br. Inczédy Ágnes leányával. A grófnő 1835 május 16-ikán Hohenstein névvel osztrák grófi rangot nyert s a házasságukból született gyermekek is (1 fiu, 2 leány) a gróf Hohenstein nevet viselték 1863-ig, a midőn Vilmos württembergi király az ősrégi Teck herczegi czimet adományozta nekik.
Az angol királyné atyja, Teck Ferencz herczeg, 1837-ben, mint Hohenstein Ferencz gróf született; atyja példájára szintén az osztrák hadseregben szolgált s mint huszárkapitány, az 1859. évi solferinói csatában ki is tüntette magát. A hadseregből 1865-ben kilépvén, 1866-ban vette nőül Mária-Adelaida angol királyi herczegnőt; 1887-ben Viktória angol királynőtől királyi Fenség czimet kapott s 1900-ban halt meg. Teck Ferencz herczeg első gyermeke, Victoria-Mary herczegnő 1867 május 26-ikán született s György yorki herczeghez, a mostani angol királyhoz 1893-ban ment nőül. Házasságukból hat gyermek származott, a kik között legidősebb az 1894-ben született Eduárd-Albert walesi herczeg, angol trónörökös.
Az angol királyné magyar nagyanyja s gyermekeinek szépanyja: gróf Rhédey Klaudia mindössze hat és fél évi házasság után fiatalon, 29 éves korában hunyt el. Halála tragikus körülmények között történt s a mende-monda a halálesetet a valóságnál is jobban kiszinezte. Rövid idő alatt egész mesekör képződött halála körül, mely azt regélte, hogy a hires szépségü fiatal asszonyt, a ki szenvedélyes lovas volt és férjét a katonai gyakorlatokra is el szokta volt kisérni, egy ilyen alkalommal megvadult paripája levetette s férje huszárezredének vágtató lovai agyontaposták. A grófnő 1841-ben halt meg s a mendemonda már 1854-ben belekerült Kőváry László családtörténeti munkájába (Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. a 215. lapon), a ki a grófnőről ezt irta: «egyike a legbevégzettebb szépségeknek. Bécsben halt el 1841-ben, egy nagy katonai szemlén, hol lováról leesve, összetiportatott». Nagy Iván általánosan ismert munkájában (Magyarország családai. IX. kötet. Pest, 1862. a 749. lapon) csaknem szóról-szóra idézi a Kőváry téves adatait, a midőn a grófnőről ezt irja: «Bécsben egy nagy katonai szemlén lováról leesve és összetiportatva halt meg 1841-ben.» 98Nagy Iván közkézen forgó, nagytekintélyü munkája sokban hozzájárult ahhoz, hogy országosan elterjedt a romantikus mese, melyhez azután az emberek fantáziája hajmeresztő részleteket koholt.
A mende-mondával szemben a valóságot leghivebben Kozma Lászlónak, a gróf Rhédey család volt ügyvédjének emlékiratai tárják fel, melyekből a gróf Rhédey Klaudia halálára vonatkozó részt Kozma Ferencz az Erdély cz. honismertető folyóiratban (1909–10. szám) közölte. E szerint a grófnő 1841 október elsején a stájerországi Pettau városban, nyolcz napi kinos betegség után hunyt el. A nyár nagy részét férjével és gyermekeivel együtt özvegy édesanyjánál a marosszéki Erdőszentgyörgyön töltötte, a honnan Württembergi Sándor herczeget, ki már ekkor vezérőrnagy és gráczi hadosztályparancsnok volt, a stájerországi hadgyakorlatok már előbb elszólitották, a herczegné pedig három gyermekével szeptember hónapban indult utnak Grácz felé. Az utazás utolsó napján, Grácz közelében kocsijuk az utmeneti árokba fordult s a herczegné, a ki éppen anyai örömök elé nézett, oldalán fájdalmas ütést szenvedett. Mindennek daczára másnap Gráczból egy barátnéjával, gr. Török Miklós huszárkapitány nejével, férjeik látogatására lóháton Pettauba rándultak, hová nyolcz órai fárasztó lovaglás után este érkeztek meg. A herczegné mindjárt ágynak is dőlt és nyolcz nap mulva, október elsején, belehalt betegségébe
Holttestét utolsó kivánságához képest Erdélybe szállitották és október 21-ikén Erdőszentgyörgyön, a gróf Rhédey család ősi sirboltjában, ugyanabban a református templomban temették el, ahol a korai véget ért grófnő 1812 szeptember 21-én a keresztségben a Zsuzsánna-Klaudia nevet nyerte. A stájerországi guberniumnak az erdélyi guberniumhoz intézett 17260/1841. sz. sürgős átirata (10856/1841. erd. főkormsz. sz.), melyben az utóbbit hivatalos rövidséggel értesiti, hogy a holttest szállitására az engedélyt megadta, a halál okát nem emliti. Az erdőszentgyörgyi ref. halotti anyakönyvbe a halálozás okául «gyermekvesztés» (korai szülés) van beirva.
Gróf Rhédey Klaudia emlékét férje, Württembergi Sándor herczeg, a ki 1885-ben, 81 éves korában, mint nyugalmazott lovassági tábornok hunyt el, mindvégig szeretetteljesen ápolta s kegyelettel adózott a korán elhunyt grófnő és szülei emlékének a grófnő egyetlen fia, Teck Ferencz herczeg is, a ki első gyermekét, Victoria-Mary herczegnőt számos keresztneve mellett magyar nagyanyjának Klaudia (Claudine) és szépanyjának Ágnes nevére s 1868-ban született Adolf fiát magyar szépatyjának László nevére is kereszteltette. Teck Ferencz herczeg halála után pedig leánya, a mostani angol királyné adta jelét a tiszteletnek nagyanyja emléke iránt azzal, hogy az erdőszentgyörgyi református templomban levő sirja fölébe 1905 májusában diszes márványemléket emeltetett.
* * *
Az angol királyné és gyermekei gróf Rhédey Klaudia révén a gr. Rhédey családdal és több más magyar családdal eléggé közeli vérrokonságban állanak. Gróf Rhédey Klaudiának két leánya közül Teck Claudine herczegnő 1891-ben, mint hajadon hunyt el, az 1893-ban elhunyt Amália herczegnőnek pedig gróf Hügel Pállal kötött házasságából egy fia: gr. Hügel Pál (szül. 1872.) származott, a ki e szerint az angol királynénak apai ágon egyetlen elsőfoku unokatestvére. Gróf Rhédey Klaudiának testvérei, a kiktől az angol királynénak másodizigleni unokatestvérei származhattak volna, kora gyermekségükben elhaltak s igy az angol királynénak Rhédey-réven másodunokatestvérei nincsenek; Rhédey-ágon való harmadizigleni unokatestvérei azonban elég számosak, ezeknek gyermekei pedig, a kik a királyné gyermekeinek negyedizigleni unokatestvérei, természetesen még nagyobb számmal vannak.
A mellékelt leszármazási tábla az angol királynénak s testvéreinek, Teck Adolf, Ferencz és Sándor herczegeknek s gyermekeiknek csak ezeket a fentemlitett legközelebbi magyar rokonait tünteti fel, a kik valamennyien gr. Rhédey Klaudia nagyatyjától, az 1744-ben grófi rangot nyert Rhédey Mihálytól, mint közös őstől származnak; de – néhány figyelemreméltó kivételtől eltekintve – még a rokonoknak e legszűkebb csoportjából is elhagytam azokat, a kik utódok hátrahagyása nélkül haltak el. Az angol királyné gyermekeivel negyedfoku unokatestvéri viszonyban álló magyar rokonok némelyikének már lehetnek gyermekei, de a táblázatba ezeket sem vettem fel, mert a királyné gyermekeinek 99leendő utódaival csak ötödzigleni unokatestvéri viszonyban, tehát már meglehetős távoli vérrokonságban fognak állani; úgy hogy a táblázat csak az angol királyné és testvérei gyermekeiig és azoknak negyedizigleni unokatestvéreiig terjed.
A leszármazási táblán feltüntetve levők közül gr. Hügel Pál után az angol királynénak és testvéreinek legközelebbi vérrokonai gyanánt br. Petrichevich-Horváth Katalin (gr. Vetter von der Lilie Ferdinándné) és testvére Eugénia (gr. Attems Károlyné) tekinthetők, a kik a királynéval kétszeres vérrokonságban állanak, mert – mint a táblázaton látható – a királynénak Rhédey-ágon harmadizigleni unokatestvérei, másfelől azonban br. Inczédy-ágon a királyné atyjának, néhai Teck Ferencz herczegnek voltak másodizigleni unokatestvérei s igy ezen az ágon a királynénak harmadizigleni nagynénjei. Ők és gyermekeik a királynéval Inczédy-ágon a következő rokonsági viszonyban állanak:
Báró Inczédy Gergely (Barcsay Karolina); Ágnes (gr. Rhédey László); Zsuzsanna (gr. Lázár József) gyermektelenek; Mária (br. P. Horváth Mihály); gr. Rhédey Klaudia (Württembergi Sándor herczeg); Miklós †; Ödön (gr. Rédey Johanna); Teck Ferencz herczeg (Mária-Adelaida angol kir. herczegnő; Mária angol királyné; Katalin (gr. Vetter von der Lilie Ferdinand); György; Eugénia (gr. Attems Károly); Mária-Terézia; Fanny
Az angol királyné atyjának, Teck Ferencz herczegnek Rhédey-ágon való másodunokatestvérei közül most még négyen vannak életben: gr. Rhédey Stefánaia (br. Wesselényi Istvánné), gr. Rhédey Johanna (br. Petrichevich-Horváth Ödönné), gr. Rhédey Julia (id. Fráter Béláné) és Herglocz (Rhédey-Herglocz) Erzsébet (id. Paksy Józsefné), a kit néhai nagybátyja, gr. Rhédey Gábor, a grófi czim átruházása nélkül örökbefogadott. Rhédey-ágon az angol királynénak mind a négyen harmadizigleni nagynénjei s az elől emlitett grófnők egyuttal utolsó nőtagjai az 1744-ben grófi rangot nyert Rhédey családnak, a Kisrédei Rhédey család erdélyi ágának, mely férfiágon 1897-ben halt ki.
Az Aba-nemzetségből származó Kisrhédei Rhédey család különböző ágainak tagjai tudvalevőleg három izben kaptak grófságot s a másik két gróf Rhédey család már régebben kihalt. Elsőbben a hires nagyváradi kapitánynak, Rhédey Ferencznek hasonló nevü fia, ifj. Rhédey Ferencz, a ki 1657 novemberétől 1658 január haváig erdélyi fejedelem volt, kapott birodalmi grófságot László fiával együtt I. Lipót királytól 1659-ben, de László fia még 1663-ban vagy 1664-ben, ő maga pedig, szintén utódok nélkül, 1667-ben hunyt el s vele kihalt a család fejedelem viselt és első izben grófságot nyert ága. (Dr. Komáromy András: A Kisrédei gróf Rhédey családról. Turul. 1883. I. k. 119–138. lap.
A család magyarországi ágából, mely Szatmár megyében ma is virágzik (Luby Károly: A Kisrhédei Rhédey család nemesi ága. Turul. 1886. IV. k. 151. lap), Rhédey Lajos biharmegyei főispáni helytartó kapott grófságot I. Ferencz királytól 1808-ban, de 1831-ben utódok nélkül halt el s igy ez a gróf Rhédey család is, éppen úgy, mint a fejedelemé, már az első generáczióban kihalt.
A Kisrhédei Rhédey család erdélyi ágának tagjai: László, János, Mihály, József, Pál és Zsigmond Mária-Terézia királynőtől 1744 november 13-án nyertek grófi rangot. Közülök azonban négynek ága részint már saját személyükben, részint gyermekeikben kihalt s több nemzedékre csak József és Mihály ivadékai terjedtek. Gr. Rhédey József ágának utolsó férfisarja Ádám erdélyi kincstárnok († 1849.) volt, utolsó nőtagjai pedig ennek leányai: Mária (gr. Mikó Imréné, † 1849.) és Klára (br. Radák Istvánné, † 1868.) voltak.
Gróf Rhédey Mihálynak, az angol királyné és legközelebbi magyar rokonai ősének férfiága az 1897 április 21-ikén elhunyt gr. Rhédey Gáborban, gr. Rhédey Klaudia unokatestvérében halt ki s vele, a ki az erdélyi gróf Rhédey család utolsó férfisarja volt, a grófi családnak magvaszakadt.
KOMLÓSSY ARTÚR.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages