Zeleméry László és Rajcsányi Ádám sirkövei.
129Zeleméry László és Rajcsányi Ádám sirkövei.
(Két sirkőrajzzal.)
A heraldikának némi szolgálatot óhajtok tenni, midőn Zeleméry Lászlónak XVI-dik századbeli és Rajcsányi Ádámnak XVIII-dik századból való sirköveit, melyek Nyitra-Sárfőn a plébánia templomnál vannak elhelyezve, képben és közelebbi ismertetéssel bemutatom.
Zeleméry László személye maga is megérdemli, hogy reá figyelmet forditsunk. Szülei Z. János és Dobó Anna, a hirneves Dobó Istvánnak nővére, voltak. E rokonságból kifolyólag hagyományozta Dobó Ferencz, Istvánnak fia, Zeleméry János utódainak a ledniczei, upori és sárfűi uradalmakat.* Zeleméry Lászlónak bátyja, Miklós, az örökölt családi birtokot birta, a szabolcsmegyei Zeleméren, Büdön, Telegden, Nyiradonyban és birtokolt királyi adományból Szatmáron.*
Nagy Iván, M. O. családai XII. 346 és pótk. 197.
Rupp, M. O. Helyr. T. II. 345, III. 142.
Zeleméry László ügyes, tanult ember, 1558 körül Verancsich Antal püspök alatt az egri várban volt gondviselő. Utóbb Miksa király őt az esztergomi érsekségnek tette gondviselőjévé. Esztergom vármegye főispáni helytartói tiszt is viselte,* noha akkor a vármegye török kézben volt. Az idejében mozgósitott keresztes hadban is résztvett, mire a sirkövén levő kereszttel jelölt zászló mutat.
Nagy Iván. i. mű. XII. 347. – Esztergom vm, mg. 419. főispáni helytartóságát 1579-re teszi, pedig már 1570-ben meghalt.
Nejétől, Nagylaki Jaksith Skolasztikától több gyermeke maradt. Nejét túlélte, a ki halála után férje mellé temettetett el. Gyermekeivel kihalt a Zeleméry család.
Zeleméry Lászlónak halálozási évét Wagner feljegyzése* szerint 1573-ban történtnek tartották; holott a sirkőnek felirata szerint az 1570.-ben történt.
MSS. Tom. LXX. p. 286. Turul. 1910. III.
A sirkő vörös márványból készült, a mely jó állapotban van, eltekintve némely csonkitást, melyek közül legkárosabb az arczé. A kő magassága 2 m., szélessége 1.20 m. Felirata, mely a kőnek szegélyét futja körül, a következő:
HIC IACET NOBILIS VIR DOMINVS LADISLAVS
DE ZELEMR (SIC) CESARIS MAXIMILIANI PROVISOR IN ARCHIEPISCOPATV STRIGONIEN.
CVM DNA SCHOLASTICA CONJVGE
SVA FILIA MAGNIFICI MARCI YAXIT DE NAGILAK. QVIEVIT IN DNO ANNO M, D. LXX.
DE ZELEMR (SIC) CESARIS MAXIMILIANI PROVISOR IN ARCHIEPISCOPATV STRIGONIEN.
CVM DNA SCHOLASTICA CONJVGE
SVA FILIA MAGNIFICI MARCI YAXIT DE NAGILAK. QVIEVIT IN DNO ANNO M, D. LXX.
A sirkő alsó bal sarkában van a czimer, mely mellső jobb lábával három águ kinyilt virággal ékitett növényszálat tartó medvét ábrázol. Csergheő Géza a Zeleméri családnak azt a czimerét mutatja be,* a melyről az Anjoukori okmánytárban,* mint Zeleméry Mihálynak 1333-ban használt pecsétjén előforduló czimerről történik emlités. Eme, a Gútkeled nemzetségbeliek által használt közös czimer* a sárkány- vagy farkasfogakat mutatja.
Wappenbach des Adels v. Ungarn 731. Taf. 500.
Nagy Imre, Anjouk. okt. III. 27.
Nagy Iván, i. mű I. 217.
A sirkő magára a sirra, mint sirfödél volt alkalmazva, a honnan Jantulik András plébános 1775-ben felvétette, mert a templomnak roskadozó tornya megszilárditásánál utban volt, és a templom 130szentélye falának külső oldalához támasztva helyeztette el.
A kastély falába befalazott több régi, feliratos kő között van Zeleméry Istvánnak, László fiának sirköve is 1588-ból, melyről a czimer teljesen lekopott, a felirat alig olvasható.
Rajcsányi Ádámnak sirkövét itt bemutatni annál is inkább helyén levőnek tartom, mert ő, mint a genealogia, heraldika, sphragistika és archontologia tevékeny munkása, korábban valóságos tekintélynek örvendett, Pray György,* Fejér György, Nagy Iván* és mások elismeréssel szólnak munkásságáról. A «Turul» is sokat foglalkozott vele* és hamisitásaival és azért méltányos dolog, hogy az ő koholmányairól folytatott tárgyalásoknak befejezéseül, be legyen mutatva a sirkövén látható czimer is.
Horányi, Memoria Hungarorum III, 132.
Nagy Iván, i. m. IX. 593., XII. 513.
Turul IV. 103., V. 91., 112–117.
E czimer nem ugyan tárgyára nézve, de a czimertárgyak csoportositását illetőleg, különbözik ama czimerektől, melyeket Nagy Iván* mint Rajcsányi és Petrovay mint Ujfalusy testvérek czimerét 1651-ből, bemutattak. A sirkő czimerén, mint telamon két medve fordul elő.
Nagy Iván i. m. IX. 589.
Ilyenek az eddig közzétett Rajcsányi-féle koholt czimeren nincsenek.
A sirkő felirata ez:
HIC CALCATVR PEDIBUS EORUM
QVOS ANTE PRAEIVIT
S. C. ET R. A. MATTIS
POST SERVITIVM 28 ANNORVM
JUBILATUS HVNGARICO AULICUS
CAMERALIS CONSILIARIVS ET EMERITUS
ARCHIVARIVS REGIUS
ADAM DE RAJCSAN
QVI OBIIT DIE 26 MEN. AUG.
ANO 1766 AETATIS SUAE
ANNORUM 68.
QVOS ANTE PRAEIVIT
S. C. ET R. A. MATTIS
POST SERVITIVM 28 ANNORVM
JUBILATUS HVNGARICO AULICUS
CAMERALIS CONSILIARIVS ET EMERITUS
ARCHIVARIVS REGIUS
ADAM DE RAJCSAN
QVI OBIIT DIE 26 MEN. AUG.
ANO 1766 AETATIS SUAE
ANNORUM 68.
A sirirat szövegéből látjuk, hogy Rajcsányi Ádám 1766-ban augusztus 26-án halt meg. Eddig Nagy Iván szerint, annyi volt ismeretes, hogy 1760 körül halt meg. A sirirat szerint 68 éves volt, tehát 1698-ban kellett születnie.
A sirkő eleintén a sir felett, a talajon feküdt, mint azt feliratja is mondja és a koptatás is tanusitja. 1775-ben Zeleméry László sirkövével együtt Jantulik András ezt is, ugyanazon okból mint amazt, a templom szentélye fala külső oldalához ragasztotta. Előbb e két sir egymáshoz közel volt a templom tornya mellett.
A nagyon domboru faragványu czimer nagyrészt lekopott. A felirat azonban még jól ovasható.
NÉMETHY LAJOS.
