CZIMERES NEMESLEVELEK MÁRAMAROS VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁBAN.
CZIMERES NEMESLEVELEK MÁRAMAROS VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁBAN.
A vármegye levéltárában 38 eredeti és 20 másolat, összesen 58 nemeslevél őriztetik és pedig Zsigmond királytól 1, II. János választott királytól 1, Rudolf királytól 1, Báthory Zsigmond fejedelemtől 3, Báthory Andrástól 1, Bocskay Istvántól 1, Rákóczy Zsigmondtól 1, Báthory Gábortól 6, Bethlen Gábortól 5, IV. Ferdinánd királytól 2, II. Ferdinándtól 1, I. Rákóczy Györgytől 3, II. Rákóczy Györgytől a, Barcsay Ákostól 1, Kemény Jánostól 1, Apaffy Mihálytól 8, 1. Leopold királytól 12, IV. Károlytól 1, Mária Theréziától 3, I. Ferencz császártól 3 és V. Ferdinánd királytól 1 czimereslevél. Ezek közül kettővel Máramaros vármegye kap czimert, a többi 56-a1 pedig 113 család nemesitettik meg, illetve némelyike megerősíttetik régebbi nemességében. Három közülök birodalmi czimadományozás.
Az egyes czimereslevelek a következők:
1. Adorjány Pál deák. Báthory Zsigmond fejedelemtől. Gyulafehérvár, 1587 márczius 10. Kihirdettetett Szigeten, 1587.
«Scutum triangulare coelestini coloris, cujus unam, dextram scilicet partem aristć maturć demetendć occupant, in altera vero parte homo integer rustico habitu intentus, manu sinistra fasciculum aristć maturć falce succissć, dextra vero falcem messoriam tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, ex cujus cono tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant». Hitelesitett másolat festett czimer nélkül.
2. Ágoston István és János testvérek, darvai lakosok. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1680 junius 11. Kihirdettetett Szigeten, 1681 február 8.
«Scutum militare coelestini coloris in cujus 157campo, sive area ex diademate regio homo quidam rubro amictu umbillicotenus emisset dextra ensem evaginatam, sinistra vero sagittas duas vola complicatas, acie subversas, tenere conspicitur. Supra scutum galea militar s clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum; ex cono vero galeć tenić, sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras. sive margines, ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
3. Balázs (Alsó-Apsai) János. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1670 márczius 8. Kihirdettetett Szigeten, 1670 julius 23.
«Scutum militare erectum coelestini coloris in cujus campo sive area brachium quoddam humanum, humerotenus resectum, lorica induum, romphacam evaginatam sursum tenere conspicitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum. Ex cono autem galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque partes ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
4. Bálint (Técsöi) István, neje Marton Erzsébet, fiaik István, András és János. I. Lipót királytól. Bécs, 2699 január 13. Kihirdettetett Szigeten, 1699 junius 23.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, cujus fundum cespes viridis occupat, super quo grus, naturali suo colore depictus, sinistro pede stare, dextro vero lapidem tenere visitur. Super scutum galea militaris craticulata, cui impositum diadema regium, gemmis unionibusque decenter redimitum, super quo alter grus, inferiori per omnia similis, eodem modo stare visitur. A summitate vero galeć laciniis, seu lemnicis, hinc candidis et rubeis, illinc vero coeruleis et fulvis, in scuti extremitates defluentibus, illudque apprime exornantibus». Eredeti, a festett czimer mindenben megegyezik a leirással.
5. Bedey (máskép Bedői Tamás) Miklós. Bethlen Gábor fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1619 május 3. A kihirdetés nincs rávezetve. Czimer nem adományoztatott. Eredeti.
6. Bégányi István, neje Varga Helena és a fiuk János. I. Lipót királytól. Laxenburg, 1698 május 27. Kihirdettetett Szigeten, 1698 november 15.
«Scutum militare erectum, coelestini coloris, cujus fundum monticulus virens occupat, super quo cervus naturali suo colore depictus, anterioribus elevatis, posterioribus pedibus erectus insistere conspicitur. Supra scutum galea militaris est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus decenter exornatum, ex quo alter cervus, inferiori per omnia similis lumborum tenus se erigere cernitur. A summimitate vero seu cono galeć laciniis sive lemniscis hinc candidis et rubris, illinc vero flavis et coeruleis in scuti extremitates placide se se diffundentibu,». Eredeti, a festett czimer megegyezik a leirással, a sisak rostélyos, a zöld halom és a szarvasbika aranynyal árnyalva, anynyira, hogy az agancsok aranyosnak látszanak.
7. Birtalan (Szigeti) János és testvére Mihály. Rákóczy György fejedelemtől. Kassa, 1648 deczember 8. Kihirdettetett Szigeten, 1649 deczember 28.
«Scutum militare erectum, coelestini coloris, cujus fundum viridis campus, seu ces es occupat, in quo columba qućdam lauro assistens, candido colore depicta, ore compresso ramum viridem intertenendo gestare, duabus vero fixi stellis radies aureos diffundantibus, tota illustrari cernitur. Scuto incumbit galea militaris craticulata, regio diademata, alteram itidem columbam inferiori per omnia similem proferente ornata. A summitate vero, sive cono, galeć lacinii seu lemnisci, hinc virides et flavi, illinc autem candidi et rubicundi, in scuti extremitates se se diffundentes scutum ipsum decenter exornant». Másolat festett czimer nélkül.
8. Boér (Szacsali) Míklós, neje Bekle Anna, fiuk Farkas, leányaik Zsófia és Borbála. Rákóczi I. György fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1647 márczius 25. Kihirdettetett Szigeten, 1647 junius
«Scutum militare erectum triangulare, a summo ad calcem lineola quadam existente, hinc albi inde rubei colorum distinctum, fundum ejus rupes qućdam bijugis, partibus quidem altera sublimiori alteram vero decliviori emergens occupat, cujus in altiori cacumine palmć virentis arbusculus coronam regiam exantlare, et quasi in altum producere contendere, in 158decliviori vero rupe homo quidam integer curis et fatigiis intentus, in rupem alteram conscendere indeque palmam cum stirpe et corona inhćrente quasi effodere, indeque in alium conabundus velle deducere locum indefessus laborare et sudare visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita quam contegit diadema regium gemmis et unionibus eleganter ornatum ex quo iterum gladius cruore madens emergit. Ex cono vero galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines (scuti) pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti.
9. Bojtor (Veresmarti) Pál, s fiai Ferencz és Gergely. Bethlen Gábor fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1622 november 3. Kihirdettetett Gyulafejérvár, 1623 május 14.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo sive area brachium quoddam humanum, humerotenus resectum, gladium sive ensem oblongam ad medium diademati regio trajectum stella micante extremitatem mucronis radio suo contrahente tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus apprime variegatum. Ex cono vero galeć tenić seu lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Másolat, a melyen a czimer nincs lefestve.
10. Buda (Ungurfalvi) Mihály, Sándor, Tódor és János. Báthory Gábor fejedelemtől. Kolozsvár, 1609 május 5. Nemességmegerősités. Kihirdettetett Deésen, 1609 október 29. Czimer nem adományoztatott. Másolat.
11. Cannal Bernát, István és András testvérek. III. Ferdinánd császártól birodalmi nemességre emeltetnek. Bécs, 1640 április 14.
«Ihr gehabtes Wappen und Cleinod geändert geziehrt und gebessert . . . Ein quartierter Schilt, dessen hinder under und vorder ober Quartier roth oder rubinfarb, und jetwederes derselben in der Mitte schrembsweiss mit einem weiss oder silberfarben Strich oder Veldt abgetheilt, darinn nach der lengs ain A1 mit dem Kopff auffwerts gericht. Die andere beide Quartier aber gelb oder goldfarb, und in jedtwederm derselben die Gestalt aines halben seitwerts gekerten gekrönten Manns, mit ainem schwarzen Rockh angethon, die lingge Handt an di Hüfft spreitzendt und ins rechten ainen gelb oder goldfarben Ring mit ainem Edelgestain über sich haltend. Ob dem Schilt ain freyer offener herwerts geherter adelicher Turniershelm zur Rechten mit schwartz und gelb, und Linggen mit roth und weiss oder silberfarber Helmdecken und oben ainer gelb oder goldtfarben Königlichen Kron geziehrt, daraut der im Schildt beschriebene halbe Mann, mit baiderseits auszgéstreckten Armen und in baiden Händen die im Schilt beschriebene mit den Köpffen auff- und ainwers gegen dem Mann gekerte Aln haltendt erscheinen thuet». Eredeti.
12. Cannal Bertalan és fia Zsigmond-Ferencz. Ehrenbergi előnévvel czimerbővítést kapnak I. Lipót császártól. Bécs, 1672 julius 24.
«Ihr zuvor gehabtes adeliges Wappen und Clainod geändert, geziehrt und gebessert und hinfihro zu ewigen Zaiten dasselbige hernach folgendermassen zu fihren und zu gebrauchen gnädigst vergönt und verlyhen – dasz mit Nahmen sein soll ein quartierter Schild, dessen hinter untrer, und vorder obrar Ouartier roth oder rubinfarb, und jetwedes derselben in der Mitte schrembsweisz, mit einem weissen oder silberfarben Strich, oder Veld abgetheilet, darinn nach der Lángs ein Allfiss mit dem Kopf auferrths gericht, die andrer beide Quartirs gelb oder goldfarb: in dessen linken oberen die Gestalt eines halben herwerths gekerten gekrönnten Manns mit einem swarzen Rockh, vornen herab mit gelb oder goldfarben Knöpfen ausgemacht, angethan, und umb den Leib mit einem gelb oder goldfarben Bánd oder Bündten umbgürttet. Die linke Hand an die Hueft spreizend, und in den rechten ainen gelb oder goldfarben Ring rnit ainem Edelgestain über sich haltend Vordren untern ain schwarzer ausgespanter gekrönter einwerths gekehrter einfacher schwarzer Adler mit aufgethonnen Schnabel und auszgestreckten Zungen in den untren Thaill des Schnabels einen goldenen Ring mit ainem Edelgestain verfast haltend. In Mitte der Trenflini ain blau oder lazurfarbes Herz Schildt, in welchem ain aufwerts springender weisser oder silberfarber Lew mit offenen Rachen roth ausgeschlagener Zunge und hinter sich geworffenen doppelten Riedten. Ob den 159Schildt zween freye offene adelige Turniers Helmb zur rechten mit schwarz und gelb oder goldfarben, zur linken roth und weisz oder silberfarben Helmdeckhen und oben jetwederer mit ainer gelb oder goldfarb königlichen Cron geziert, aus welcher zur rechten der in gelb oder goldfarben Quartir beschriebener schwarze ausgespante und gekrönte ainfache Adler. Linken aber der auch im andren Quarthier allerdings beschriebener schwarz bekläydte und gekrönte halbe Mann mit baiderseiths Armen und in baiden Händten die im Schild beschriebene mit dem Kopf auf- und ainwehrtsgekehrte Allfisch haltend erscheinen thuet». Hitelesitett másolat, kiadatott Bécsben, 1742 szeptember 16.
13. Canal (Ehrenbergi) János bárói oklevele I. Ferencz császártól. Bécs, 1809 ápr. 10.
«Verliehen einen aufrechten, oblongen, unten rund in eine Spitze zulaufenden roth und gold guadrirten Schild, mit einem blauen Herzschilde in welchem ein zum Grimmgerichteter doppelt geschwänster silberner Löwe zu sehen ist; in den ersten und vierten Quartier zeiget sich ein rechtsschräger silberner Querbalken belegt mit einem aufwärts gerichteten Aalfisch, in den zweyten Quartier befindet sich ein wachsender vorwärtsgekehrter gold gekrönter Mann mit einem schwarzen Rockh, goldenen Knöpfen und gleicher Binde um den Leib, welcher die linke Hand an die Seite spreitzet, in der Rechten einen goldenen Ring mit einem Edelstein über sich haltet, in dem dritten Ouartier erscheinet ein goldgekrönter linkssehender ausg-ebreiteter schwarzer Adler mit aufgehaltenen Schnabel an dessen unteren Theil ein goldener Ring mit einem Edelstein hanget. Den Schild decket eine Freyhern Krone, auf welhen drey goldgekrönte rechts mit einer schwarz und gold, links roth und silber kunstmässig vermischt herabhangenden Decke bekleideter Turniershelm, mit offenen Rosten und ihre goldene Halskleinodien ruhen, der erste ist mit einem linkssehenden silbernen Löwen, der dritte mit einem wachsenden Mann, welcher in seinen beiden Händen einen Aalfisch in die Höhe zeiget, besetzet, und auf den mitterer. pranget ein ausgebreiteter schwarzer rechts sehender Adler alles wie es in dem Schilde beschrieben worden». Eredeti.
14. Csinády Mihály és neje Márton Helena. I. Lipót királytól. Bécs, 1698 máj. 17. Kihirdettetett Szigeten, 1698 szeptember 15.
«Scutum militare erectum coelastini coloris, cujus fundum cespes viridis occupat, in quo aries albus naturali suo colore depictus ad saltem pronus stare visitur. Supra scutum galea militaris craticulata, cui superimpositum diadema regium gemmis unionibusque decenter redimitum, ex quo alter aries inferiori per omnia similis, umbillicotenus emergere cernitur. A summitate vero seu cono galeć laciniis seu lemniscis hinc flavis et coeruleis illinc vero candidis et rubris in scuti extremitates placide se se defluentibus illidque apprime exornantibus». Eredeti, a festett czimer egyezik a leirással.
15. Daby, máskép Zágrábi Mihály. Zsigmond királytól. Pozsony, 1430 január 8. Kiadva szines hasonmásban Turul V. 105. lap.
16. Debreczeni (Szigeti) András és fia Ferencz. I. Rákóczy György fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1635 julius 15. Kihirdettetett Szigeten, 1636 márczius 15.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo, sive area, leopardus quidem, naturali sui colore depictus, ultimis pedibus stare, prioribus vero ensem evaginatum sursum porrectum tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, 160quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum. Ex cono vero galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius (scuti) pulcherrime ambiunt et exornant». Hitelesitett másolat festett czimer nélkül.
17. Demko alias Vanyika (Vajnági) János. Báthory András fejedelemtől… 1599 október 4. Kihirdetés nincs rávezetve. Czimer nem adományoztatott. Eredeti.
18. Dobroviczai Mátyás, György, András és István testvérek. Kemény János fejedelemtől. Gerend, 1661 junius 25. Kihirdetés nincs rávezetve.
«Scutum militare erectum coelestini coloris quadrangulare, cujus fundum coespes viridis occupat, in cujus campo sive area, milvus qućdam sinistro stans dextro vero peduum ensem evaginatum sursum porrectum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris aperta est posita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus decenter exornatum, ex qua brachium humanum codicillum apertum tenens eminere visitur. Ex cono autem galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras, seu margines, ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A czimerben a fejedelem nevének és czimeinek, valamint mindazon szavaknak helye, a melyek aranyos betükkel lettek volna kiirandók – üresen maradt.
19. Felsőbányai (Huszti) Gergely deák és neje Nagy Ilona. I. Rákóczy György fejedelemtől. Sárospatak, 1646 október 10. Kihirdettetett Szigeten, 1649 november 16.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo, seu area, super viride cespite homo integer, rubea veste indutus, calamum scriptorium, sinistra vero florem lilii albi coloris tenere, ex cujus adversa parte super viridi ramusculo philomela alis extensis rostroque aperto sedere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter adornatum. Ex cono vero galeć tenić, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A paizsbeli alak csizmája sárga, öve barna, kucsmája barna prém, bélésének a szine úgy a nadrágjáé is teljesen lekopott, a fülemüle barna. Takaró jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany. A paizs fekete vonalakkal damaszkolt.
20. Ferencz (Técsői) István és fia András. Apaffy Mihály fejedelemtől, Gyulafejérvár, 1670 okt. 8. Kihirdettetett Szigeten, 1670 október 29.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, in cujus campo sive area rupes quaedam insurgere ac in ejus summitate aquila alis expansis et naturali suo coloré depictus uno pede stare, altero mucronem vagina nudatum sursum recta porrectum tenere visitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus decenter undiquaque exornatum variegatum, ex quo cornua cervi deaurata sursum pulcherrime exurgunt. Ex cono vero galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti eleganter ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
21. Filstich Mihály, a fia István, ennek neje Sankebanck Sára, fiaik János és Mihály. I. Lipót királytól. Bécs, 1696 május 4. Kihirdettetett a gyulafejérvári országgyülésen 1703 márczius 10.
«Scutum militare erectum viridis coloris, super quo integer cervus naturali suo colore pictus erectis anterioribus pedibus in fugam pronus cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate unam virginem capillatam laureaque capitem cinctam et condecoratam atque sub axilla columnam (constantem videlicet animum designantem) portantem interque alas ab una viridium et rubrarum, ab altera vero partibus coerulearum et fulvarum pennarum ex praefato diademate elevatas erecte stantem proferente; a summitate vero seu cono galeć laciniis seu lemniscis hinc flavis et coeruleis illinc vero rubeis et viridibus in scuti extremitates placide se se diffundentibusn. 1807 márcz. 23-án a brassói várostanács által hitelesitett másolat. A festett czimeren a paizs arany szegélyü, a szarvas sötétebb zöld füves talajon fut, a leány féllábszárig emelkedik ki a koronából, a szoknyája vörös, az erre felöltött mélyen kivágott ruhaderék kék, az oszlop vörös márvány.
22. Gbellány Miklós, az atyja János, a testvérei Márton, Gáspár, Mátyás és János. II. Ferdinánd királytól. Bécs, 1628 augusztus. … Kihirdettetett … 1629. deczember 13.
«Scutum militare erectum coerulei coloris viridi campo in fundo stratum, supra quem stagnum undabundum designatum, in quo integer cygnus ramum lauri rostro premens natitare ac ad dextram scuti partem conversus esse visitur aureis utrinque stellis rutilantibus. Scuto incumbentem galeam militarem clatratam, sive apertam, regio diademate medium monoceroten inguinetenus eminentem proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeć laciniis et lemniscis, hinc rubeis et candidis, illinc vero rubeis itidem et flavis in scuti extremitates se se defluentibus scutumque ipsum decenter ornantibus» . Eredeti.
23. Geréb (Rettegi) István, neje Fejér Katarina, fiuk István és leányuk Zsófia. Barcsay 161Ákos fejedelemtől. Deésen, 1659 január 11. Kihirdettetett Deésen, 1659 február 20.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, in cujus campo, sive area, homo integer cerulea inductus tunica, dextra baculum ligneum, sinistra vero tres spicas triticeas tenere corspicitur. Supra scutum galea militaris aperta est posita, quam contegit diadema regium gemmis unionibusque decenter insignitum. Ex cono autem galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A festett czimerképen a férfi zöld dombocskán áll. Prémsüvegje barna, bélése vörös, «tunikája» atillaforma szabású kék, derekán vörös öv, nadrágja vörös, csizmája sárga.
24. Huszár (Nánási) Mihály. Bethlen Gábor választott királytól. Kassa, 1622 február 5.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo, sive area brachium quoddam humanum humerotenus resectum ensem strictam sursum porrectam capulotenus tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus apprime variegatum. Ex cono vero galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A czimer helye üresen maradt.
25. Igyártó (Szigeti) György, s a fiai Mihály, György és Pál. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1667 junius 26. Kihirdettetett Gyulafejérvárott, 1670 márczius 8-án, Szigeten, 1670 márczius 26.
«Scutum militare erectum coelestini coloris in cujus campo sive area homo quidam cataphractus erectus stare et dextra manu fasciculum sagittarum tenere visitur, supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex cono vero galeć tenić seu lemnisci variorum colorum hine inde defluentes utramque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
26. Izay máskép Huszthy András és Ferencz. Báthory Zsigmond fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1597 deczember 12. A kihirdetés nincs rávezetve.
«Scutum triangulare coelestini coloris in cujus campo dextrum hominis brachium depictum tres sagittas tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, ex cujus cono tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A kar ruházata vörös arany hajtókával, a nyilak feketék.
27. Jakab (Técsői) János és neje Lukács Kata. Báthory Gábor fejedelemtől. Gyulafejér vár, 1612 junius 20. Kihirdettetett Szigeten, 1612 julius 10.
«Scutum militare coelestini coloris in cujus area sive campo homo integer amictu viridi indutus, dextra hastam oblongam velis ruleis ornatam, sinistra vero manibus gladium evaginatum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium auro margiritisque conspicuum, ex cono autem galeć lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A férfi süvegje fekete, nadrágja szürke, csizmája sárga, öve arany s arról hátul az öltönynél kissé hosszabb kötény lóg le, melynek látható két kis sarka aranyszinü. Sisaktakaró mindkét oldalról kék-arany.
28. Jalony Máté, neje Berthalan Dorottya, fiaik János és István. II. Ferdinánd királytól. Bécs, 1636 február 26. Kihirdettetett Szendrőn, 1636 junius 4.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, in quo miles rubeo vestitu conspicuus, forma juvenili, sinistra lateri initi, dextra vero acinacem vibrare, in dextram scuti partem conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regio diadematey ex eoque mediotenus prominentem alium militem, inferiori per emnia similem, proferente ornatam. A summitate vero, sive cono galeć, laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et flavis, illinc vero rubris et albis, in scuti extramitates se se diffundentibus scutumque ipsum decenter exornantibus». Eredeti. A vitéz egyenes kétélü kardot tart a kezében, süvegje fekete, nadrágja fehér, csizmája sárga, vörös öltönye arany zsinórral szegett, aranygombos. Ezt a czimerlevelet valaki Kassay névre hamisitotta, úgy, hogy a Jalony névböl mindenütt megmaradtak a J … y arany betük, közbe fekete tintával irta a K betü másik felét és az assa betüket.
29. Kávásy István. Báthory Gábor fejedelemtől. Radnót, 1612 áhrilis 29.
«Scutum militare cćsanei coloris, cujus fundum viridis cespes occupat, in quo lupus, proprio suo colore delineatus, posterioribus pe dibus erectus stare, anterioribus autem dextro facem ardentem, sinistro vero tres spicas fortiter tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam corona, seu diadema regium gemmis unionibusque preciosis eleganter distinctum contegit. Ex cono autem galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Hitelesitett másolat, a czimer nincs lefestve.
30. Kereszturi alias Varga János, neje Lakatos Judit és testvére György, továbbá Görbedy István, neje Ráti Erzsébet és testvére Mihály. I. Lipót királytól. Bécs, 1690 julius 13. Kihirdettetett Szigeten, 1693 janár 23.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi latepatenti campo interoccupante, super quo grus naturaliter effigiata, alis compositis, collo altius protenso vigilanti similis, sinistro quidem peduru stare, dextro vero sublimius elevato lapillum rotundum tenere, ac in dextram scuti plagam conversa esse visitur. Scuto demum incumbentem galearn militarem craticulatam, sive apertam, regio diademate, gruem pariter inferiori per omnia similem, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeć teniis sive lemniscis hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris in scuti extremitates se se placide diffundentibus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus». Hiteles másolat, a czimer nincs lefestve.
31. Kophica (Vinczfalvi) Gergely, fiai János, Elek, Lupu és Gábor. Báthory Gábor fejedelemtől. Kolozsvár, 1609 május 2.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo, sive area, super trijugem viridem monticulum leopardus integer, naturali suo colore depictus, posterioribus pedibus stare, cauda ad tergum deflexa, ore hiante et lingva rubicunda exerta, anteriori dextro pede frameam evaginatam sursum porrectam tenere, levo autem ad rapiendum protenso conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam corona seu diadema regium gemmis unionibusque pretiosis eleganter distinct.um contegit. Ex cono autem galeae tenić seu lernnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Hitelesitett másolat festett czimer nélkül.
32. Kothech (Sajói) András. II. János királytól. Gyulafejérvár, 1560 október 19. A kihirdetés nincs rávezetve.
«Scutum rubeum triangulare galeam aurei coloris sagitta trajectam in medio sui continentem». Eredeti, a paizs felibe sisak és sisaktakaró nem adományoztatott. A czimerül adományozott sisak hiven ábrázolja a XVI. század közepén használt magyar sisakot, éppen ilyen van Dobó István, az egri hös siremléhén kivésve.
33. Kovács (Fejéregyházi) György. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1674. deczember 6. Kihirdetés nincs rávezetve.
«Scutum militare erectum coelestini coloris in cujus campo, sive area, brachiurn quoddam humanum, humerotenus resectum, ensem evaginatum, sursum porrectum, tenere conspicitur. Supra scutum gelea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus decenter exornatum. Ex cono vero galeć tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasdue oras, sive margines, ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
34. Lindvay János és fia György. II. Rákóczy Gyürgy fejedelemtől. Besztercze, 1649 deczember 13. Kihirdettetett Szigeten, 1649 deczember 28.
«Scutum militare et coelestini coloris, cujus fundum viridis campus, seu cespes, occupat, in quo leo integer, naturali suo colore depictus, posterioribus duos tigrides pessundare, anterioribus vero duobus hedibus se ab homine rubicunda veste induto, ac cuspide transfigere volente, defendere conspicitur. Scuto incumbit galea militaris aperta, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum, ab utroque scuti latere tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines pulcherrime ambiunt et decorant». Másolat czimer nélkül.
16335. Máramaros vármegye. Mária Terézia királynétól. Bécs, 1718 augusztus 19.
«Scutum rotundum, transversim sectum, superiore sui argenteum exhibens inter duas arbores pinos, montem conspicuum salino scopulosum, in cujus declivi hiante cernuntur salicidć, et in vertice dorcas seu rupi-capra, inferiore autem parte coeruleum et quatuor principales memorati comitatus fluvios, nempe Viso, Tybiscum, Maram et Talabor, per quatuor processus repetiti comitatus defluentes eosque argenteos ostentans.» Eredeti. A két fekete sipkás és lekete csizmás bányász közül a jobboldalinak kék kabátja és vörüs nadrágja, a baloldalinak vörös kabátja és sárga nadrágja van, mindkettőnek fekete hátulkötő.
36. Máramaros vármegye. V. Ferdinánd királytól. Bécs, 1837 április 13.
«Scutum sigillare in figura rotunda erectum, horizontaliter in duas partes sectum, quarum superior argentea inter duas arbores pineas e solo viridi basim areć occupante in altum erectas, montem salino scopulosum, in cujus declivi hiante duo salicidae nigra tunica caeruleo reflexa, caligis itidem caeruleis, et nigris coturnis induti clunes atro perizonio prćcincti, caput furvo pileo hungarico tecti, salem nativum marris et ligonibus metallicis rimari atque eruere. Jugo autem illius rupicapra dextrorsum conversa insistere conspiciuntur. Tesseras quippe ad provinciam hanc sale fossili ditissimam, montiumque juga feris nobilioribus affluenter referta alludentes, reprćsentat. Inferior porro scuti pars cyanea, quatuor fascias undulatas argenteas, totidem principales, qui comitatum hune intermeant, fluvios utputa Tibiscum, Nagy-ág, Talabor et Visó designantes, exhibetk». Eredeti.
37. Matejcsik, Mihály s fiai Mátyás, György-, Mihály és leányai Mária, Katarina és Rozália. Mária Terézia királynétól. Bécs, 1773 november 6. Kihirdettetett Kubinban, 1774 február 14. és Szigeten, 1781 szeptember 7.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, in quo ad allusionem memorabilis illius viceszvinkensis, quam idem rementionatus Michadl Matejcsik juxta gyros fluvii Arva improbo admodum labore, vitaeque periculis ac peculiari nominis sui encomio sed et pro totius partium illarum publici distincto bono et utilitate planam reddidit, exhibetur, super tellure viridi, unda sinuosa, et hanc comitans semita, c:ui inter binos scopulos excelsos, scuti margini huic et hinc adhćrentes, insistit vir hungarus, nobiliori amictus habitu fossoribus minerarum, proprio viam antedictam planaturus, saxa, rupesque perrumpens atque discerpens, illustrantibus regionem cephalicam, hinc sole aureo, illinc vero crescente luna argentea. Scuto incumbit galea tornearia coronata clathrataque situ pro more obliquo nobilibus dari consveta, apice fortunam emergentem et ut moris est per omnia adumbratam referente fastigiata; laciniis a dextris aureis et coeruleis, a sinistris vero argenteis et itidem coerulei, scuti latera dc center ac venuste exornantibus». Eredeti. A bányász sipkája fekete, keresztbe tett két arany hányászkalapácscsal, kabátja fehér, magyarszabásu nadrágia vörös, csizmája fekete, jobb kezében kalapácsot, a balban vésőt tart.
38. Mihálkafalusy (Isai) Tamás. Báthory Gábor fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1613 szeptember 28. Kihirdetés nincs rávezetve. Czimer nem adományoztatott. Eredeti.
39. Miklós (Rogozi) Demjén. Báthory Zsigmond fejedelemtól. Gyulafeiérvár, 1590 decz. 10. Czimer nem adományoztatott. Másolat.
40. Miklós (Rogozi) Fülöp, Miklós és Jakab. Báthory Zsigmond fejedelemtől. Kolozsvár, 10607 november 2. Czimer nem adományoztatott. Másolat.
41. Nagy (Técsöi) György és vele együtt Técsői Bo. acz Mihály, Kozák Sebestyén, Toldy Mihály, Palágyi András, Várally Gáspár, Ferencz Máté, Gyula Gáspár, Ferencz Imre, Ferencz Gáspár, Batháry István, Varga Mihály, Nykos János, János Mihály, Horváth István, Nagy Balázs, Horváth Boldizsár, Pettrecz János, Szay Menyhért, György Tamás, Thott Mihály, Szekeres András, Erdély Péter, Sóvágó János, Piros György, Pathóczy Boldizsár, Kelemen András, Berky János és Literati Bálint, – Szigeti Fekete Péter, Stéber András, Szeöleösy György, Pál és Gergely, Hattvany János, Fábián Mihály, Nagy János, Kováczy András, Székely János, Pongrácz György, Borbély Márton, Veres Tamás, Czehy István, Kósa Simon, Molnár János, Szigethy Imre és Simon, Czehy János, Nánásy Mihály, Borbély György, Kováczy 164András, Pongráczi János, Nagy Mihály, Leörincz István, Kozák János, Urbán Mihály és Herebe János, – Huszti Czirke István és János, Nagy Mihály, Ágoston János, Benczik István, Thekeházy János és Galczóczy György, – Viski Cata György, Literati Lőrincz és Demecz János, Hosszumezei Hajdu Miklós, Simon Demeter, Tolvay István és Gál András. Báthory Gábor fejedelemtől. Gyulafehérvár 1612 augusztus 1. Ki hirdettetett Szigeten 1612 augusztus 16.
«Scutum militare coelestini coloris, cujus fundum viridis cespes occupat, in quo duo integri leones, oribus hiantibus et linguis rubicundis exertis, corporibus erectis, posterioribus stare, anterioribus vero pedibus inter se columnam quandam, superne laureo serto insignitam, fortiter tenere visuntur. Supra scutum galea militaris, clausa est posita, duam corona, seu diadema regium, gemmis unionibusque pretiosis eleganter exornatum contegit, ex quo gryphus medius umbilicotenus emergit, alis expansis, rostro aperto, levo protenso, dextro autem pede vexillum rubei et albi coloris fortiter comprehensum tenere conspicitur. Ex cono autem galem tenić sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras, seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A cimerben ábrázolt oszlop vörösmárvány, a sisaktakarók jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
42. Nemes alias Junlie János és Tódor (Kalinfalvi). Bethlen Gáhor fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1628 jul. 23. Kihirdettetett Szigeten, 1628 október 24.
«Scutum militare coelestini coloris, in cujus campo, sive area, homo integer, equo quodarn subnigro insidere, armisque bellicis indutus, quasi hostem aggredere, manibusque hastam deauratam tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter variegatum. Ex cono vero galeć tenić seu lemnisei variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
43. Orbán (Fancsikai) György. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1675 deczember 6. Kihirdettetett Szigeten, 1676 április 8.
«Scutum militare erectum rubri coloris, in cujus campo sive area homo quidam integer, azulea indutus veste, albo insidens equo, dextra ensem evaginatam sursum tenere, sinistraque manibus habenam eclui dirigere visitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis et unionibus decenter ornatum. Ex cono autem galeć tenić, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
44. Petz Mihály, fia Ferencz s leányai Julianna és Anna s Ferencz gyermekei Ferencz, János, Antal és Alojzia. Ferencz királytól. Bécs, 1801 deczember 24. Kihirdettetett Szigeten, 1802 márczius 15.
«Scutum militare erectum horizontaliter et superiore sui parte adhuc perpendiculariter bipartitum, in cujus priore argentei coloris Fortuna sereno vultu, sparsisque et defluentibus a tergo, capillis, more usitato adumbrata, globo coeruleo pedibus insistere, ac manuum una purpureum expansum velum supra caput fluxuose levare, altera vero manu inferiorem ejusdem veli partem (quae Fortunam pubetenus velat) tenere visitur. In altera autem hinc adhćrente coerulea area, super solo prasino nido insidens, et pro more explicatus candidus Pelicanus rostro pectus feriens et elicito sangvine subjectos pullos recreans exhibetur. In inferiore demum regione tribus salis fodinis et ad pedem harum horizontaliter decurrente, tribusque naviculis onerato fluvio conspicua in ripa fodinis obversa, nauta valachus pro more gentis fuseo amictu ac coeruleis caligis indutus loramento praecinctus, mitra caput tectus calceamentis super nudis pedibus induris incedere ac mannum sinistra remum gestare altera vero a sinistris sibi obversi salis fossoris tunica nigra ad collum et manus cyano reducta, caligisque coeruleis et perizonio nigro induti cothurnis nigris calceati ac viridi pileo caput tecti, sinistraque manu malleum ostentantis dextram compléctere cernitur. Scuto superincumbit galea tornearia coronata clatrataque, seu aperta, purpura suffulta, auro reducta, torque ac monili ornata, situ pro more ad dextram obliquo nobilibus propria, ac in apice brachio humano cataphracto cubitotenus innixo in vola nudam infixo capite Turcico frameam 165ienente fastigiata. Laciniis hinc rubris et argenteis, illinc vero atris ac itidem argenteis sc:uti latera decenter ac venuste exornantibus». A kihirdetés napján kelt és hitelesitett másolat, a melyen a czimer nincs lefestve.
45. Pogyor (Técsői) Miklós s fiai István és András. I. Lipót királytól. Bécs, 1697 november 16. Kihirdettetett Bedőn, 1698 julius 22.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, cujus fundum cespes viridis occupat, in cujus campo sive area columba alba, expansis alis stare ac rostro ramum palmć tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris craticulata, cui superimpositum diaderna regium gemmis unionibusque redimitum, ex quo calumba, altera inferiori per omnia similis, emergere visitur. A summitate vero seu cono galern laciniis sive lemniscüs hinc candidis et rnbris, illinc vero coeruleis et fulvis, in scuti extremitates placide se se diffundentibus illudque apprime exornantibus». Másolat, a melyen a. czimer nincs lefestve.
46. Poncz (Máramarosi) János, neje és a fia Mihály. I. Lipót királytól. Bécs, 1700 julius 10. Kihirdettetett 1701 márczius 29.
«Scutum militare coelestini coloris erectum in cujus campo leo integer partim naturali sua, partim aureo colore depictus erecto corpore, lingva exerta, posterioribus pedibus viridi et tricolli, qui fundum scuti occupat, monticulo insistere, anteriorum vero altero columnam rubei et candido colore insignem tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter redimitum, ex quo leo alter, in(eriori per omnia similis, columnam pariter tenens umbillicotenus eminere visitur. A summitate vero, seu cono galeć laciniae sive lemnisci hinc rubri et candidi, illinc vero flavi et coerulei difluentes marginem scuti ex utraque parte pulcherrime arribiunt et exornant.» Eredeti.
47. Sándor (Gyulafejérvári) István s fia Sámuel s a testvére János és Sándor. I. Lipót királytól. Bécs, 1701 április 9. Kihirdettetett Gyulafejérvárott, 1702 január 7.
«Scutum militare coelestini coloris erectum, in cujus campo brachium humanum humerotenus resectum, rubro vestitu indutum, manu gladium evaginatum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema regium gemmis atdue unionibus decenter redimitum, cui brachium humanum alterum, inferiori per omnia simile, gladium pariter evaginatum tenens inniti visitur. A summitate vero, seu cono, galeć lacinić, sive lemnisci hinc rubri et candidi, illinc vero flavi et coerulei defluentes marginem scuti ex utraque parte pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a festett czimer csak annyiban különbözik a leirástól, hogy a paizs alját zöld mező foglalja el s azon könyököl a kar.
48. Schobel de Schobeln Traugott József Mária Terézia királynétól, czimerbővités. Bécs, 1770 október 10. hihirdettetett a kolozsvári országgyülésen 1791 junius 4.
«Scutum militare erectum quadripartitum, priori sui parte, cocco tinctum, continens leonem aureum erectum anterioribus pedum dextris falculis calamum tenentem scriptorium, lingva exerta et cauda bifurcata a tergo projecta; secunda vero parte coeruleum e cujus basi graminea assurgit inter binas octangulas aureas stellas columna marmorea candicans, rubeis suis venis conspicua, premente epistylium ejusdem globo pariformiter candido, cui insistit – Noëmi columba. In tertia scuti parte viridi exhibetur super solum graminosum cervus fugitivus naturali colore adumbratus. In postrema demum quadra, argento et minio palariter seu perpendiculariter discriminata, reprćsentantur supra pratum viride, in argentea quidem parte alter leo erectus, sed ruber, et in oppositum sibi in campo rubeo pariformiter erectum monocerotem candidum framea stringens, impressa centro quartć hujus arć corona vulgari aurea, et in capite scutario coelestini coloris rosam argenteam comitantibus hinc et illinc al üs binis aurcis octa.ngulis stellis. Scuti incumbunt binae galeć torneariae situ erga invicem obliquo, auro coronatae, clathratćque purpura suffultć, auro reductć, unde apices surgunt, et quidem a dextris monocero scutarius, sed sinistrorsum conversus, et sagita collo trajectus, inter jugum alarum acluilinarum, hiec coeruleć decrescentem lunam argenteam, illinc rubeć unam ex scutarüs stellis inscriptas referentium; a sinistro vero virgo coeruleo, rubeoque amictu, pectore et mammis nudis, crinibus sparsis et laurea capite cincta 166condecorataque, dextra columnam scutariam (sine globo tamen et columba) amplexans, intra duas proboscydes elephanticas, hinc aureo et cocco, illinc vero cyano et argenteo ita partitas ut color colori et metallum metallo opponatur; lacinis dextrorsum aureís et rubeis, sinistrorsum vero argenteis et coeruleis scuti latera decenter ac venuste exornantibus». A brassói városi tanács által 1807-ben hitelesitett másolat. A festett czimer mindenben megegyezik a leirással, csakhogy a paizs negyedik osztályában nem az egyszarvu, hanem az oroszlán tartja a kivont kardot. A sisakdiszbeni egyszarvu mellén átlőtt nyil fekete, hegye arany, tolla vörös.
49. Seueler a Seulen Lukács, neje Albrieh Katarina, fiai Lukács és Traugott-János és elhalt testvérének Bertalannak fia Bertalan. III. Károly királytól. Bécs, 1716 ápr. 20. Kihirdettetett a nagyszebeni országgyülésen 1717 január 18.
«Scutum militare coelestini coloris erectum, in cujus fundo monticulus viridis exurgens columnam marmoream globumque deauratam, illi superimpositum, cui ab utraque parte singulae stellć radiantes adjunctć sunt, sustinere visitur. Supra scutum galea militaris craticulata posita est, quam diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum contegit, ex quo duć in utramque partem se extendentes alć aquilinć, una quidem coerulei, stellam auream altera vero fiavi coloris, coeruleam, in medio sui comprehendere, aliamque columnam inter se, cui columba candida, ore frondem viridem gestans insistit erectam, ambire conspicitur. A summitate vero, seu cono galeae lacinić, sive lemnisci, flavi et coerulei coloris utrinque scuti ad usque extremitatem defluentes illud apprime exornant et illustrant». Brassó város tanácsa által 1807-ben hitelesitett másolat. A festett czimer megegyezik a leirással, az oszlop vörösmárvány, a csillagok nyolczáguak a paizsban, a sisakdisz szárnyain hatáguak.
50. Sipos Miklós, neje Kozák Magdolna, gyermekei György, Pál, Zsigmond, Erzsébet, testvére Sipos András, neje Varga Anna és gyermekeik István, András és Katalin. I. Lipót királytól. Bécs, 1702 január 27. Kihirdettetett Szigeten, 1702 április 3.
«Scutum militare coelestini coloris erectum, cujus fundum virens monticulus occupat, cui impositum est diadema regium gemmis atque unionibus sat pulchr e exornatum, ex quo tres frumenti maturi spicae extare conspiciuntur. Supra scutum galea militaris aperta 167est posita, quam contegit aliud diadema regium inferiori simile, super quo brachium humanum humerotenus resectum, rubris vestibus indutum stare tresque spicas, prćscriptis similes, sursum tenere cernitur. A summitate vero, seu cono, galeć laciniis, sive lemniscis, hinc candidis et rubris, illinc vero flavis et coeruleis in scuti extremitates placide se se diffundentibus, illudque apprime exornantibusa. Szatmár vármegye által 1793-ban hitelesitett másolat festett czimer nélkül.
51. Svarcz Antal és testvére József. I. Ferecz királytól. Bécs, 1810 november 9. Kihirdettetett Eperjesen, 1811 május 27., Liptó-Szent-Miklóson, 1811 decz. 9., és Nagy-Károlyban, 1812 szeptember 1.
«Scutum militare erectum cyaneo colore tinctum ducta e superiore dextro angulo ad sinistrum inferiorem argentea fascia quatuor ruheis globulis ornata diagonaliter in bifariam partitum superiorem scuti partem sinistram tribus aureis stellis triangulariter locatis, inferiorem vero dextram viridi palmarum ramo amćna illustrantibus. Scuto incumbit galea tornearia coronata, clatrataque seu aperta, purpura suffulta, auro reducta, torque et monili circumducta, situ pro more ad dextram obliquo nobilibus concedi solita, emergentibus e corona aureis shicis largć cereris, in fasciculum ligatis superimposita üsdem scutaria stella, et coerulea pluma struthionis hinc ac illinc locata exornantis. Utrumque demum scuti latus laciniis, seu lemniscis, hinc aureis et coeruleis, illinc rubris et argenteis decenter condecorantibusn. Eredeti. A festett czimer egyezik a leirással, azzal az eltéréssel, hogy a paizs aranyszegélyü, a pálmaág helyett pedig egy közönséges leveles vessző van festve.
52. Szilágyi János. Bethlen Gábor fejedelemtől. Kassa, 1620 február 26. Kihirdettetett Szigeten, 1620 márczius 16.
«Scutum militare coelestini coloris in cujus campo sive area homo integer, veste viridea indutus, manibus erectis – – – – – sinistra vero tres aristas tritici, jam maturas, tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium geminis atque unionibus – - – – ex cono autem galeć tenić, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde defluentes utramque partem ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Máramaros vármegye törvényszéke által 1815-ben hitelesitett másolat festett czimer nélkül. A kihagyott szavak már akkor sem voltak olvashatók.
53. Técsi alias Técsői Szabó Dániel és testvére András. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1670 deczember 2. Kihirdettetett Szigeten, 1671 január 3.
«Scutum rnilitare erectum coelestini coloris, in cujus campo, sive area, rupes quaedam, insurgere, ac in ejus summitate aquila naturali suo colore, alisque ecpansis, depicta unico pede stare altero mucronem vagina nudatum, sursum recta porrectum, tenere visitur. Supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema reg-ium gcmmis et unionibus decenter undiquaque exornatum, variegatum. Ex cono autem galeć tenić sive lemnisci variorum colorum, hinc inde defluentes, utrasque oras, sive margines, ipsius scuti pulche rime ambiunt et exornant». Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
54. Várady Gáspár, Sámuel, János és György. I. Lipót királytól. Bécs, 1702 julius 27. Kihirdettetett Fejérgyarmaton, 1702 november 22., és Kaszonban, 1725 deczember 3.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi late – – – – campo interroccuppante, super quo coronatus fulvus leo naturaliter effigiatus, ore hiante, lingva rubicunda exerta, cauda bifurcata a tergo elevata, divaricatis posterioribus pedibus vero anterioribus evaginatam pugionem fortiter stringere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam, sive apertam, regio diademate fulvum itidem leonem inguinetenus eminentem ceteroquin inferiori per omnia similem, proferente, ornatam. A summitate vero, sive cono galeć laciniis, ceu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubicundis in scuti extremitates se se placide diffundentibus, illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus». Másolat, festett czimer nélkül.
55. Vas András fiai János, Márton és leánya Helena. I. Lipót királytól. Ebersdorf, 1698 szeptember 29. Kihirdettetett Szigeten, 1698 november 15.
«Scutum militare coelestini coloris erectum, in cujus fundo super monticulum viridem tricipem, diadema regium gemmis atque unionibus decenter exornatum ex quo unicornis medius naturali suo colore depictus capite et pedibus anterioribus contra sinistram scuti marginem versis eminere conspicitur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema alterum, gemmis similiter atque unionibus decenter exornatum, ex quo pariter unicornis alter inferiori per omnia similis eminere visitur. A summitate vero seu cono galeć lacinić, sive lemnisci, hine candidi et rubicundi, itlinc vero flavi et coerulei defluentes utramque scuti marginem pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti, a festett czimer csak annyiban különbözik a leirástól, hogy az egyszarvu nem balfelé, hanem jobbra van fordulva.
56. Zay (Técsői) András és fiai György és István. Apaffy Mihály fejedelemtől. Gyulafejérvár, 1670 október 2. Kihirdettetett Szigeten, 1670 október 29-én és 1770 szeptember 19-én.
«Scutum militare erectum coelestini coloris triangulare, in cujus campo sive area rupes qućdam e campo vel cespite viridi emergens insurgere ac in summitate aquila alis expansis naturali suo colore depicta uno pede stare altero vero autem mucronem nudatum tenere visitur, supra scutum autem galea militaris clausa est posita, quam contegit, diadema regium gemmis et unionibus decenter undiduaque exornatum variegatum, ex quo rursum aquila, priori per omnia similis altero pedum occultato eminere, altero mucronem similiter nudatum, sursum recta porrectum, tenere conspicitur. Ex cono vero galeć tenim, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras, seu margines, ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornantn. Eredeti, a czimer helye üresen maradt.
57. Zaz (Szigeti) Mihály. Bocskay István fejedelemtől. Kassa, 1605 junius 14. Kihirdettetett Szigeten, 1605 julius 26.
«Scutum triangulare coelestini coloris, in cujus campo, sive area, unicornis posterioribus pedibus ad imam scuti viridis cespitis effigiem innixus, anterioribus autem elevatis et inclinatis 168vigilanter stare, in quo homo dimidius detra (igy!) ensem nudatum ac elevatum fortiter, leva vero manibus strutionum pennas diversis coloris tenere, hinc inter lunam, illinc autem stellarn flavo colore insignitas, eminere. Supra scuturn galea militaris clausa est posita, quam contegit corona regia gemmis et unionibus urnata, super qua duć alae aquilinć, a dextra nigro, a sinistra autem partibus albo colore depictae visuntur, quarum in medio similiter homo medius elevata dextra manu gladium evaginatum sustulisse conspicitur. Ex cono autem galeć lacinić, sive lemnisci, a dextra aurei et coelestini, a sinistra autem partibus semialbicantis et rubri colorum utriusque defluentes oras, seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant». Eredeti. A czimerleirás hiányos, nem mondja, hogy az aranyszegélyü paizs osztott, hogy az alsó vörös részben hármas zöld halmon áll a fehér egyszarvu, hogy elötte és háta megett egy-egy fehér rózsa van, hogy a férfinak sürü aranyg~ombos öltönye és fekete kalapja van, hogy a kard markolata és keresztvasa aranyos, hogy a struccztoll három és pedig sárga, vörös, fekete, hogy a sisakdisz sasszárnyakon, a feketén egy fehér, a fehéren pedig egy vörös rózsa van s hogy a sisakdisz férfialakja balkezét csipőjére támasztja.
58. Zolnaky András, testvérei János, György és Anna. II. Rudolf királytól. Pozsony, 1582 február 21. Kihirdetve Somorján, 1582.
«Scutum militare erectum coelestini coloris, cujas fundum trijugis viridis monticulus occupat, cui duo naturales griphi oribus patulis, lingvis exertis alis expansis caudisque intra pedes reflexis sibique invicem oppositi anterioribus utrisque pedibus galeam militarem apertam tenere conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regio diademate dimidium aurei coloris griphum – protenso dextro ramusculum trium liliorum alborum viridem tenentem producent – summitate vero, seu cono galeć laciniis, seu lemniscis, utrumque aurei et coelestini colorum in scuti extremitates defluentibus illumque apprime exomantibus». Eredeti.
PETROVAY GYÖRGY.
