II.
II.
A második czimeres könyv, az oltári szentség imádására alakult gyülekezetnek könyve. Congregatio sanctissimi altaris Sacramenti.
Alakult 1758 jun. 27-én.
A könyv nagy, vastag, folio alaku, kötése veres bársony, gazdag barokk és rokokó diszitésü ezüst keretben. A tábla közepét ezüst monstrancia foglalja el. A kötés hátlapja, az előlapjával egyezik, a könyvet két tömör, izléses, virágdiszekkel ékitett ezüstkapocs tartja össze. A nagy könyv elejére 12 pergamen lap van kötve, amelyből kilencz festett, három üres.
A festmények mind egy és ugyanazon kéz müvei. E kéz ügyes volt az alakok jellegzetes, miniaturszerü megfestésében, . öltözeteik rendkivül finom kidolgozásában, a kacskaringós rokokó diszitések kitalálásában és ügyes, tetszetős alkalmazásában.
Gyengébb a heraldikai rész. Itt valódi heraldikai szineket nem alkalmaz. A veres inkább bibor, a kék tul setét. Alakjai merevek s nincs érzéke a czimerrészletek helyes arányának megállapitásához.
Azért ezen festményeket, nem a czimerek, hanem az egyes lapokra festett térdelő alakok teszik nemcsak érdekessé, de kiváló mübecsüvé nemcsak a mütörténetre, de mivel ezen, többnyire a közéletben is szerepelt alakok, minden valószinüség mellett arczképek is, a köztörténetre nézve is.
1. lap. Felül oszlopra helyezett arany monstranczia. Az oszlop hengeralakú, felül vékonyodó, négyszegü talapzatán a felirat: Te authore surrexi. Az oszlop előtt csigahajlásu, minden szinü barokk diszitések között, kék ruhás, lebegő, szárnyas angyal baljában arany koronát, jobbjában arany kürtöt tart, melybe belé fu. A kürtből «Fama perennet» hang jő ki.
Az oszlopon tul, ugyanolyan modoru, de alakzataiban eltérő polychrom ornamentika között, az oszloppal szemközt arany oroszlán fekszik, felette: «Vigilantia et majestate prćstatos.»
Alul, szintén csigadiszek között: gróf Barkóczy Ferencz egri püspöknek, a congregatio védnökének térdeplő alakja, lila öltönyben, veres szalagon mellére csüngő arany kereszttel, imára összetett kézzel. Feje fedetlen, dus, hátra fésült haja ősz, kétségtelenül arczkép, az egész, igen szép miniatur festés. Előtte arany barokk: keretbe foglalt négyelt czimerpaizs: 1, 4. veresben, befelé fordult, kettősfarku, koronás arany oroszlán, első karmaival a paizsalapon czölöpösen álló, hátra lengő, veres-fehér kettősfarku zászlót tartja. 2, 3, kékben, arany koronás, arany szárnyas angyalfő. A paizson, annak egész felső keretét elfoglaló heraldikai korona mellett jobbról kicsiny veres püspöksüveg, balról kis pásztorbot görbülete látszik, az egész felett szürkés kék kalap lebeg 6-6 arany bojttal.
Ez a gr. Barkóczy Ferencz püspök czimere.
2. Felül polichrom csigadiszités között, szé les arany keretben tojásdad alaku paizsokban, egymás mellé két czimer van helyezve. Az első: kékben, lebegő, veres sapkás emberfej, melynek nyakából vér csepeg. A második: kékben, arany koronán guggoló természetes evet (mókus), két első karmában veres almát tart és azt eszi, jobbra felül hatágu arany csillagtól kisérve. A két paizs között felül keskeny fehér szalagon «Tuentur et Ornant» felirat, alatta szintén keskeny fehér szalagon: «Mansvatudine et bonitate, pietate et benignitate:» A czimerek széles 150körös arany keretét felül liliomos korona fedi reá illesztett monstrancziával.
A czimerek alatt, egymással szemben, aranynyal diszitett zöld párnán hét alak térdel. Egy testes férfiu ősz, csigába szedett hajjal – valószinüleg az akkor divatos rizsporozott parókával, kék mentében setét barna prémszegélylyel és béléssel, ezüst paszománttal és mentekötővel. Ugyancsak kék szinü és ezüst diszitésü öltönye és nadrágja is, mely utóbbi testhez áll s alul fekete czipőbe van huzva. Ezüst övére, ezüst markulatu kardja van akasztva, hosszukeztyüs kezeit imára teszi össze.
A vele szemben térdelő nőnek feje fedetlen, haja hófehér, mely csigákban vállaira omlik, nyaka szintén fedetlen. Lilaszin ruhájának ujjai bővek s gazdag fehér csipkékben végződnek, imára összetett kezeit, könyökig érő hosszu fehér keztyük fedik.
Mindkét alak, nagyon finoman van kidolgozva, mint viseletkép kiváló érdekes s kétségtelenül, mindkettő arczkép. A férfi alatt csigadiszben «C. Antonius Csáky» felirat, a nő alatt , «G. Berényi Anna Mária.»
3. Felül csiga vonalas ékitések között lilaszin felhőkön áll egy arany monstranczia, alatta közös, – sasos diszitésü – keretben kettős czimer. Az első: négyelt paizs, középpaizszsal, mely osztott, felül kékben növekvő, arany koronás, pánczélos férfialak lilaszin szárnyakkal, emelt jobbjában tőrt tart, balját csipőjére támasztja, alól veresben: három ezüst balharántpólya. A nagy paizsban: 1, 4. mint a középpaizs, 2, 3. veresben, ezüst rövid álló ék, melyre felül az ék oldalaira támaszkodva és alól az ék alatt az osztási vonalon, illetve a paizslábon álló, összesen három arany pálczácska áll hármas lóheréhez hasonló fejjel.
A második czimer: osztott paizs, felül kékben, gula alakban (1. 2. 3.) hat lebegő ezüst gömb, alól veresben három ezüst harántpólya. A két egymáshoz illesztett czimerpaizsra arany leveles korona van helyezve.
A czimerek alatt, ismét csigadiszben, elől: «Christoforus Godofredus lib. baro ab Engelhartt et Schnellenstein», hátul: «B. de L'huillier Maria Anna.»
4. Rokoko keretben arany diszitésü bibor szinü umbellára helyezett monstranczia, fekete szalag, ezen felirással: «In hoc signo perennet.» Alatta arany és zöld szinben tartott rokokó keretben Kassa város czimere. A czimer alatti szalagon a felirás: «Munificentić et liberalitate surrexi.»
5. Rokokó keretben csigadisz között, oszlopos szökőkut látható, mely 8 sugárban az alatta levő medenczébe ontja a vizet. Az angyalokkal diszitett oszlopra van helyezve a monstrantia.
Alább, mesterien festett térdelő alak imára kulcsolja kezeit. Mellette keskeny szalagon a felirás: «Quantum potes, tantum aude.» Az alak előtt a czimer: kék paizsban, fehér haránt pólya, felül és alul egy-egy hatágu arany csillagtól kisérve. Sisakdisz: Nyitott szárny között lebegő Istenszem.
Az alak épen olyan szépen van megfestve, mint az előző lapokon, de a czimeren minden hibás. A paizsban a csillagok tul kicsinyek, mellettük üresen marad a paizsmező, a sisak nyaka tulvékony, a korona kicsiny, a nyitott szárnyak keskenyek, az Istenszem lebegő.
Ezen czimer: Karlay Ferenczé, ki egri kanonok, az alsó abauji kerület vicze archidiaconusa, kassai plebános és a theologia doctora volt.
6. Felül két lebegő angyal tartja a monstrancziát, egyik a kürtjébe fuj, másik azt csak kezében tartja, előttük lebegő szalagon a felirás: «Sic laus, nomenque tuum perennet.
A lap közepén kettős czimer van festve széles rokoko arany keretbe foglalva. Egyik kék paizs, veres paizslábbal, a melyben arany W betü van, a paizsban az osztási vonalból növekvően keresztelő sz. János alakja, baljában keresztes rudra tüzött fehér zászlót czölöpösen tart, »Ecce agnus dei» felirással, jobbját csipőjén 151tartja, közvetlen balkeze alatt tulkicsiny bárány áll, testével balra, visszaforditott fejjel. A szent feje diszkörrel köritett, teste meztelen, bal vállára barna köpeny van vetve. A másik czimer: kék paizsban, zöld hármashalom középsőjére illesztett arany koronában liliomos arany kettős kereszt áll. Ez a jászói prépostság czimere.
Alól két kiterjesztett szárnyu, aranynyal fegyverzett fekete sas, szalagot tart: «Andreas Sauberer prćlatus et praepositus Jaszoviensis.»
7. Felül rokokó ékitések között, virágokkal ékes arany monstranczia áll, alatta ugyanazon ékitésben, arany gyertyatartóban égő gyertyaszál, melyről két oldalt felhőkből előtünő kezek, a markukban levő gyertyát gyujtják. Mellette a felirat: «Sic Lutetić absque suć lucis iactura.»
A lap jobb alsó sarkán a gr. Károlyi czimer: négyelt paizs, középpaizszsal és a paizslábból felnyuló homoru oldalu kék ékkel, melyben arany koronára hableány van helyezve. A középpaizs; koronás sárkánykigyótól köritett veres kerékpaizsban hármas zöld halmon fehér daru áll (a fekete sas helyett) kiterjesztett szárnyakkal, emelt jobb karmában veres szivet tart. A nagy paizs: 1 . kékben növekvő arany szarvas; 2. veresben fekete sas; 3. veresben arany oroszlán, veres-fehér zászlót tart; 4. kékben, koronás angyalfej arany szárnyakkal. Három sisak; a középső növekvő pánczélos alak, jobbjában pallos, baljában törökfő, az első: kettősfarku arany oroszlán, első balkarmában görbe kardot tart; a harmadik: arany grif, jobb első karmában görbe kardot tart, takarók: kék-rózsaszin. A paizsot két oroszlán tartja, melyek a paizs alján elhelyezett fegyvertrophäum két ágyu csövén állanak. A paizsot oldalt zászlók, alant ágyuk, dobok puskák dárdák, trombiták, ágyugolyó gulák köritik. A czimer alatti szalagon a felirás «Pietate et Charitate» «G. Károlyj Anna.»
8. Felül, merész csigahajlásu polychrom rokoko keretben, lilaszin felhőkre állitva a monstranczia. Középen, közös arany barokk keretben, ovál paizsokban, két czimer. Egyik négyelt paizs, arany sárkánykigyótól köritett középpaizszsat, melyben zöld alapon, két meztelen férfi áll, egymás kezeit tartva s külső kezeiket kifelé nyujtva, megettük fal vonul el, közöttük pánczélos kar lebeg, markában karddal. A paizsban: 1. veresben befelé fordult kettősfarku arany oroszlán bal első karmában görbe kardot, a jobban vas lakatot tart; 2. kékben felfelé irányult ezüst holdsarló szarvai között lebegő arany csillaggal; 3. kékben zöld dombon befelé irányitott ágyu; 4. veresben, arany grif jobb első karmában görbe kardot tart. A másik czimer: kék paizsban, lebegő arany, leveles koronán természetes szinü evet ül, első karmaiban veres almát tart és azt eszi. A két ovál közé felül arany, leveles korona van illesztve, melyen a sisakdisz: nagyon szét álló fekete nyitott szárny között veres ruhás férfiu egész alakja, jobbjában görbe kardot, baljában üstökénél fogva törökfejet tart. Oldalára fekete kardtok van kötve. Alul egymás mellett két rokokó keretben a felirás: egyikben: Josephus Baro Vécsey de eadem inclytć cameralis administrationis Scepusiensis consiliarius, a másikban: Theresia Freyin von Vécsey geborene Gräfin von Berény.
9. Veres márvány oszlopokkal diszes kapuzat, felül kőrácsozattal, melynek szélein befelé fordult angyalok térdelnek a közöttük lilaszin felhőkön álló monstranczia felé. A kapu ivezetén a felirás: «Porta triumphalis, sublimibus alta columnis.» A. kapu ürjében a czimer: hasitott ovál paizs, elől veresben, befelé ugró természetes szarvas, hátul kékben: egész veresbe öltözött férfiu jobbjában ezüst buzogányt tart, balját csipőjére támasztja. Sisakdisz: kettősfarkú növekvő oroszlán jobb első karmában egyenes kardot tart, takarók: kék-arany, veres-ezüst.
A czimer alatti szalagon: «Schoellinger nomen prćdicat illa tuam.» A kapuzat alatt rokokó csigakeretekben, egyikben: «Joan. Fran. Schnellinger commissionis regić cassć bellicć praefectus,» a másikban: «Maria Johanna Schnellinger, geborene Dubovin.»
A könyv elejére kötött pergamen lapok után, papirlapok következnek, melyekre a congregatio tagjainak névsora van vezetve, még pedig 1758–1782-ig 38 oldalon, 1868–1878-ig 6 oldalon.
Ezen évről szól az utolsó bejegyzés.
CSOMA JÓZSEF.
