Megjegyzések Gárdonyi Albertnek «Budapest legrégibb kiváltságlevele» czimü czikkére.*
192Megjegyzések Gárdonyi Albertnek «Budapest legrégibb kiváltságlevele» czimü czikkére.*
* «Turul» XXVIII, k. 75. 1.
Szerzőnek nagy olvasottságáról tanuskodó czikkének csak reám vonatkozó eme szavaira teszem megjegyzésemet: «Némethy nem csupán félremagyarázza, hanem egyenesen meghamisitja az oklevélszöveget» (T. i. IV. Bélának 1255-ben jul. 26-dikán kelt kegyuri jogot adományozó oklevele szövegét.) «oly módon, hogy lényeges részét elhagyja». Tovább pedig igy folytatja: «Béla király az oklevélben nem azt mondja, a mit Némethy magyaráz belőle, hogy a kegyuri jog az egyház első alapitásától fogva, a királyt illette meg (igy is csupán IV. Béla alapitására szabad következtetni e szavakból) s ez az esztergomi érsek hozzájárulásával történt (ehhez tudtunkkal nem volt szükséges az érseki hozzájárulási» stb. A kegyuri jogot adományozó oklevélből idézett töredékből azt, a mit Gárdonyi elmond, kimagyarázni nem akartam, sehol sem tettem, hanem csupán azt, a mit a töredék idézése után mondok. Szavaim ezek: «Ezen okmányból a templom épitésén kivül még kitetszik, hogy Mária ezen templomának már Béla kora előtt kellett léteznie, mert ugyanis hogyan szólhatna a király kegyuri jogról, mely annak első alapitása óta őt illeti, hogyan szólhatna magáról az első alapitásról? ha Budán egy ősrégi Mária-templom nem létezett volna, mely azonban Béla idejében, vagy a lakosság tetemes megszaporodása miatt csekélynek, vagy régisége miatt roskadozónak bizonyult és újjáépitést igényelt.»*
A budavári főtemplom története. 16., 17. 11.
Ez bizony egészen más, mint a mit velem Gárdonyi az idézett töredékből kimagyaráztat.
A művemből idézett sorokat rövid időre ő Felségének 1873. év nov. 3-dikán kelt, a templom helyreállitására vonatkozó rendelete után irtam. Akkor még a templom falainak és talajának átvizsgálása nem történt volt meg és igy egy ősrégi Mária-templomról lehetett szó.
Azonban, hogy IV. Béla 1255-ben* és 1269-ben* kiadott okmányaiban emlitett «construenda» és «noviter fabricata» ujonnan épitett templom előtt, annak helyén használatban volt templom állott és szintén Mária tiszteletére volt épitve, a következőkből bizonyos. Bizonyitja a veszprémi káptalannak 1247-ben kelt levele,* a melyben a «novi montis Budensis ecclesia»-ról azt mondja az emlitett káptalan, hogy az abban levő lelkészi állás betöltése a veszprémi püspökhöz tartozik. Még határozottabban beszél IV. Incze pápának 1248-ban kelt levele,* melyben a templomot: «Ecclesia beate Marie de novo monte Budensi»-nek nevezi és melyről azt mondja, hogy tőle bizonyos jövedelmek a veszprémi püspököt illetik.
Schier, Buda Sacra 192.
Fejér, C. D. 1V. III. 498.
Hazai okmt. VI. 4.
Monum. eccl. Vespr. I. 126.
Eme templomról mondták a pest-újhegyi németek, hogy: a bold. Szűz Mária templomát az ő eredetében és kezdetében csupán a németek alapitották, emelték, épitették, alkották és javadalmazták.* A mit Gárdonyi egyszerüen mesének mond.
Schier, i. mű 17.
A német polgárok alapitotta templomra vonatkoznak az okmánytöredékben előforduló szavak «patronatus competebat» és «ecclesie primaria fundatio». Eme szavakra fektettem a fősúlyt, a midőn gyanitottam, hogy Béla király ideje előtt, sőt ősidőktől fogva állott a mai Nagyboldogasszony-temploma helyén valamely templom. E gyanitásom már most tárgyát az 1247 és 1248-ban emlitett templomban nyerte.
Gárdonyinak rólam tett még eme állitására teszek megjegyzést: «Nincs itt (az 1255. évi okmányban) szó a kegyuri jogok olyatén megszoritásáról sem, a milyet Némethy magyaráz a margitszigeti apáczák , t. i. hogy csupán az egyház jövedelmére, illetőleg egy részére vonatkoznék az átruházás» Eme állitásomnak támpontot találok magában az átruházó okmányban. Béla király abban indokolja miért adja az apáczáknak Nagyboldogasszony templomában a kegyuri jogot, a midőn mondja: «Ne temporale iisdem virginibus deesset subsidium.» Ily értelemben fogta fel az adományozást V. Incze pápa 1276 máj. 20-dikán kelt okmányában.* Még inkább IV. Honorius pápa 1285 szept. 22-dikén kelt okmányában,* melylyel a dunaszigeti apáczák jogait megerősiti, a melyben igy szól: «Jus patronatus ecclesie sancte Marie in monte Budansi... pro vestra sustentatione regia liberalitate concessit.» A bélaforrási apátságnak adományozott kispesti kegyuri jog megerősitésében* határozottan benn van a plébános kinevezési jog.
Mon. eccl. Vespr. I. 16.
U. ott. II. 10.
Knauz, Mon. Eccl. Strig.. I. 317.
Végre azt mondja Gárdonyi, hogy IV. Béla 1269 okt. 3-dikán kelt okmányából a «noviter fabricata» szavakat hibásan magyarázom, midőn a templomot ujból épültnek mondom. E magyarázatom nem lehet hibás, ha a budai németek állitását nem tekintjük mesének. Ez esetben kétszer történt épitéssel állunk szemben, a polgárokéval és Béláéval. A templomot, melyet azok előbb épitettek, utóbb Béla bizonyos okból, hihetőleg a lakosság gyors szaporodása miatt, ujra épittetett.
Nagyon fájlalom, hogy Gárdonyi engem okmányhamisitással vádol. Azonban úgy vélem, hogy az okmányhamisitás vádjával nem akarta a szónak súlyos vétséget jelentő értelmét reám alkalmazni.*
Turul, i. h. 81.
Némethy Lajos.
