KI VOLT A PAKSY CSALÁD ŐSE?
65KI VOLT A PAKSY CSALÁD ŐSE?
A Pakosi Paksy család első ismert őséül a Ráthold nembeli Domokos királyi tárnokmestert tartjuk, kitől a leszármazás Mátyás fiaiig megszakitás nélkül lehozható s az ujabb kutatások már Loránd és Olivér gyermekeiről is felvilágositanak bennünket, itt azonban a család leszármazása megakad.
Nagy Iván, Wágner után közli ugyan, Olivér királynéi udvarbirótól a család leszármazását* és Karácsonyi szintén ezen Olivért tartja a Paksy család ősének.*
Nagy J. Magyarország esal. IX. 15.
Karácsonyi J. Magyar nemzetségek III.
Feleslegesnek tartom ez alkalommal Olivér, illetve Mátyás comes őseivel részletesen foglalkozni, mert már Wertner és Karácsonyi munkái,* ugyszintén az ezen folyóirat hasábjain megjelent közlemények* ezen kérdést teljesen tisztázták.
Wertner M. és Karácsonyi J. Magyar Nemzetségek.
Turul 1903. 1897. 1901.
Lorand nádor († 1277.) fiai közül Mátyás comes terjeszti tovább a családot, két fiában, Lorandban és Olivérben. Lorand neve bizonyos hatalmaskodási ügyben fordul elő 1320–1323-ig. Birtoka a somogymegyei Lapa volt, melyet közösen birt testvérével, Olivérrel s ezen birtokról magát Lápaynak nevezte.*
Z. O. 178–229. 234
Olivér († 1364–66 között) a közéletben tevékeny részt vett;* 1330–1332 jul. 18-ig Szabolcsmegye főispánja. 1336. jun. 20-ig Somogymegye főispánja. 1336 okt. 24-től 1364 május 18-ig* királynéi udvarbiró s ezen idő alatt még 1336 okt. 24-től 1339 decz. 11-ig Fehérmegye főispánja. 1336 október 24-től 1342-ig Zólyommegye főispánja, 1347 márcz. 28-tól 1352 junius 15-ig királyi tárnokmester, 1353 máj. 30-tól 1354 ápr. 29-ig Vasmegye főispánja, 1353 április 24-től jul. 3-ig Sopron megye főispánja,* 1356 nov. 1-től 1357 márcz. 17-ig Szatmármegye főispánja, 1356 nov. 1-től Mármarosmegye főispánja, 1357 febr. 18-tól decz. 28-ig Ugocsamegye főispánja és nyalábi várnagy. 1347-ben Nagy Lajos királyt kiséri az olaszországi hadjárataiba, de már 1348 január havában a király parancsából, mint a gyermek Martell Károly kisérője elhagyta Olaszországot* s még ezen év szept. 8-án aláirja mint kezes a Lamberti Miklós velenczei követnek átadott okmányt.* Több gyermeke maradt, kikről a következő adatokat sikerült összegyüjteni:
Tört. tár 1906–1907.
Blagay cs. okm. 152.
1354. V/7-én mint királynéi kincstárnok emlittetik, a mi azonban tévedés. – Katona VIII. 2–97.
Por A.: Nagy Lajos 163.
U. o. 205.
1349-ben él Olivér fia István.
1351 decz. 11-től 1355 ápr. 30. Olivér tárnokmester és királynéi udvarbiró, fia János királynéi tárnokmester.*
Tört. tár 1907.
1357 máj. 25. Lorand Olivér fia István esztergomi kanonok kapja a budai prépostságot.*
U. o. 1895. 263. F. IX/1. 61.
1365 jun. 6-tól 1366 jun. 20-ig János Somogymegye főispánja.*
U. o. 1907.
1366. Olivér fiai István budai prépost, János, Lorand, Miklós és Ferencz, továbbá néhai Leusták bán fivére Domokos tiltakoznak a fehérvári kereszteseknek Tadd és Halászba iktatása ellen.*
F. IX/7. 246.
1380 febr. 21. Lajos király meghagyja néhai Olivér fiainak, Jánosnak és Miklósnak, hogy a Paksbirtokért tőlük cserébe kapott Zsupnicza és Pedehel jószágokat illető iratokat Zrinyi Pálnak, ki tőle ezen birtokokat megkapta, adják ki.*
Dl. 33028. F. IX/5. 383.
1380 jul. 24. Paksy Olivér fia János mester hosszabb pereskedés után egyezségre lépett Domokos és Olivér fiaival s ezeknek az általa okozott károkért a Berény melletti Chichót átadja.*
Dl. 6722.
1387. Zsigmond király, Pakosy Olivér fiainak, Ferencz, Leusták, Domokos és Miklós panaszára meghagyja a leleszi káptalannak, hogy vizsgálatot tartson Sod Miklós és Ibrányi István ellen, mivel ezek a Paksyak halászi jobbágyait megverték és ott nagy károkat okoztak.*
Leleszi lt. Act. Nr. 16.
1387 nov. 4. Zrinyi Pál panaszt tesz a királynál, hogy Apostaghy Olivér fiai, Leusták mester, János és Ferencz, Pedvar és Zsupunelia birtokaiból foglalnak. Meghagyja tehát Apostaghy Olivér fiainak, hogy a csere alkalmával a birtokra vonatkozó és a náluk visszamaradt okiratokat mutassák be.*
Dl. 6722.
1382. Néhai Olivér fiait, Jánost, Ferenczet és Leustákot a Kanizsayak Iharos (Somogym.) birtokuk elidegenitésétől tiltják.*
F. IX/7.472.
1390. A váczi káptalan a pestmegyei Rátoldon a Rátold nemzetség tagjai között egy malmot oszt fel, melyben Paksy Olivér fia Ferencz is részt kap.*
Dl. 6929.
1411. Paksy Domokos fia László választott biró Báthmonostori László és Pál bátai apát közötti pörös ügyben.*
Z. O. VI. 149.
1417. Zsigmond király Paksy Domokos fiainak, Lászlónak és Miklósnak, valamint János, Zemere és Olivérnek, a nevezett László fiainak és Imrének, a fenti Miklós fiának panaszára meghagyja a leleszi káptalannak, hogy vizsgálatot tartson Pazany Mátyás Gergely ellen, mivel ezek a Paksyaknak halászi jobbágyait 66megverték.*
Leleszi lt. Act. No. 20.
1417. Zsigmond király Pakosy Olivér leánya Ilona, Homonnay János mester özvegye panaszára meghagyja a leleszi káptalannak, hogy László és Miklóst, Domokosnak, Leusták nádor (!? ) édes testvérének (germanus) fiait maga elé idézze, hogy a fentnevezett Ilona asszonynak Pakos, Megere, Zente, Gyapa, Dechke, Mikese, Kurtvel, Magocha, Chomar, Kertis, Vajkad, Vajad, Bakad, Zadar, Zenk, Iván, Solch, Gudur, Apostog, másik Apostog, Chanad, Choor, Baradna a Szlavóniában fekvő 12 faluval, Ratold, másik Rátold, Ender, Zanka Gyumenlcsen, Palyán Gyoslapa, Iharos, Oriavicza és Nagy-Halak birtokokból leánynegyedi és nákhozományi járandóságát adják ki.*
U. o. Act. No. 92.
1419. Zsigmond király parancsa a leleszi káptalanhoz, mely szerint vizsgálatot rendel tartani Apostagi Domokos fia László és Miklós, László fiai János és Zemere, Miklós fia Imre panaszára azon hatalmaskodási ügyben, melyet a Kemecseyek halászi birtokukon elkövettek.*
Leleszi lt. Act. No. 11.
Ezen felsorolt adatokból megtudjuk, hogy Olivér gyermekei István, János, Lorand, Miklós, Ferencz, Leusták, Domokos és Ilona, Homonnay Jánosné s azt is megtudjuk, hogy Ilona asszony 1417-ben Leusták nádor (!?) fivérének Domokosnak fiait, Lászlót és Miklóst leánynegyedi járandósága miatt pörli. Ezen két adat szerint majdnem biztosra lehetne venni, hogy Leusták nádor és Domokos, Ilona fentemlitett testvérei voltak s ez alapon fogadhatták el Nagy Iván, Wagner és Karácsonyi Olivért a Paksy család ősének, mit annál is inkább tehettek, mivel a Rátold nemzetségből elsőnek Olivér, illetve gyermekei használták az Apostagi és Paksy nevet. Én is egész nyugodt lélekkel támogathatnám az ő feltevésüket, mert a nevek hasonlatossága, a kor, melyben éltek, mind ezt látszanak igazolni; minthogy azonban Leusták nevénél állandóan a méltóságot, melyet viselt, jelezve találjuk, «bán» vagy «nádor» ezt figyelmen kivül hagynunk nem szabad.
A nádorok névsorában találunk egy Leustach nevü nádort, kiről azonban határozottan tudjuk, hogy ez a Rátold nemzetség Ilsvay ágából származott és hogy a nádorságot 1392–1397-ig viselte. Ilsvay Leusták nádor azonban oly távoli rokona volt Olivérnek – eltekintve attól, hogy a nemzetség egyes ágai 1283-ban ősi birtokaikon véglegesen megosztoztak – miszerint tőle Ilona leánynegyedi illetőségét nem követelhette; ezenkivül láttuk azt is, hogy Domokos fivére Leusták bán 1366-ban már néhai, tehát 1392–97-ben nádor nem lehetett.
Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy az 1417. évi okmány azon kitétele «nádor» hibás s inkább azt akarja jelezni, hogy Leusták magas hivatalt viselt.
Már most az 1366-iki okmány alapján kutattam tovább és e szerint Leusták a báni méltóságot 1366 előtt viselte, mert már ekkor mint néhai emlittetik.
67Végignézve a XIV. század bánjainak névjegyzékét, tényleg ráakadunk egy Ratold nembeli Leusták bánra, a ki 1356 máj. 21-től 1359 szept. 17-ig mint helytartó kormányozta Szlavóniát, melyet ekkor István herczeg özvegye birt; majd pedig 1360–1361-ig mint tényleges bán szerepel.* Leustákról első adatunk 1348-ból van, midőn most királyi sáfár (dispensátor) a Lamberti Miklósnak, a velenczei követnek átadott okmányt, mint kezes aláirja;* 1350 május 25-én már mint Lajos király udvarmestere (Senescalcus) szerepel és kiséri őt olaszországi hadjárataiban;* 1352-ben részt vesz Belez ostromában, hol sulyosan megsebesült.* Báni helytartóság ideje alatt, rövid ideig, 1349 szeptember 2-től 1351 ápr. 26-ig a királyi tálnokmesteri méltóságot is viselte* s ezen kivül 1356 ápr. 26-tól 1358-ig Fehérmegye és Somogymegye főispánja is volt.* Meghalt 1361 és 1366 között. Már most az a kérdés merül fel, hogy kinek a fia volt Leusták? A Turul 1893 évfolyamának 129. lapján a kérdést Wertner az 1366-ki okmány alapján eldönti, részemről az ő állitásának támogatására még a fent közölt 1317. okmánykivonatra hivatkozom, amelyik az ő feltevését megerősiti.
Tört. tár. 1907. az itt felsorolt források kiegészitendők: H. O. VIII. 425; Z. O. VI. 5; F. IX/3. 300., 308. Blagay cs. okm. 147. – Századok 1894., 824.
Por A.: Nagy Lajos 205.
U. o. 219.
U. O. 219.
Tört. tár 1907.
Tört. tár 1907.
Ezen közlemény szerint Leusták bán, Olivér királynéi udvarbiró fivérének Lorandnak gyermeke volt. Minthogy pedig az 1366-ki és az 1417-ki okmányok Domokost Leusták «germanus»-ának, vagyis édes testvérének nevezik és ugyancsak ezen 1417-ki okmány Domokos fiait Lászlót és Miklóst is megemlítik; igy minden kétséget kizárólag kimondhatjuk, hogy ezen két fiu, László és Miklós nem Olivérnek, hanem Lorandnak unokái voltak.
Föntebb még két, a család leszármazására fontos okmánykivonatot közöltem 1417–1419-ből.
Mindkettő a Paksyaknak halászi birtokán elkövetett bizonyos hatalmaskodási ügyére vonatkoznak, melyekből megtudjuk azt, hogy Pakosy, illetve Apostagi Domokos fiának Lászlónak három fia volt, János, Zemere, Olivér és Miklósnak pedig Imre. A későbbi adatokból tudjuk azt, hogy ezen Imre 1429-ben Tolnamegye főispánja volt* és a pozsegamegyei Gradácz várában tartotta lakását és mind ő, mind pedig utódai állandóan a Paksy nevet használták; ezen ág ugylátszik 1515 körül halt ki; továbbá tudjuk azt is, hogy László fia Zemere 1432–1443-ig mint Tolnamegye alispánja* vesz részt a közéletben és kinek utódjairól, a Turul 1907. évi évf. 200 l. már megemlékeztem. Az ő utódjai terjesztették tovább a családot a XVII. század végéig, mikor is a család férfiágában kihalt. A felsorolt adatokkal azt hiszem véglegesen sikerült tisztáznom a Rátold nemzetség ezen ágának leszármazását a XV. század elejéig.
F. X/7. 126.
Z. O. VIII. 543., 564., 584. X/7. 730. Ker. lt. II. 335. III. 815.
68I. Domokos 1238–1246. 1238 I/29 kir. tárnokmester és nyitrai főispán. 1140 III/21 kir. tárnokmester és bihari főispán; I. Loránt 1241 † 1277; Leány – Pók nb. Móricz † 1269; Fiuk; 1241 királyi pohárnokmester, 1242 III/14–1245 XII/12 kir. tálnokmester, 1242 XI/16 Vas megye főispánja, 1243 I/29–XI/26 Nyitra megye főispánja, 1244 VI/15–1246 Sopron megye főispánja, 1247 VI/2–X/28 országbiró, 1248–1260 nádor és pozsonyi főispán, 1260 közepe–1267 IV/12 Szlavon bán, 1266 Spalató grófja, 1272 Kemlek örökös főispánja, 1272 XI/26–1273 III/30 nádor és macsói bán, 1273 VI/7–X/26 nádor, 1274 XII–1275 VI/4 nádor és soproni főispán, 1275 VI/17 Vas megye főispánja, 1275 XII/4–1276 királyné tárnokmestere, 1275 II/10–1276 II/10 zanai főispán, 1277 VIII–országbiró, özvegye 1278; I. Rátold – Frangepan Gyan comes özvegye 1266; I. Mátyás comes 1278–1296; II. Rátold mr. 1278–1296; II. Lápay Loránt 1320–1323; I. Olivér 1330–1364 † 1366 előtt, 1330–1332 VII/18 Szabolcs megye főispánja, 1336 VI/20 Somogy megye főispánja, 1336 X/24–1364 V/18 királynéi udvarbiró, 1336 X/24–1339 XII/11 Fehér megye főispánja, 1336 X/24–1342 Zólyom megye főispánja, 1347 III/28–1352 VI/15 király tárnokmester, 1353 V/30–1354 IV/29 Vas megye főispánja, 1353 IV/24–VII/3 Sopron megye főispánja, 1356 XI/1–1357 III/17 Szatmár megye főispánja, 1356 XI/1 Mármaros megye főispánja, 1357 II/28–XII/28 Ugocsa megye főispánja és nyalábi várnagy; I. Leusták 1348–1361, † 1366 előtt, 1348 IX/8 királyi sáfár, 1350 V/25 királyi udvarmester, 1349 VI/15 és 1356 V/21–1359 IX/27 Szlavonia kormányzója, 1360 XIII/28–1361 VIII/28 Szlavon bán, 1349 IX/2–1351 IV/26 királyi tálnokmester, 1356 IV/28–1358 Fejér és Somogy megye főispánja; II. Domokos 1366 † 1417 előtt; I. László 1417–1419; Miklós 1417–1419; II. János 1417 de Pakos, 1419 de Apostag; I. Zemere 1417–1453, † 1470 előtt, 1417 de Pakos, 1419 de Apostag, 1432–1448 Tolna megye alispánja – Derecskey Krisztina, 1445–1475 a pakosi Paksi-család őse; II. Olivér 1417 de Pakos; I. Imre 1417–1455. † 1463 előtt, 1417 de Pakos, 1419 de Apostag, 1429 Tolna megye főispánja – Zákányi György özvegye, 1453 a pakosi Paksi-család őse; I. István 1349–1366. esztergomi kanonok, 1357 V/25–1366 budai prépost, I. János 1351–1382, 1351 XII/11–1355 IV/30 királynéi tálnokmester, 1365 VI/6–1366 VI/20 Somogy megye főispánja, 1380-ban de Pakos, 1381-ben de Apostag; I. Ferencz 1381–1390, 1381-ben de Apostag; II. Leusták mr. 1381–1382; III. Domokos 1381-ben de Pakos; I. Miklós 1380-ban de Pakos; III. Roland 1366; Ilona 1417 de Pakos – Homonnay János † 1417 előtt.
DARÓCZY ZOLTÁN
