X. Schobel József Traugott czimereslevele 1770-ből.
X. Schobel József Traugott czimereslevele 1770-ből.
Az előbbinek unokája, 1719-ben született s tanulmányait külföldi akadémiákban elvégezvén, szülővárosában hivataloskodott: secretarius, notarius, majd senator s végül főbiró (iudex primarius) lett.* 1756–57-ben, midőn Brassóban a pestis dühöngött, különösen kitüntette magát. 29 évi érdemdus müködése után érte őt a királyi kegyelem, a midőn is Mária Terézia királynő Bécsben 1770 október hó 10-én kelt oklevelével eddig nemességének helybenhagyásával neki és utódainak uj czimert (insignia partim avita, partim vero a nobis aucta) és nemesi előnevet adományoz.
Később a királyi alpohárnoki czimet is megkapta.
Az oklevél nyolcz, könyvalakba fűzött pergamenlapból áll, mely piros bársonykötésbe van foglalva. Az I. b) oldalon van a diszes czimer, a II. a) oldalon kezdődik a szöveg és a 76. lapon végződik. A kiállitás remeknek mondható, különösen nagy gonddal készült a czimerkép és az oklevél eleje, mely Mária Terézia czimeit foglalja magában. A czimerleirás szószerint igy hangzik
Scutum videlicet militare erectum, quadripartitum, priore sui parte cocco tinctum, continens leonem aureum, erectum, anteriorum pedum dextris falculis calamum tenentem scriptorium, lingua exerta, et cauda bifurca, a tergo projecta; secunda vero parte cćruleum, e cujus basi graminea assurgit inter binas octangulas aureas stellas columna marmorea candicans, rubeis suis venis conspicua, premente epistylium ejusdem globo pariformiter candido, cui insistit Noëmi columba. In tertia scuti parte viridi, exhibetur super solum graminosum cervus fugitivus, naturali colore adumbratus. In postrema demum quadra, argento et minio palariter seu perpendiculariter discriminata, repraesentatur supra pratum viride, in argentea quidem parte alter leo erectus, sed ruber, et in oppositum sibi in campo rubeo pariformiter erectum monocerotem candidum, frameam stringens, impressa centro quartae hujus arcae corona, vulgari aurea et in capite scutario coelestini coloris, rosam argenteam comitantibus, hinc et hinc aliis binis aureis octangulis stellis. Scuto incumbunt binae galeć tornearić, situ erga invicem obliquo, auro coronatae, clathrataeque purpura suffultae, auro reductae, unde apices surgunt, et quidem a dextris monoceros scutarius, sed sinistrorsum conversus, et sagita coleo trajectus, inter juum alarum aquilinarum, hinc caeruleae, decrescentem lunam argenteam, illinc rubeae, unam ex scutariis ste1lis inscriptas referentium, a sinistris vero virgo caeruleo, rubeoque amictu, pectore et mammis nudis, crinibus sparsis, et laurea capite cincta, condecorataque, dextra columnam scutariam (sine globo tamen et columba) amplexans, inter duas proboscydes elephantinas, hinc auro et cocco, illinc vero cyano et argento ita partitas, ut color colori, et metallum metallo opponatur; laciniis dextrorsum aureis et rubeis, sinistrorsum vero argenteis et caeruleis, scuti latera decenter ac venuste exornantibus.»
E czimer keletkezésére nézve igen érdekes adatot találunk magában az oklevél szövegében. Schobel József ugyanis bemutatta ugy atyai, mint anyai ágon való őseinek czimeresleveleit és a rajzoló ezekből alkotta össze az uj czimert. Az ősök közül az oklevél külön is kiemeli annak a Filstich Mihálynak érdemeit, a kit a lázadó brassai polgárok 1688-ban a fellegvárban fogva tartottak.
A czimerkép igen diszes keretbe van foglalva, fönt középen Erdélyország czimere foglal helyet, két oldalt pedig a magyar és cseh czimerek láthatók. Alul jobbra Brassó városának látképe a koronával, középen pedig egy emelvényen a Justitiának bekötött szemü allegorikus alakját rajzolta meg az ügyes kezü czimerfestő. Mindez azonkivül pazar környezetben: hermelin palát, függönyök, koronák, angyalok és virágok közé foglalva tündöklik. A középen végül, háttérben a kék égboltozattat, maga a czimerkép tünik szemünkbe. A pajzs négy részre oszlik, a jobb felső részben: piros alapon balfelé ágaskodó irótollas oroszlán foglal helyet, mely a Schobelek régi czimeréből van véve; a bal felső részben: kék alapon oszlop s ennek tetején Noé galambja 115látszik az olajággal, ez a Seulen-család czimere, miután Schobel József neje Seulen Anna volt. Az alsó részben jobbra: zöld mezőben balfelé ugró szarvas a Filstichekre utal, a kikkel – mint láttuk – rokonágban volt Schobel; végre az utolsó negyednek jobb felében ezüst alapon kardos oroszlánt (a Drauth-család czimere?), bal felében piros alapon fehér ágaskodó egyszarvút (az Izdenczy-család czimere?) látunk. Miután a Schunkabank-család czimerét nem ismerem, pedig jóformán bizonyos, hogy az alsó sorban kell azt keresni, határozott megfejtést ezen utóbbi czimeralakok eredetére nem is adhatok.
A pajzs tetején a két sarkon két aranykoronás sisak áll, a jobboldaliból két szárny között átlőtt nyaku ezüst egyszarvú emelkedik ki, a baloldaliból pedig két elefánt ormány között oszlopot tartó női alak látszik. A takarók jobb oldalon: vörös-arany, a baloldalon: kék-ezüst. A pajzs aránya az oromdiszhez 6: 7 cm. A kidolgozás pompás, sőt valósággal remekműnek mondható, hasonlóképen az oklevél első szöveglapja, de azért a többi lapok is, habár egyszerübbek, mindvégig keretelve vannak s az irás is igen gondos.
A királyné tehát Schobel József Traugottot fiaival együtt ujból megnemesiti, nekik uj bővitett czimert adományoz s végül előnév használatára is feljogositja. Ezen előnév az oklevél szerint: nobilis de Schobeln (germanice: Edler von Schobeln). A Schobelek tehát ezen időtől fogva Schobeln-nek irják nevüket.
Az oklevelet Mária Terézia, Carolus Comes Breiner és Alexander Horváth irták alá. Kihirdették kéthelyt az utolsó lapon olvasható feljegyzés szerint, még pedig először Szebenben-: «Prćsentatać lecrć et ex regii magni principatus Transylvanić gubernii consilio Cibinij die 5-ta mensis Februarii Anni 1711. celebrato extradatae per Stephanum de Hannenheim gub. secret. mp.»; másodszor Kolozsvárt: «Praesentes benignć litterae nobilitationales in publicis statuum et ordinum trium nationum principatus Transylvanić comitiis praesentatae, lectae, publicatae et extradatae sunt: Claudiopoli die 4-ta mensis Junii Anni 1791. per magistrum Ladislaum Turi de Sarkad protonotarium mp.»
Aranyzsinóron függ Mária Teréziának nagy aranyozott réztokban lévő piros viaszba nyomott birodalmi pecsétje. A Schobeln-család ma is él Brassóban, a fentebbi okleveleket az ő szives engedelmükből ismertethettem.
Kővári csak néhány szóval emlékezik meg róluk,* Nagy Iván rövid genealogiát is ad és a bővitett czimert is leirja,* de adatai nem egészen pontosak. A Schobeln-család e második czimerképét Siebmacher rajzban is bemutatja, azért annak ilynemü ismertetésétől itt el kell tekintenünk. Végül czimerleirást és néhány genealogiai adatot találunk a brünni zsebkönyvben is.*
I. m. 261. I.
I. m. X. 96. és 909. 1.
I. m. 378-382. 1.
GYÁRFÁS TIHAMÉR.
