Görzsönyi dr. Vargha Zoltán: A Szemerjai Szász-család. Kolozsvár, 1912. 17 l. (Különlenyomat a Genealogiai Füzetek 1912. évi évfo…
Görzsönyi dr. Vargha Zoltán: A Szemerjai Szász-család. Kolozsvár, 1912. 17 l. (Különlenyomat a Genealogiai Füzetek 1912. évi évfolyamából.)
Nemcsak a család-, de irodalomtörténetünk iránt érdeklődőket is lekötelezte a szerző, midőn Szász Károly családjának történetét részint saját kutatásai alapján, részint Szent-Katolnai Bakk Endre plébános azóta elkallódott kézirataiból összeállitotta.
Erdély politikai történetében és a magyar irodalom terén oly kiváló szerepet vivő Szemerjai Szász-család történetét biztos nyomokon csak a XVIII. század közepéig sikerült szerzőnknek visszavezetni. A háromszéki, valószinüleg székely eredetü család őse ifj. Szász Károly szerint egy Pál nevü szemerjai ref. pap volt, ki a XVII. században valamelyik erdélyi fejedelemtől kapott nemeslevelet, de erre megbizható adat nincs. 1695-től a székely lustrakönyvekben a szemerjai lakosok között több Szász nevü szerepel, valószinüleg ezek között kell keresni a család ősét. A legelső biztos adatokat Szász Pálra és Jánosra találjuk. Az idősebb testvér a XVIII. század derekán Vizaknán már magas állásokat tölt be. 1765-ben városi szenátor, 1768-ban a városi főbirája, majd bérbe véve 1778-ban Szentpály Sándortól a vizaknai Geréb házat, melynek tulajdonjoga I. Ferdinánd korától a vizaknai királybirósággal volt egybekötve, elnyeri a királybirói tisztet is. Az 1781. évi szebeni országgyülésen ő képviseli a várost. Öcscsét, Jánost, a XVIII. század közepén Erdély legelső ügyvédjének tartják. Tordavármegyében Gerendkereszturon nemesi kuriát s birtokot szerzett, melyet halála után bátyja Pál, majd ennek idősebb fia, József örökölt. József, atyja halála után, ide tette át lakóhelyét s II. József korában Gerendkereszturon és vidékén vicegerens állást töltött be.
A vizaknai birtokot Szász Pál ifjabb fia, János, örökölte, ki, mint atyja, vezérszerepet játszott a város közéletében. 1792-ben Vizakna főjegyzője, még ugyanezen évben és az 1794/5-iki dićtán a város követe. 1797-ben királybiróvá választják, mely állást 1801-ben átadván Szentpály Sándornak, elfoglalta a főbirói széket. Az 1801. és 1809. évi országgyülésekre ismét őt küldte követjéül a város. Fia, idősb Szász Károly tanusága szerint, tudományos müveltségü s a classica litteraturát kedvelű férfiu volt. Tudományszeretete átszállt utódaira s máig hagyományos öröksége családjának. Legidősebb fia Pál, még kollégiumi diák korában felcsapott katonának s 1809-ben mint József huszárezredbeli kadét eltünt a Piave melletti ütközetben. Érdekes családi hagyomány szerint nem esett el, hanem Oroszországba került s mint orosz tábornok látta viszont hazáját 1849-ben Sass Pál személyében. Szász János szellemi képességeit középsö fia, Károly örökölte.
Csodálatos észtehetsége már kis gyermek korában mutatkozott. Három éves korában olvas, hét éves korában latinra hiba nélkül fordit, 19 éves korában Marosvásárhelyt ügyvédi diplomát nyer. Még ez évben Bécsbe költözve, főkép a mathematikával foglalkozott oly kitünő eredménynyel, hogy az egyik vizsgálatán jelen levő orsosz követ Szentpétervárra hivta meg egyetemi tanárnak, mit azonban nem fogadott el. Hazatérvén, 182-ben Enyeden jogtanár lett. 1823-ban Alsófehérvármegye táblabirájává választotta. Ez időtől kezdve fontos szerepet töltött be Erdély politikai életében s reform küzdelmeiben. Az 1834-ik 143országgyülésen mint kitünő szónok és jogtudós vezérszerepet játszik. Ezen szereplése következtében azonban főbenjáró perbe keveredve, jogtanári székét is el kellett hagynia s 1839-ben a mathematika tanárává lett. 1847/48-ban ismét Vizakna követe a kolozsvári országgyülésen, majd az unió után a pestin.
Br. Eötvös József 1848 ápr. 24-én kinevezi vallás- és közoktatásügyi állodalmi altitkárrá. A Debreczenbe menekült kormányminister rövid időre miniszter hiányában őt bizza meg a vallás- és közoktatási tárcza vezetésével. A szabadságharcz után Haynau elfogatja, de letételekor haragjában, utolsó ténykedésekép 207-ed magával szabadon is bocsátja. Az oláhoktól elpusztitott Enyed helyett ekkor Marosvásárhelyen foglalta el a mathematikai kathedrát s itt érte a halál 1853-ban. Br. Kemény Zsigmond tanulmányai II-ik kötetében mondja róla, hogy Isten után Szász Károlynak köszönhet az egész világon legtöbbet. Jellemzésére ez mindenesetre elég. Tudományos érdemei elismeréseül a Magy. Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, a következő évben rendes tagjává választotta.
Hat gyermeke közül a másodszülött Károly érte el, sőt szárnyalta felül atyja hirnevét. Szerzőnk, hivatkozással Szász Károly közismert érdemeire, számtalan helyen méltatott munkáságára, az ő életrajzát is csak röviden vázolja.
Az egyházi pályán a püspökségig, a közpályán a ministeri tanácsosság- s főrendiházi tagságig vitte. Egyike volt legtermékenyebb iróinknak. Százharmincz nyomtatásban megjelent művet irt és forditott. Irodalmi működéseért a Magy. Tudományos Akadémia levelező-, majd rendes-, 1878-ban igazg. taggá, 1892-ben másodelnökévé választotta, 1899-ben az I. oszt. elnöke s még ez évben tiszteletbeli tagja lett. Huga Julianna, másodszülött leánya Poli, dr. Görzsönyi Vargha Gyuláné, s idősb fia legifjabb Szász Károly szintén sikerrel próbálkoztak meg az irodalmi működés terén. Az utóbb emlitett Károly, a vallás- és közoktatásügyi ministeriumba lépve, ministeri tanácsosságig emelkedett, majd 1910-ben országgyülési képviselővé választatva, megvált a ministeriumtól. Másik fia Béla, a birói pályán működik. Ifj. Szász Károly testvérei között Róbert, ministeri osztálytanácsosságig, Gyula, ministeri titkárságig emelkedett. Domokos szintén az egyházi téren működött s 1885-ben püspökké választatott. 1896-tól főrendiházi tag. A költészet, de főleg a ref. egyházi irodalom terén fejtett ki tevékeny munkásságot. Béla kolozsvári egyetemi tanár, a Kisfaludy-társaság rendes és a Magy. Tud. Akadémia levelező-tagja volt. Gyula fiai közül Zoltán és Ödön a hirlapirás terén értek el eredményeket.
Közli még a szerző a család pecsétekről megállapitható czimerét, melynek alsó mezejében látható könyvet tartó papi alak megerősiti ifj. Szász Károly azon véleményét, hogy a család nemességszerző őse ref. pap volt. – A gondosan összeállitott rövid családi monographiához Szász Pál és János testvérektől hézag nélkül levezethető családfa járul.
JAKUBOVICH EMIL.
