6. Melano.
6. Melano.
Johannes de Melan de Florencia nagyváradi püspök 1426-ban azon flórenczi jószágokra nézve, melyeket Ozorai Pipotól kapott, Zsigmond királytól megerősitést nyer, melyben fivérei, Fülöp és János is részt vesznek.* A vatikáni levéltár adatai szerint Giovanni de Milanensi 1426-ban lett váradi püspök és ügyvivői di Milanensi Miklós és Tamás. Tudjuk továbbá, hogy 1433-ban Zsigmond király magyar kisérői sorában nobilis Thomas de Melauen (helyesen Melanen) a császár officiálisa is tartózkodik. Neje (E)Smeralda; Lucia, fivérének, Melani Simonnak az özvegye.* Hogy ezen Melan(o) alatt nem szabad Milánót (= Mediolanum) érteni, ezt már más helyen hangsulyoztam. A család hovátartozandóságát mindeddig nem ismertük. A következő adatok megvilágitják e kérdést.
Temesmegyei oklevéltár I. 605.
Turul, 1893. évf. 6.
Dr. Johannes de Melanensibus Budán 1424 jun. 28 án Zsigmond királynak egyik okiratán tanu. Ugyanezen évi julius 21-én Visegrádon is tanu. 1424 aug. 16-án Johannes de Melanensibus, della Scala Brunoro és Prátai Vilmos gróf azon királyi követek, kiknek kezeiből a Bern, Zürich, Solothurn, Schwyz és Luzern által választott kapitány (ki a birodalmi zászló alatt Miláno ellen vonuljon) a birodalmi zászlót átvegye. 1424 aug. 17-én ugyanazok működnek egy Bern és Wallis között folyó ügyben; itt Melanensis Jánosról már kiemelik, hogy Prata városból való.
1424 aug. 17-én találjuk, hogy Zsigmond király Simon Pieri (így!) de Melanensibus, Prata-ból való flórenczi polgárt házitisztjévé kinevezi.
1425 márcz. 22-én a Pratából való Johannes de Melanense (így!) Burgundi Antal herczeg fiai ügyében Tatán mint királyi tanu szerepel.
1425 szept. 23-án találjuk, hogy a király Thomas de Melanensibus, Pratából származó flórenczi polgárt és Johannes de Melanensibust házitisztjeivé kinevezi.
1436 márcz. 20-án pedig olvassuk, hogy a király (Budán) Melanensis Péter fiát, a Pratóból származó Tamást és ennek unokaöcscsét Pétert, lateráni palotagrófokká emeli, de nem adja nekik azon jogot, hogy főranguaknak természetes gyermekeit törvényesitsék.*
Altmann 5894., 5911., 5937., 5943., 6199., 6428., 11303. sz.
A család neve tehát Melan(o)i, latinul Melanensis; származási helye az okiratokban egyszer Prata, máskor Prato; ilynevü helységeket még most is találunk Olaszország különböző vidékein, de mivel a Melániak flórenczi polgárokként szerepelnek, nem szenvedhet kétséget, hogy ősi fészkük a flórenczi tartomány flórenczi járásában még létező Prato helység volt. A családnak különben itt két ágáról van szó, melynek egyikét a nagyváradi püspök és a vele együtt közös atyától származó fivérei (fratres carnales), Fülöp és János képviselik.* Ez utóbbiak, úgy látszik, 73sem Magyarországban, sem Zsigmond udvarában nem szerepeltek; további nyomaik Flórenczben keresendők; abból a körülményből, hogy Ozorai Pipotól és ennek Mátyás nevü fivérétől flórenczi birtokokat kaptak, bizonyosan következtethető, hogy köztük és Pipo között, ki a flórenczi de Scolaris-családtól származott, anyai uton rokonság létezett. A másik ág őse bizonyos Péter, kinek Simon és Tamás a fiai; mert a fenti okiratban szereplő Simon Pieri alatt nem azt kell értenünk, hogy Pieri ezen Simon családneve, hanem – mert Pieri olvasási vagy irási hiba – hogy ő «Simon Petri», azaz Péter fia. 1433-ban Simon már nem él; fia Péter azonban nagybátyjával, Tamással együtt 1436-ban még életben van.
Hogy dr. Joannes de Melanensibus a püspökkel azonos, bizonyitja az is, hogy a vatikáni levéltár 1426-ban a váradi püspökké választottat egyházi tudornak mondja.
