Monatsblatt der k. k. heraldischen Gesellschaft Adler.
Monatsblatt der k. k. heraldischen Gesellschaft Adler.
Julius. G. v. Hoffmann: Rassenhygiene; u. Familienforschung. Leitsätze der Deutschen Gesellschaft für Rassenhygiene über die Geburtenfrage. – Szeptember. Einige Gelegenheitsfindlinge aus der Taufmatrik der Dompfarre von Pressburg. 1642–43-ban megkereszteltettek Polheim Pál és Felicitas, Scharfeneck Ferencz, Stubenberg Rudolf, Stubickh (v. Königstein) János és Gróf Czobor Krisztina, Cz. Ádám és Erdődy Borbála leánya 1668 márczius 4-én. – Eine Ergänzung zu der Publikation: «Die Adels- und Wappenbriefe des Namens Mayer in allen seinen Schrezbungen.» Folyóiratunk 1911. 4. számában ismertette az «Adler» ezen kiadványát, kiemelte a magyar vonatkozásu armálisokat és ki is egészitette két, a M. N. Múzeum levéltárában őrzött darabbal. Az «Adler» fenti közleménye egy ujabb pótlással szolgál, Mária Teréziának 1754 február 1-én Bécsben kelt bárói diplomáját ismerteti Franz Eugen és Josef v. Mayr testvérek részére, mely jelenleg b. Montbach Imre o. gy. képviselő birtokában van. Ferencz Jenő második férje volt b. Száraz Erzsébetnek, a ki négyszer ment férjhez, s 1754 szept. 24-én halt meg Nagyszombatban. Leányának, Francziskának, első férje Montbach János, a második Felsőőri Nagy Ferencz volt. – November. Ein Beitrag zum dalmatinischen Adelsrecht. Conte S .... avval a kéréssel fordult az osztrák belügyminiszteriumhoz, állitson ki számára igazolványt, hogy ő jogosan viselheti a grófi czimet. A belügyminiszterium elutasitotta kérését, s erre ő ezt a döntést megfelebbezte a cs. k. közig. birósághoz, a mely alapos indokolás után felfüggesztette az elsőfoku döntést s uj határozathozatalra szólitotta fel a belügyminisztériumot. A czikk tulajdonkép a közig. biróság határozata teljes terjedelmében, a mely rendkivül érdekes anyagot tartalmaz a dalmát nemesség kérdéséhez.* A kérdés az volt: az S.-család Velenczétől kapta a «conte» czimet s a panaszos nagyatyjának nemessége 1825-ben, majd 1832-ben a conte czime is a legkegyelmesebben megerősittetett. A belügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem felel meg az osztrák grófi rangnak s nem is forditható le, a közig. biróság azonban az összes idevágó rendeleteket, a melyek a régi velenczei Dalmáczia és Albánia nemesség-viszonyainak rendezését czélozzák az osztrák uralom alá jutás után, áttanulmányozván, arra az álláspontra helyezkedett, hogy azoknak értelmében az olasz duca, principe, stb. czimek két, teljesen különböző jogi jelentéssel birnak: vagy lefordithatatlan czimek, vagy pedig az osztrák országokban fennálló nemesi fokozatoknak megfelelő nemesi fokozatok; s ha kétely merül fel az iránt, hogy egyes esetekben, melyik értelmet kell nekik adni, egyedül a megszerzés, az adományozás, a megerősités módja az irányadó, s más körülmények, miként nyerték el ezeket s az őfelsége országaiban fennállott s fennálló mely nemesi rangokkal voltak azok egyenlők adományozásukkor. Mivel pedig a belügyminiszter szerint a velenczei conte-czimet nem lehet semmiféle osztrák nemesi ranggal összehasonlitani, a közig. biróság nem fogadta el ezt a megállapitást, mert az a legfelsőbb határozat, a melyre ő hivatkozott a fenti különbség megállapitásánál határozottan olasz duca stb. czimekről beszél s nem veszi ki a velenczei eredetü conte-czimet.
V. ő. a jelen füzet 3. l.
