Butkai Viczmándy Tamás: A Viczmándy-család története. Budapest. Franklin Társulat nyomdája 1915. 114. lap. (Két származási tábláv…
Butkai Viczmándy Tamás: A Viczmándy-család története. Budapest. Franklin Társulat nyomdája 1915. 114. lap. (Két származási táblával.)
A Viczmándy-család leszármazása és története a mohácsi vészszel veszi kezdetét, ezen korban szerepelnek Tamás és Mátyás; az első 1567-ben, a második 1572/79 között halt meg, testvéreik lettek volna István (1560/61.), felesége Varjassy Julianna, János, felesége Cserményi Anna, és Lajos, ezek atyja pedig 89az 1472-ben élt Doroszlói Viczmándy István. A leszármazási táblán ezen valószinünek látszó leszármazás mint biztos tény van feltüntetve, holott első pillanatra felmerünek kételyeink, ha a táblán feltüntetett évszámokat egymással összevetjük. Doroszlói Viczmándy István 1472-ben szerepel, fiai közül Tamás 1567-ben, István pedig 1572/79 között halt meg, s igy egy teljes század időköz van az atya és a fiu élete között, a mi nem valószinü. Ezek szerint a család őse Doroszlói Viczmándy István. Az erre vonatkozó okmányt nem ismerem, s igy nincsen módomban a név helyességét ellenőrizni; a régebbi adatok szerint azonban a család neve nem Viczmándy, hanem Doroszlói volt. Ugyanis 1456 és 1459-ben a Maróthiak gergeri tisztje igy irja nevét: «Joannes Dorozlay de Viczman»*
ZO. IX. 535. és X. 65.
A Viczmándy név első használatára 1512-ben akadunk; ugyanis ez évben megjelenik a kői káptalan előtt Viczmándy Miklós, testvére Márton, anyja Zsófia, neje Katalin és gyermekei István, András, János, Mátyás, Anna és Erzsébet nevében és Nagykeszin (Bácsvm.) lévő négy telkét 60 forintért eladta rokonainak Kiskeszi Pálnak s feleségének Mártának.*
Bács-Bodrog vármegyei tört. társ. évk. 1902. (XVIII.) 17–18. lap.
Ezen okmányból megállapithatjuk a Viczmándy családnak bácsmegyei birtoklását és azt, hogy a családfa első izén szereplő István, Mátyás és János nem Viczmándi Doroszlói Istvánnak, hanem Viczmándy Miklósnak Katalin asszonytól született gyermekei voltak, testvérük volt még András is; ellenben az 1567-ben meghalt Tamás és az 1583-ban meghalt Lajos nevét az okmány nem emliti. Már most ha az okmányokban szokásos sorrendet elfogadjuk a gyermekek korára nézve, ugy a legidősebb gyermek. István volt; minthogy pedig Ferdinánd király Viczmándy Mátyás érdemei felsorolása alkalmával hangsulyozza, hogy «országlásunk kezdetétől fogva» hűségesen szolgálta őt, azt kell következtetnünk, hogy 1527-ben már nagykoru volt s igy születési ideje 1500/1502 körülre tehető, azonban semmi esetre sem 1505–1510 közé, mint Viczmándy irja. Minthogy pedig négy gyermeke volt, István születési ideje a legjobb esetben is 1485/93 körülre tehető. Ezen kormeghatározás annyiben fontos, mivel az 1567-ben megölt Tamás kővári alkapitányt, kivel először 1565-ben találkozunk, nem tartom Mátyás testvérének, hanem valamelyik testvére fiának. Ugyanis, ha Tamás Mátyás fia lett volna, majdnem biztosra vehető, hogy az 1569. évi pallósjog-adományozási okmányban a király Mátyás érdemei között fia hősi halálát is okvetlenül felemlitette volna.
Ugyancsak nem találjuk emlitve Viczmándy Lajosnak nevét az 1512-iki okmányban, s ha figyelembe vesszük azt, hogy ő 1583-ban halt meg, kizártnak kell tartanunk, hogy Miklós fia lett volna.
Ezek szerint a Viczmándy családnak módositott leszármazása a következő:
N. ~ Zsófia; Miklós ~ Katalin; Márton; István; András; János 1512; Mátyás; Anna; Erzsébet
Mátyás volt a butkai ág megalapitója, mig állitólagos (?) fivére Lajos az izbugyai ágé, kiktől a leszármazás minden megszakitás nélkül napjainkig lehozható.
Viczmándy könyve, melyet számos hasonmás diszit, határozott nyereséget jelent genealogiai irodalmunkra. Szerencsésen válogatta ki a munkájához szükséges anyagot, s a nagy levéltári anyagból nem akart mindent felmarkolni és közölni, a mi családja multjára vonatkozik; ezzel sikerült is elérnie, hogy könyve nem lett sem terjengős, sem unalmas, s a családtörténetet kedvelő közönség élvezetes olvasmányt nyert benne.
Daróczy Zoltán.
