Zsarolyáni ifjabb ág.
Zsarolyáni ifjabb ág.
Tamás, Péter szolgabirónak legkisebb gyermeke volt,* 1668-ban maga is viselte Szatmár vármegye rendes szolgabirói tisztét, 1647-ben osztozott testvéreivel atyjokról maradt Szatmár és Bereg vármegyékben fekvő «udvarházak, jobbágyok, puszták, mező- és falubeli örökségek, szántó- és kaszálóföldek, rétekben és minden ingó-bingó marhákon», melyek azonban, sajnos, egyenként nem soroltattak fel.* 1652-ben testvére Anna Gersani Jánosné lemondott 20 frtért három zsarolyáni jobbágyról az ő és László bátyja javára,* 1652-ben Lászlóval osztozott Péter bátyja hagyatékán, két házhelyen és két jobbágyon; egyéb jószágaikat már előbb felosztották.* Tamás feleségül Óvári Szeőke Ilonát vette, ki leányágon az ősrégi Sásváry-családból sarjadt. Szeőke Ilona ősfája a következő:
Szatmár vármegye monografiája.
Kir. tábl. 4–2366. 18. sz.
Ügyv. 59–89. No 23.
U. ott. No 14.
Sásváry Miklós; Óvári Szeőke Mihály 1581 végr.; Sásváry János; Sásváry Erzsébet ~ Patkós Menyhért*; Szeőke István diák 1617 végr. ~ Joó Judith; Patkós Pál ~ Gálffy Erzsébet; Szeőke Mihály; Patkós Erzsébet; Óvári Szeőke Ilona* ~ Márton Tamás † 1679
1575-ben ellenmondott a Perényi-család beiktatásának Sásvárra és Medgyesre (N. R. A. Fasc. 1097. No 5.).
Nagy-Iday lt. IV. Fasc.
68Szeőke Ilona M. Tamásné 1655-ben osztozott hajadon hugával Sz. Judittal a sásvári, aranyosmedgyesi stb. javakon.* Tamás, ki állandóan Zsarolyánban lakott, (nagy curialis sziltelke volt a Csonkasoron,*) 1658-ban Fülesden lakó Nagy Benedek nevü jobbágyát zálogba adta telkestől 80 m. frtért nemzetes Károlyi Ferencznek.* 1659-ben feleségét Ugocsa vármegye törvényszéke felmentette Egri Egry András felperessel szemben, ki bizonyos sásvári telkeket követelt,* 1661-ben Szőke Mihálytól két ökröt örökölt.* 1663-ban M. Tamás részére gr. Nádasdy nádor vallató parancsot adott ki Szatmár vármegyéhez.* Ez évben panaszt emelt Szatmár vármegye közgyülése előtt, hogy Danyádynénak megvitte a zálogos összeget Matócsy Sámuel szolgabiróval, de az asszony nem akarta kiadni a nála zálogban levő földet.* 1664-ben rokonaival együtt az Uray-, Kende- és Kölcsey-családokkal perelt, mikor is a nádor végrehajtó parancsot* és vallató parancsot adott ki javukra.* De az itélet elhalasztatott s a nádor ujabb határnapot tüzött ki.* Tamás 1665-ben uj nádori vallató parancsot eszközölt ki.* 1666-ban özv. Váradi Istvánné Fekete Annók örökös jobbágyul kötötte le magát és maradékait M. Tamásnak,* 1669-ben feleségével együtt zálogba adta Angyaloson levő puszta házhelyüket Briberi Melith Máriának 60 magyar frtért.* 1670-ben Dessewffy Gábor és neje Becsky Éva őt hatalmazta fel Zsarolyánban irt levélben, hogy Szilágy vármegyében és Szinyérváralján levő birtokait elzálogositsa,* 1671-ben Szelepchényi György érsek adott M. Tamás és Pinkóczy János részére vallató parancsot,* azzal vádolták őket, hogy a kuruczok részén harczoltak a gombási csatában, Ő Felsége ellen vétettek s ártottak a németeknek. Püspöky János Szatmár vármegyei szolgabiró ez ügyben, érseki parancsra tanukihallgatást tartott, de a tizenegy tanu, legnagyobbrészt zsarolyáni nemesek, felmentőleg vallanak s tanusitják, hogy Tamás ur ártatlan s a gombási csata idején zsarolyáni udvarházában tartózkodott.* Ő különben a pozsonyi törvényszék elé is megidéztetett 1671. aug. 8-án, de a vád alól felmentették (Thomas Márton absolutus).* 1671-ben feleségével együtt zálogba adta Veres Mihály nevü jobbágyukat Görög Istvánnak, ki Atyából Károlyba elidegenedett, 12 frtért.* 1672-ben zálogba vették Matóczy Sámuel jobbágyát az Oköritón lakó Biró Bálintot, telekje nélkül 20 m. frtért. 1673-ban megvette örökáron sógorának Patkós Ferencznek curiáját Atyában 60 frtért s aranyosmedgyesi dézsmás szőllejét 6 m. frtért.* 1673-ban rokonától Pinkóczy Jánostól kapott levelet, ki nem tudván magát oly szerencsésen menteni, mint M. Tamás, Kassán volt fogoly s kérte őt, hogy «rabságából való kiszabaditására mindent tegyen meg, mert Cobb generalist várják, ki előtt, ha ártatlansága kiderül, hazabocsáttatik».* 1673-ban Selendi István levélben figyelmezteti Tamást, hogy Görbe István rebellis javait kezéhez ne vegye, hanem bocsássa a fiscus kezére, mivel Görbe ellen már panaszt emeltek a szepesi kamarán.* 1674-ben Tóth Nagy János hitlevélben örökös jobbágyul kötötte le magát neki, mert kiházasitotta, marhát adott részére, melyből élhet.* Ugyanez évben Fülesden levő Nagy Benedekről nevezett pusztatelke egy részét Borzován lakó Móritz Ferencznek adta zálogba 20 m. forintért.* 1676-ban gr. Forgách Ádám országbiró vallató parancsot adott ki M. Tamás, Veres Ferencz és özv. Nagy Jánosné, Székely Borbála részére.* 1678-ban a Thököly-féle mozgalom idején Széki Teleki Mihály erdélyi hadvezér oltalomlevelet 69adott ki, hogy Zsarolyánban lakó M. Tamás házát és javait a magyar, franczia, lengyel, tatár és kozák hadak meg ne merészeljék, kemény büntetés alatt, támadni.* Ez az utolsó irat róla, a következő 1679. III. 10-én már néhainak emliti. Ekkor ugyanis Vajtán István örökös jobbágyságra kötelezte magát M. Tamás maradékainak, Péternek, Erzsóknak, Klárának, Zsófinak és Gergelynek és özvegyének Szeőke Ilonának, mert M. Tamás az 1676. és 1677. években, az éhség idején, mikor sokaknak zab és makk volt a kenyerük, őt családostól eltartotta és egy köblös buzaföldet megszántatott számára.* Az idősebb gyermekek: M. Borbála Csebi Pogány Ferenczné s Ferencz már ekkor nem tartoztak a szükebb családhoz.
Nagy-Iday lt. 1655.
O. L. Kir. tábl. p. 4–2366. No 11. 45. sz. A tizedik tanu vallomása.
Kölcsey lt. 1658.
Nagy-Iday lt. 1659.
U. ott. 1661.
U. ott. 1663.
U. ott. 1663.
N. R. A. Fasc. 1052. No 13. és Nagy-Iday lt. 1664.
Nagy-Iday lt. 1664.
Nagy-Iday lt. 1664.
U. ott. 1665.
Nagy-Iday lt. 1666.
U. ott. 1669.
U. ott. 1670.
U. ott. 1671.
U. ott. 1671.
O. L. Kincstári osztály. Tört. emlékek. Belügy. Anno 1671. aug. 8. Fol. 360.
Nagy-Iday lt. 1671.
Nagy-Iday lt. 1673.
U. ott. 1673.
U. ott. 1673.
U. ott. 1674.
Csal. lt.
Nagy-Iday lt.
Nagy-Iday lt. 1678.
U. ott. 1679.
Tamás özvegye és Péter fia 1679-ben barátságos egyességre lépett sógorával Márton Lászlóval, kölcsönösen megigérvén egymásnak, hogy nem pereskednek.* 1692-ben a zsarolyáni határban szerzett szántóföldjeit magának tartotta meg, másik felét Péter, Erzsébet és Klára gyermekei közt osztotta fel.* 1692-ben elcserélte Péter fiával együtt Majtison egy pusztatelkük harmadrészét Maróthy Mihálynak Nagy Rosályban levő harmadpuszta telkével.* 1698-ban Dányád faluban sajátkezüleg aláirt és megpecsételt végrendeletet tett, Péter fiának adott zálogba 20 frtban Atyán egy jobbágyot fél telekkel, Ujvárosban egy házat szőllővel két köből buzában, Medgyesen levő udvarház helyet fia Péter elzálogositotta másnak 15 frtban. Medgyesi hegyen Csikos Mihály jobbágy szőllőjét Péter fiának adta, az Ujvárosi szőllő dézsmáját 7 frtban adta neki, ki ezenfelül birta atyjától maradt egész jószágát.* Tamás özvegye ugy látszik nemsokára meg is halt, mert többet nincs róla emlités. Noha gyermekei közül Péter fia korra nézve harmadik volt, mivel róla sok adat maradt, lássuk először kevésbbé szereplő testvéreit.
Ügyv. után 59–89. No 8.
Nagy-Iday lt. 1692.
U. ott. 1692.
Ügyv. után 59–89. 37. sz.
Borbála 1679-ben már asszony, Csebi Pogány Ferenczné. 1699-ben levéllel fordult Péter öcscséhez tudakozódván, hogy él-e anyjuk s kérdést tévén az őt illető jószág felől, nem bánván, ha testvére pénzben elégiti is ki.* 1724-ben gr. Károlyi Ferencz levelet irt M. Péternek, melyben megbizást adott Pogány Ferenczné jószágának hova hajtása iránt.* 1729-ben Borbála asszony Péter testvéréhez levélben fordul, hogy a marhák teleltetése iránt kérdést tegyen gr. Károlyi Sándor ő exczellentiája előtt.* A testvérek között az osztály csak 1744-ben történt meg. Ekkor már csak Pogányné élt közülük, M. Klárának fia Kondor János, Péternek lánya Nagy-Idayné kapott részt, a többi testvérnek, ugy látszik, már utódja sem volt. Borbála a Zsarolyáni curialis teleknek Danyád felől eső napnyugati harmadrészét, a zsarolyáni Szekeres felől való teleket, Borzován Tar Miklós jobbágytelekét, Mándon egy fél telek harmadát; Fülesden egy telek harmadát, Udvariban egyharmad telket, Atyában kenderföldet, Veresnevü telket, Ferenczyné asszony telekét, Aranyosmedgyesen teleket, szántót, kaszálót, Józsefházán kétharmad telket Avasujvárosban egy telket, hol kapitány szállása volt, Bartos Márton jobbágy telkét, Pallagon pusztateleket, Ráksán, Vámfaluban, Bikszádon, Komorzányon telkeket, Györgyteleken egy udvarház telek harmadát, Jánosiban kétharmad jobbágytelket, Nagyszekeresen egyharmad telket kapott, melyeknek egy része azonban zálogban volt.*
Nagy-Iday lt. 1699.
Nagy-Iday lt. elenchusa dr. Komáromy András tulajdonában.
U. ott az elenchusban.
Nagy-Iday lt. 1744.
Ferenczről, Tamás legidősebb fiáról keveset tudok. Ugy látszik korán szárnyára eresztette apja és Zsarolyánból elköltözött. Aláirása egy 1692-ben kiállitott cserelevélen látható, mely szerint anyja Szeőke Ilona, Péter testvére és ő egy Majtison levő harmad pusztatelküket elcserélték Maróthy Mihálynak harmad pusztatelkéért Nagy-Rosályban.* Ferenczről egyéb adat nem lévén, ugy látszik, magtalanul halt el.
U ott. 1692.
Erzsébet 1679-ben még hajadon volt, mig 1686-ban már Sándorházi Sándorházy Istvánné, mikor is Draskovich Miklos országbiró a férje és Péter bátyja részére vallató parancsot adott ki.* 701692-ben anyja Szeőke Ilona a zsarolyáni határban szerzett szántóföldjének felét felosztotta közte, valamint Péter és Klára testvérei között.*
U. ott. 1686.
Nagy-Iday lt. 1692.
Klára 1679-ben még hajadon volt, 1692-ben mint Kondor Mihály felesége tünt fel s kapott részt anyjának Zsarolyánban szerzett szántóföldjéből. Róla több adatom nincs, csak az, hogy a vagyont osztatlanul birta testvéreivel s utódai: Kondor János fiától származó unokái Boldizsár (beregszászi ref. lelkész), Mihály, Klára (Ináncsy Jánosné), valamint leánya Kondor Erzsébet (Demjén Mártonné) 1744 febr. 14-én osztoztak Zsarolyánban a Márton-jusson. Márton Klára (ki már akkor nem élt) utódainak jutott: Zsarolyánban a curialis fundus középső harmada, egy templom előtti telek, az ivókut mellett egy telek, Borzován Király György jobbágy félteleke, Mándon egy féltelek harmada, Fülesden harmadtelek, Udvariban harmadtelek, Atyában egy telek és Sásvári Ferencz jobbágy teleke, valamint egy pusztatelek, Aranyosmedgyesen telek kaszálóföldekkel, Józsefházán kétharmad telek, Avasujvárosban Kis Gál Mihály telkének negyede, Gál Tamás teleke egészen, Pallagon pusztatelek, Raksán harmadtelek, Vámfaluban, Bikszádon, Komorzányon telkek, Györgyteleken harmad udvartelek, Jánosiban kétharmad jobbágytelek, Nagyszekeresen harmadtelek.*
U. ott. 1744.
Zsófia és Gergely neve csupán a már emlitett 1679-ik évi iratban fordul elő, mikor is Vajtán István örökös jobbágyul kötelezte le magát anyjuknak, nekik és testvéreiknek.* Kétségtelen, hogy e két testvér magtalanul halt el. Lássuk most azonban Péter bátyjukat.
Nagy-Iday lt. 1679.
Péter, Tamásnak és Szeőke Ilonának fia, 1650–1655 közt született. Legelőször 1676-ban jön elő neve, mikor is Verbőczön (Ugocsa vm.) kiváltott 3 frttal bizonyos Pap Ambrus-féle földet Simay Istvántól, mint igaz vér.* 1679-ben Vajtán István neki is jobbágya lett. Ugyanebben az évben nagybátyjával M. Lászlóval egyességet kötött ő és anyja, mely szerint két ökröt és egy disznót adtak neki s különösen megfogadták, hogy egymás ellen nem pereskednek.* Az 1683-ban Turzay Gábor és Fornossy Éva által Verbőczön elzálogositott Simay-telket később M. Péter kiváltotta.* 1686-ban Draskovich országbirótól sógorával Sándorházy Istvánnal együtt vallató parancsot kapott.* Kiváltotta ő a Ferenczy Mihály és neje Somlyay Borbála által 94 m. frtért Futamoth Zsigmondnak 1689-ben elzálogositott sásvári (Ugocsa vm.) két jobbágyos (Nagy István és Pál) telket is.* 1689-ben Caraffa tábornok részére Szatmár vármegyére kivetett 215 arany honorariumból a rá eső egy aranyat kifizette.* 1691-ben Szabó Péter verbőczi kaszálóját, melyet ez 8 m. frtért Katona Györgynek elzálogositott, 1717-ben Péter ur szerezte meg.* 1692-ben részt kapott anyjától a zsarolyáni szerzett szántóföldben,* ekkor már házas volt s felesége Szinthay Erzsébet, Sz. Péter lánya, Ruszkay János özvegye Zsarolyánban kelt végrendeletében minden javait Öszödfalván és Hetényben, ingóságait, gyürüit, ezüstpoharait, mentéit egyenlő jussal neki és első házasságából származó fiának Ruszkay Jánosnak hagyta.* 1692-ben Maróthy Mihálylyal elcserélt egyharmad majtisi telket ugyanannyi nagyrosályiért.* 1694-ben Kölcsén lakó Ráthonyi Éva neki és feleségének – 18 frt auctiót vévén fel és 125 frt 50 pénz zálogösszegre – bizonyos földeket, kaszálókat örökösen átadott.* 1696-ban Hetényben (Ugocsa) lakott M. Péter, mikor is Székely Mihály avasujvárosi lakos örökös jobbágyul kötötte le neki magát, megkapván uj urától a Belesi Kelemen jobbágy telekét.* Ugyanez évben Ugocsa vármegye törvényszéke előbb pert folytatott Orosz Dani nevü kártokozó jobbágya miatt, ki Babos Pálhoz szökött.* 1698-ban anyja Szeőke Ilona végrendeletében felsorolja, hogy Péter fia mit kapott tőle, e szerint Atya faluban egy jobbágyot Sásvári Nagy Jánost féltelekkel 20 m. frtban, Ujvárosban Bettki Barakos Kelemen házát a piaczhegyen levő szőllővel két 71köböl buzában, Medgyesen egy udvarház helyet másnak elzálogositott 15 frtban; medgyesi hegyen Csikos Mihály jobbágy szőlőjét ingyen s ugyanott az Ujváros felől való oldalban fekvő szőlő dézsmáját 7 m. frtban, birta azonfelül az atyai jószágot.* 1699-ben nénje Borbála, Csebi Pogány Ferenczné hozzáfordult, kérve, hogy örökségét adja ki,* ugyanez évben mostoha fia Ruszkay János, kinek atyai házát, majorját Hetényben a Tisza áradása elvitte irásban kötelezte magát, hogy M. Pétert tehetsége szerint megfogja segiteni, ha Sásváron épittet, mert ez jobbágyaival is nagy segitségére volt.* A sásvári birtok, mint tudjuk, Szeőke Ilona révén jutott birtokába, mert ő volt Sásváry örökös. 1701-ben mostoha fiával barátságosan megosztozott. Szó van az egyességlevélben hetényi udvarházról, jobbágyokról, pusztatelkekről, feketeardói és öszödfalvi jobbágyokról és telkekről, szarvasmarhákról, sertésekről stb.* Mostoha fiával ugy látszik jó viszonyban volt, mert ez 1702-ben Sásváron kelt végrendeletében feleségén Draskóczy Márián, anyján Szinthay Erzsébeten kivül róla is megemlékezett; a végrendeletben egy sereg jobbágy van felsorolva.* Ez időtájban költözött Péter Sásvárra, mert feleségével összekülönbözött.* 1704-ben I. 3-án, mint Ugocsa vármegye követe (ablegatus) jelent meg Sennyey István, Rákóczi fejedelem kanczellárja előtt.* 1706-ban a Katona Pál által Simay Istvánnak kibocsátott verbőczi teleket magához váltotta.* Felesége ebben az időben meghalván, Péter Sásváron laktában özv. Fogarassy Istvánné Szeőke Erzsébetet vette nőül (ki valószinüleg közeli rokona volt), 1709-ben Sebessi Márton lovász neki és második feleségének kötötte le magát örökös jobbágyul.* Ugyanez évben azokat a huszti (Máramaros) határon levő földeket, u. m. Magyar Lőrincz, János Kovács, Mészáros János és Erzsók, valamint Jóka János jobbágyok földjeit, melyeket még Szeőke Erzsébet első férje Fogarassy István zálogositott volt el, Huszton lakó Huszthy István urnak engedték.* 1714-ben Trencsényi Ferencz levélben igéri, hogy visszaadja M. Péternek Borsós nevü verbőczi jobbágyát.* Péter ur 1710 körül második feleségét is, mint az elsőt, magtalanul eltemetvén, harmadszor is házasságra adta fejét s ujból özvegyasszonyt vett el és pedig Fornosi és Guthy Fornossy Évát, Mokcsay Pál özvegyét. Az asszony a hires Werbőczy-család leányági leszármazója volt* s Verbőczön (Ugocsa vm.) lakott, s Péter is ideköltözött. Uj felesége révén most az elzálogositott Fornossy javaknak visszaszerzésére vetette rá magát. 1714-ben özvegy Fuló Pálné, Turzay Borbála zálogositotta el nekik Verbőczön a Barta Gáspár-féle teleket 50 m. frtért.* 1714-ben Uszkán lakó Vincze András 14 m. frtért kibocsátotta Borsós Istók jobbágyukat.* Ugyan ebben az évben Katona Mihálytól földeket vettek zálogba 6, illetve 3 márjásért, Borsós Páltól 13 és 16 márjásért, Hegedüs Ferencztől 12 márjásért,* 1715-ben Szabó Mihálytól és feleségétől Nagy Erzsébettől zálogoltak egy 3 márjás földet.* 1716-ban M. Péter Ugocsa vármegye által vizsgálatot tartatott a Turzay-féle telek földjei felől.* 1716-ban Csepén lakó Trencsényi Ferencz verbőczi udvarházát, Borsós Pál jobbágygyal és ennek két legényöcscsével együtt egy lóra való aranyos szerszám árában 55 m. frtban ángyának Várady Máriának adta át, kitől, mint vérrokon M. Péter és felesége váltotta ki 1718-ban.* Ebben az évben őt Koháry István országbiró parancsára Szentiványi János itélőmester peres ügyben Tarnóczra idézte meg.* Gr. Károlyi Sándor generálissal összeköttetésben volt, s ez neki több szolgálatáért azt a nála 30 frtban zálogban levő verbőczi teleket, melyet Koháry Judith őnagysága birt, ingyen átadta s Győri Istvánnal, salánki gondviselőjével tudatta ezt s Márton Péter számára a verbőczi adjudicatiót Barta Pál nevü szolgájával küldötte el.* 1722-ben Szűk Józsefné, Mokcsay Borbála 150 frtban kiegyezett mostohaapjával és édes anyjával egy verbőczi telek felől.* Ez évben Kisbégányban 72lakó Turzay Gáborné, Katona Erzsébet, gyermekeinek T. Mihálynak, Katának és Borbálának hozzájárulásával verbőczi udvarháztelkét 183 m. frtért és 25 pénzért elzálogositotta neki s 1729-ben 10 m. frt ráfizetést kapott rá.* 1724-ben gr. Károlyi Ferencz urfi megbizásából Győri István átvett Csebi Pogány Ferenczné, Márton Klára részére egy ökröt, egy tehenet és egy pár sertést.* 1727-ben M. Péter vizsgálatot tartatott a Tariska Mihály-féle verbőczi telek iránt,* 1728-ban Gúti Györgytől vett zálogba egy darab, majd két és fél földet Verbőczön,* Hegedüs Mártontól két darabot, Pap Istvántól két darabot, összesen 9 frt 18 pénzért és 17 máriásért.* 1729-ben Borbála nénje kereste fel levelével, melyben kérte, hogy a marhák teleltetése iránt kérdést tegyen generális ő exczellentiája (gr. Károlyi Sándor) előtt s hogy ő a méltóságos urficskákkal fog felmenni.*
U. ott. 1676. Nagyanyja Bégányi Zsófia révén valószinüleg Werbőczy-utód volt, ugyanis W. László Zsófia lánya Bégányi Bálinthoz ment nőül.
O. L. Ügyv. után 59–89. No 8.
U. o. 1683.
U. ott. 1686.
U. ott. 1689.
Domahidy Miklós bizonyitványa. Nagy-Iday lt. 1689.
Nagy-Iday lt. 1691.
U. ott. 1692.
U. ott. 1692.
U. ott. 1692.
U. ott. 1694.
U. ott. 1696.
U. ott. 1696. A per magyar nyelven folyt.
O. L. Ügyv. után 59–89. No 37.
Nagy-Iday lt. 1699.
U. ott. 1699.
U. ott. 1701.
Nagy-Iday lt. 1702.
U. ott. 1706.
Thaly Kálmán. Archivum Rákoczianum. I. köt. 348.
U. ott. 1706.
U. ott. 1709.
Kölcsey lt. 1709.
Nagy-Iday lt. elenchusa dr. Komáromy A. birtokában.
V. ö. «Nagy Iván» családtört. értesitő. 1900. 73.
Nagy-Iday lt. 1714.
U. ott. 1714.
Mind ugyanott. 1714-ről.
U. ott. 1715.
U. ott. 1716.
U. ott. 1716.
U. ott. 1718.
Eredeti adatok a Nagy-Iday lt.-ban, de gr. Károlyi levele csak az elenchusban van meg.
Nagy-Iday lt. 1722.
Nagy-Iday lt. 1722.
Nagy-Iday lt. elenchusa dr. Komáromy A.-nál.
Nagy-Iday lt. 1727.
U. ott. 1728.
U. ott. 1728.
Nagy-Iday lt. elenchusa.
Márton Péternek csak harmadik házasságából, Fornossy Évától maradt gyermeke, Klára és Gergely, ez utóbbi azonban gyermekkorában elhalván,* lánya lett az egyedüli örökös. A vagyon pedig igen tekintélyes volt, M. Péter, mint dr. Komáromy András irja,* thypusa volt a vagyongyüjtő nemesnek, három rendbeli házasságával is szépen kapott s azután visszaváltogatta anyai őseinek a Sásváryaknak és Egressyeknek elzálogositott javait. 1730-ban összeiratta minden feleségére és Klára lányára néző birtokát, melynek azonban egy része zálogban volt, hogy halála után ne kelljen feltúrni összes eveleit, hanem tudhassák, hogy hol mi van. E szerint Szatmár vármegyében:
O. L. Kir. tábl. p. 4–2366. No 11. 45. sz. 1753. évi tanuhallgatás.
Turul VII. 113.
1. Zsarolyánban az atyai udvarház, Cseke felől eső fele, a vizkut felől egy telek, nehány szántóföld a két mezőn, a csonkasoron egy telk, Majtis felől a templom előtt egy telek, Szekeres felől az ötödik telek (a ref. egyháznál 2 darab föld zálogban van). 2. Botpaládon egy telek. 3. Mándon Borzova felől egy telek fele, melyben unokaöcscse Márton Péter lakott. 4. Borzován Tar Miklós jobbágy teleke, Király György jobbágy telekének fele és még két telek. 5. Fülesden egy telek. 6. Kispaládon három jobbágytelek, Ignéczi György és Pál, Filep András jobbágyokkal, Filep Mihály dusgazdag (igy!) jobbágya Váriba szökött, Filep János és Miklós meg az Alföldre szöktek. 7. Kishodoson Filep János jobbágy fiával együtt. 8. Atyában a kenderföldek közt egy telek, a kut mellett háromnegyed telek, Darócz felől egy telek, s azonfelől még egy, Peleske felől szintén egy, a templom felől egy telek, melyen azelőtt Sásvári Ferencz jobbágy lakott «föld örökség elég van azon a határon, de én számát, helyeit nem tudom», irja M. Péter. 9. Udvariban egy pusztatelek. 10. Aranyosmedgyesen a város közepén Csikos Mihály telke, fia Csikós Ferencz Erdélybe szökött, a vár felé egy teleknek a régi major felől való fele «azon a határon is sok szántó- és kaszálóföldek vannak, de én számát nem tudom». 11. Józsefházán két pusztatelek, a harmadikon Józsi nevü jobbágy lakik öcscsével. 12. Józsefházi hegyen öt mesgye majorsági szőllő, azonfelől egy kis darab parlag, ugyanott dézsmát adni tartozik: Dormány Istvánné és egy orosz ember. A Kaczkón van két dézsmás szőlő, a Kaczkó végén Czigány Tamásé, mely szőllőt most egy oláh, vagy orosz Máté bir, azonkivül egy szép gyümölcsfákkal beültetett parlag szőllő, a Csijab tetőn majorsági szőllő, melyet erdő vert fel, Csermák György jobbágy is tartozik a dézsmával. 13. Avasujvárosban öt örökös telek, Belerzi Kelemen, Kis Gál Mihály, Gál Tamás jobbágyoké s egy alma- és körtefás kert, azonfelül három zálogos pusztatelek. 14. Ujvárosi hegyen egy mesgyén két darab szőllő s azonfelől dézsma jár Cziriák Mihály, Bak István szőlleje után s van egy peres szőllő a Bartos Mártonné. M. Péter veje Harasztkereki Farkas László Ujvárosban megvette Sztojka Zsigmondtól Csernák János jobbágy féltelkét. Ugyanott van egy hosszu szőllő, melyet Székely Mihály jobbágy birt. 15. Pallagi hegyen Korda Mihály ur is tartozik dézsmával a Csebe birtokhoz való szőllő után, dézsmát fizet még Jeney Mihály is, valamint Mali Márton és Pál János is. 16. Raksán egy telek s 17. Vámfaluban. 18. Feomuranon (?). 19. Bikszádon több telek. 21. Jánosiban két telek
73Ugocsa vármegyében: 1. Sásvárott, udvarházhely a tölgyfák között s mellette három jobbágytelek Fáncsika felől, a falu végén egy irtásföld, buzás kertekben egy darab föld, melyet Nagy Mihály jobbágy birt, egy darab gyümölcsös, Nagy Mihály telekje, azonfelül Hólyag Tamás és Boglya László zsellérjobbágyok, «szántóföld, kaszáló elég, nem tudni mennyi». A nevezett zsellérek négy ökröt, szekeret, ekét kaptak. Örökös jobbágy még Nagy Pali és két szökött Nagy János; Nagy Mihály fiai Ferencz és Istók pogány kézbe estek. Zsarolyánban örökös jobbágy Barta Miklós és Nagy Pál, ki Rákóczra szökött. 2. Rákóczon egy telek. 3. Verbőczön udvarház, aztán egy Ujhelyi Ferencztől zálogolt telek, Gúthi István teleke, Borsos Pál, Borsos István jobbágyok fiaiakkal és telkeikkel, két jobbágy Borsos Tamás és András Debreczenbe bujdosott, továbbá két pusztatelek, a felső falu végén 3 darab szántóföldből álló telek, «szántóföld és kaszálók elegendők». Felesége (Fornossy Éva) jobbágyai: Gúthi Mihály két fiával és telekkel, Gúthi István telek nélkül, Katona János zálogos teleke, zsellérjobbágy Filep orosz. Ezenkivül egyenként fel van sorolva hatvannyolcz darab föld Verbőczön. Az okmányt Vaári András ref. lelkész irta s rajta kivül aláirta és megpecsételte Márton Péter, mint végrendelkező s Pap Zsigmond és Komáromi Mátyás, mint tanuk.* Péter kérésére Újhelyi Péter szolgabiró vizsgálatot tartatott 1734-ben a Nyiry nevüek verbőczi birtokáról,* 1736-ban Szentléleky János verbőczi telekét 38 frtban neki adta át,* s kérésére Újhelyi Péter szolgabiró, bár sikertelenül, megintette Gönczy Bálintot földjének kibocsátása iránt.* 1737-ben Fornossy Ádámmal kiegyezvén, annak verbőczi curiáját 100 m. frtban átvette.* Márton Péter 1741-ben halt meg ősz öreg korában, közeljárván a kilenczven esztendőhöz.* Azokat a birtokokat, melyeket első feleségétől Szinthay Erzsébettől örökölt, Klára lánya nem kapta meg (ezek különben az 1730. évi jegyzékbe sincsenek felvéve), ezekre (Sárvár, Hetény falvakbeli és Öszödfalva pusztai részbirtokok) Szinthay Zsigmond szerzett királyi adományt, de az 1744. évi beiktatásnak Szirmai Szirmay György ellentmondott, azokra a javakra, melyeket Szinthay Erzsébettől származó ifjabb Ruszkay Jánosnak eladott.* Péter felesége Fornossy Évának 1732-ben testvére Pap Zsigmondné, Fornossy Klára a malom helynél egy darabka földet adott azzal a feltétellel, hogy az épitendő malomban neki és gyermekeinek vámmentes őrlést engedjen.* Egyetlen gyermekük Klára nagy vagyon örököse 1730-ban már asszony volt, Harasztkeréki Farkas László, huszti prefektus felesége, de fiatalon özvegyen maradván Nagy-Iday István Máramaros vármegyei főszolgabirónak nyujtotta kezét. 1831-ben Harasztkeréki Farkas Pál Szt.-Benedeken (Marosszéken) lakó kiegyezett Márton Klárával, Nagy-Iday István feleségével testvéröcscse Farkas László után maradt jusra nézve.* 1737-ben Vajda László elzálogositotta 30 frtért huszti szőllőjét Nagy-Iday Istvánnak és Márton Klárának,* s Fornossy Ádám Szennyes György nevü jobbágyát, fiával telkével 40 vonás frtban adta zálogba.* 1740 ben Fazekas István és felesége Andrási Ilona Diószegi Mihály nevü jobbágyukat zálogositották el Márton Klárának,* ki Pap Zsigmondtól 5 frtért kiváltott egy darab földet.* 1741-ben M. Klára szolgabirói bizonyitványt kapott földörökségéről, mely Pap Zsigmondnál és Komáromy Sámuelnél volt zálogban,* s gróf Teleki Mihály és László, mint huszti közbirtokosok megsemmisitették néhai Márton Péter kötelezvényét, melyet néhai veje Farkas László, huszti prefektus helyett állitott ki.* 1743-ban özv. Szűk Józsefné Mokcsay Borbála és gyermekei 56 frtot vévén fel a már 206 frtban zálogban levő teleket további 20 évre lekötötték M. Klárának és férjének.* Klára az 1744. évi osztály idején a következő ősi javakat kapta: A zsarolyáni udvarháztelek Szőke felőli harmadrésze, a Csonka soron egy telek Cseke szomszédságában; Borzován Tar Ferencz telke és a kis hid felé egy telek, Mándon egy féltelek harmada, Fülesden harmadtelek, Udvariban harmadtelek, Atyában féltelek, kenderföld, Peleske felől egy telek, Aranyosmedgyesen telek, szántó 74és kaszáló, Józsefházán kétharmad telek, Avasujvárosban Kis Gál Mihály telkének negyede, Belezi Kelemen jobbágytelke egészen, Pallagon pusztatelek, Ráksán harmadtelek, Vámfaluban, Bikszádon, Komorzányon telek, Györgyteleken udvarháztelek harmada, Jánosiban kétharmad jobbágytelek, Nagyszekeresen harmadtelek.* 1749-ben Egry István és neje Varjú Klára 140 frtban zálogba vetették Szennyes Gergely és János jobbágyok telkét M. Klárának és férjének.* Nagy-Iday István feleségével eleinte Huszton lakott, majd annak verbőczi birtokára költözött, 1750-ben már ott laktak, mikor a királyi fiscus megtámadta verbőczi birtokjogukat,* 1750-ben ügyvédet vallottak,* 1752-ben megvették Pap Zsigmond verbőczi kaszálóját.* 1753-ban tanukihallgatást tartottak a zsarolyáni birtokról s Klára asszony néhai atyjáról.* 1754-ben Vincze Imre és Pál elcseréltek bizonyos csaholczi telekrészt Márton Klára és férje fülesdi telekrészéért.* 1755-ben Szűk Ferenczné Mokcsay Borbálának, kit a fiscus verbőczi telkéből kiperelt, Nagy-Iday István és felesége (kik kiegyeztek a fiscussal) 60 frtban adtak egy lakó telket.* 1755-ben hivatalosan összeirták verbőczi telkeiket.* 1763-ban Márton Klára zsarolyáni egész, épületnélküli telkét szántókkal és kaszálókkal zálogba adta unokaöcscsének, Kondor Boldizsár beregszászi ref. lelkésznek 100 vonás frtért.* 1777-ben már mint özvegyasszony pereskedett Kondor Boldizsárral a zsarolyáni örökség miatt.* 1786-ban már ő sem élt, mikor fiának Nagy-Iday Istvánnak a Szennyes Gergely-féle verbőczi teleket 110 frtért Orbán János visszabocsátotta.*
Eredeti Nagy-Iday lt. 1730.
Nagy-Iday lt. 1734.
U. ott. 1736.
U. ott. 1736.
U. ott. 1737.
Kir. tábl. 4–2366. No 11. 45. sz.
Leleszi elench. Prot. fol. 36. Act. No 33. 1744. év.
Nagy-Iday lt. 1732.
U. ott. 1731.
U. ott. 1737.
U. ott. 1737.
U. ott. 1740.
U. ott. 1740.
U. ott. 1741.
Nagy-Iday lt. 1741.
U. ott. 1743.
U. ott. 1744.
U. ott. 1749.
O. L. Kir. tábl. 4–1388.
Leleszi elenchus. Prot. fol. 60. 1750.
Nagy-Iday lt. 1752.
Kir. tábl. 4–2366. No 11. 45. sz.
Nagy-Iday lt. 1754.
U. ott. 1755.
U. ott. 1755.
Csal. lt.
Kir. tábl. 4–2366. No 1. 33. sz.
Nagy-Iday lt. 1786.
*
Márton Tamásnak és ’Soldos Zsófiának második fia Miklós 1611-ben osztozott testvéreivel a zsarolyáni atyai belsőségen. Neki és Albert öcscsének a délről való két részt jutott a házzal és csürrel együtt 100 frt kötés alatt.* 1612-ben Soldos Istvánné nyugtató levelén tanuként szerepelt.* 1631-ben ugyancsak, mint tanu aláirta Péter bátyjának egy szerződését.* 1632-ben rokonaival együtt határjárást tartatott a Zsarolyán és Szekeres hegységek közt fekvő vita tárgyát képező erdő ügyében.* 1632-ben a leleszi convent előtt ügyvédet vallott,* 1633-ban tanu volt Péter bátyjának szerződésén.* 1633-ban ujból ügyvédet vallott a leleszi convent előtt,* 1634-ben hasonlóképen.* 1643-ban őt és testvéreit perelik a szatmári alispán Farkas István előtt Mándi Márton Gergely és Péter, mert Mándon curiát épitettek engedélyük nélkül; az ügy Drugeth János országbiró elé kerülvén, ő uj itélethozatalra szólitotta fel a megyét.* 1647-ben tanuként irta alá nevét Péter bátyja gyermekeinek osztálylevelén* 1652-ben ugyancsak tanu volt unokaöcscsei egyességlevelén.* Márton Miklósnak fiai voltak: István Mihály, János (ki Erdélybe Désre származott el*), de nagyon valószinü, hogy az a Márton Miklós, ki a XVII. század második felében Zsarolyánban szerepel, szintén az ő fia. Ez a Miklós 1662-ben Zubor Kata egyik földjének szomszédja volt, mint egykoru összeirásból kitetszik.* 1664-ben Wesselényi Ferencz nádor az ő és rokonai kérésére az Uray, Kende, Kölcsey stb. családok ellen végrehajtó parancsot adott ki.* 1665-ben aláirásával hitelesitette Cseke Albert feljegyzését a Veres- és Pinkóczy-családok zsarolyáni birtokára vonatkozólag.* 1679-ben, mint zsarolyáni 75biró, tanu volt Márton Tamás gyermekeinek levelén, melyben Vajtán István jobbágynak kötötte le magát nekik.* 1701-ben már nem volt Zsarolyánban birtoka, ekkor Szekeres István, Mihály, András és János testvérek (kiknek apjuk Sz. István 1697-ben anyjáról Zsarolyáni Márton Kláráról örökölt javakban az országbirótól kért osztályt) azt irták, hogy vérszereti atyánkfiának Márton Miklósnak részét megvettük s Márton János atyánkfiáról is maradt ránk telek Zsarolyánban;* id. Miklós fia István, ki Zsarolyánból a XVII. században Szilágy vármegyébe költözött, a már kihalt ákosi ágnak lett alapitójává, mig Mihály a Hajdukerületben Szoboszló városában telepedvén meg, a rendkivül szétágazó szoboszlai ágat alapitotta, melyből viszont a Pest vármegyébe (s onnan Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Heves, Baranya, Temes, Hajdu, Bihar vármegyékbe) költözött, igen terjedelmes ág vált ki.
O. L. Ügyv. után 59–89. No 24. és Kir. tábl. p. 4–2366. E. 22.
Nagy-Iday lt. 1612.
Ügyv. után 59–89. No 18. ered.
Kir. tábl. 4–2366. No 14. 48. sz.
Leleszi elenchus VII. M. 216.
Ugyv. után 59–89. No 9.
Leleszi elenchus VII. M. 228.
U. ott. M. 242.
Kir. tábl. 4–2366. S. 9.
Kir. tábl. 4–2366. K. 18. más.
Ügyv. után 59–89. No. 14.
Zs. Márton József ákosi lakos hiteles vallomása 1801. IX. 21. a szatmármegyei lt.-ban.
Ügyv. után 59–89. No 4.
Nagy-Iday lt. 1664. ered.
Ügyv. után 59–89. No 6.
Nagy-Iday lt. 1679. ered.
Ügyv. után 59–89.
