Hadi- és Hajóhadparancs.
Hadi- és Hajóhadparancs.
5A közös intézmények használatára rendelt kis czímer első alakja.
Akarom, hogy Hadseregem zászlaja és Hadtengerészetem lobogója közjogilag megfelelő jelképe legyen annak a kapcsolatnak, a mely a pragmatica sanctio alapján az osztrák-magyar monarchia két állama között fennáll.
Jóváhagytam tehát, hogy a hadsereg zászlaja és vezérzászlaja egyik oldalán Ausztriának és Magyarországnak egymás mellé helyezett czimereit viselje. Ezeket egymással Házam czimore köti össze és az: «Indivisibiliter ac Inseparabiliter» jeligés szalag övezi. A másik oldal közepére Névjelvényem, sarkaiba váltakozva a császári korona és a magyar szent korona állittassék.
A zászló és vezérzászló szine fehér; szélein váltakozva fekete-sárga és vörös-fehér-zöld háromszögü lángivek veszik körül.
A szinek alkalmazása tekintetében változatlan tengerészeti lobogón az «Ausztriai Ház» czímere és pajzsa mellett az ősi magyar vörös-fehér czímer ábrázoltassék.
Legyenek ezek a rendelkezések a legtávolabbi időkig élő tanujelei a monarchia összes népei áldozatkészen, örömest együttműködő erejének, a mely olyan nemesen nyilatkozik meg Hadseregemnek és Hajórajomnak a jelen háboruban véghezvitt győzelmes hőstetteiben.
A zászlóhoz és tengerészeti lobogóhoz szóljon mindenkor a harczfiak megujuló hűségeküje: hogy egyesült erővel fogják védelmezni és sziklaszilárdan megoltalmazni Ausztria-Magyarországnak Házammal való kapcsolatát.
A mostani zászlók, a melyek tanui Hadseregem sokszorta bevált katonai erényeinek, ezredeiknél maradnak s az urakkal csak a felmerülő szükséghez képest fognak pótoltatni. Meglevő zászlószalagok ajánlásuknak megfelelő használatban maradnak.
Az uj vezérzászlókat elkészitésük után használni kell.
A haditengerészet egy még meghatározandó napon, ugyanabban az órában felvonja a lobogót, a mely átveszi Hajórajom minden dicsőséges hagyományát.
6Az állami közép czímer.
Az állami közép czímer.
7Az állami kis czímer.
Az állami kis czímer.
8Az ezek alapján szükségesek végrehajtásával Hadügyminiszteremet és Haditengerészetem parancsnokát bizom meg.
Kelt Bécsben, 1915. évi október hó 11-én.
FERENCZ JÓZSEF s. k.
A «Budapesti Közlöny» 1915. évi november hó 6. napján megjelent 257. száma a m. kir. miniszterelnöknek következő rendeleteit hozta:
A m. kir. minisztériumnak 3,969/1915. M. E. számú rendelete,
az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára szolgáló czímer tárgyában.
Ő császári és apostoli királyi Felsége 1915. évi október hó 11. napján a cs. és kir. Ház és a külügyek miniszteréhez intézett s egyidejüleg a m. kir. miniszterelnökkel is közölt legfelsőbb kéziratával (Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 12. napján megjelent száma) az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára czímert méltóztatott legkegyelmesebben megállapitani.
Szükséges, hogy a hatóságoknak és a lakosságnak az idézett legfelsőbb kézirat kiséretében már közölt czímerleiráson felül a czímerrajzok is rendelkezésükre álljanak. A m. kir. minisztérium tehát a jelen rendelettel és mellékleteivel a közös czímerre vonatkozó leirást és czímerrajzokat a következőkben összefoglalva teszi közzé:
1. §
A közös intézmények használatára megállapitott közös czímer leirása egész terjedelmében a következő: (Lásd fentebb.)
2. §.
A közös intézmények használatára szolgáló czímer két kategóriájának rajzát az idemellékelt I. és II. ábra tünteti fel. (Lásd 3. és 5. l.)
3. §.
A közös intézmények használatára szolgáló czímer alkalmazásáról külön szabályok rendelkeznek.
Kelt Budapesten, 1915. évi november hó 5. napján.
Gróf Tisza István s. k.
m. kir. miniszterelnök.
m. kir. miniszterelnök.
A m. kir. minisztériumnak 3,970/1915. M. E. számú rendelete,
az állami közép és kis czímer, valamint az állampecsét uj leirásáról és rajzairól.
A m. kir. minisztérium addig is, a mig a törvényhozás e részben intézkednék, a következőket rendeli:
1. §.
Ő császári és apostoli királyi Felsége 1915. évi október hó 10. napján kelt s a Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 12. napján megjelent számában közzétett legfelsőbb kéziratával legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott a magyar szent korona országai egyesitett czímerének (röviden : állami közép czímernek) uj leirását és czímerrajzait, a melyek – a mint a jelen rendelet 2. §-ából és a 3. §-ban emlitett ábrákból kitünik – a magyar szent korona országai egyesitett (közép) czímerének legutóbb az 1896. évi január hó 12-én 3,755 1895. M. E. számu rendelettel (1896. évi Rendeletek Tára II. köt. 671. l.) közzétett leirásához és czímerrajzaihoz képest Bosznia és Herczegovina czímerének felvételén felül Szlavonország, Erdély és Fiume czimerének és a pajzstartó angyaloknak ábrázolásánál többrendbeli lényeges helyesbitést tartalmaznak.
2. §.
Az állami közép czimer leirása a következő:
Nagypajzs reáhelyezett középpajzszsal.
A hasitott középpajzson Magyarország kis czimere: Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
A nagypajzs négyelt; behajló szélü, alul betolt, hasitott ékkel:
1. (Felső jobb negyed.) Dalmátország: Kékben három (2, 1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
2. (Felső bal negyed.) Horvátország: Öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkolt mező.
3. (Alsó jobb negyed.) Szlavonország: Kék mezőben két ezüst, hullámos keskenypólya közt vörösben természetes szinü, futó nyest, a felső keskenypólya fölött lebegő, sugárzó, aranynyal keretezett hatágu, vörös csillag.
4. (Alsó bal negyed.) Erdély: Vörös keskeny pólyával osztott mező; fent kékben aranynyal fegyverzett, kinövő fekete sas, a melyet a felső jobb sarokban sugaras arany nap, a felső bal sarokban fogyó ezüst holdsarló kisér; lent aranyban hét (4. 3) vörös bástya (vár) egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral – a felső három, az alsó négy ormu – és az oromsorok között két-két ablakkal.
5. (Ék, jobb mező.) Bosznia és Herczegovina: Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott, vörösruhás kar, puszta kezében aranymarkolatu, kivont görbe szablya.
6. (Ék, bal mező.) Fiume: Vörösben sziklán álló, balra néző, aranynyal fegyverzett, fekete kétfejü sas, a mely bal karmát fekvő barna urnán tartja, ebből viz ömlik bőségesen a szikla alja felé; a kétfejü sas fölött kék bélésü, lengő kék szalagos, lebegő császári korona.
A nagypajzson a magyar szent korona nyugszik.
A nagypajzsot vagy jobbról és balról egy-egy lebegő, feherruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa-, balról olajág övezi.
3. §.
Az állami közép czímer uj czímerrajzait az idemellékelt 1. és 2. ábra tünteti fel. (Lásd 6. l.)
4. §.
A végből, hogy az állami kis czímer – a melyet az 1883 XVIII. t.-cz. «az ország külön czímere»,
a fentemlitett 3755/1895. M. F. számu rendelet pedig Magyarország külön (kis) czímere» kifejezéssel jelöl meg – ezentul szintén ugyanolyan czímerpajzszsal, koronával, pajzstartókkal és lombdiszszel ábrázoltassék, mint a minők a magyar szent korona országai ujonnan megállapitott egyesitett czímerének megfelelő részeiben is előfordulnak: a m. kir. minisztérium az állami kis czímerre nézve is uj leirást és czímerrajzokat tesz közzé, a melyek – a mint a jelen rendelet 5. §-ából és a 6. §-ban emlitett ábrákból kitünik – Magyarország külön (kis) czímerének legutóbb az ismételten idézett 3,755/1895. M. E. számu rendelettel közzétett leirását és czímerrajzait lényegesen nem módositják ugyan, de ezeknél szabatosabb megjelöléseket és rajzbeli részleteket tartalmaznak.
5. §.
Az állami kis czímer uj leirása a következő:
Hasitott pajzson jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
A pajzson a magyar szent korona nyugszik. A pajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy lebegő, fehérruhás angyal tartja, vagy pedig jobbról cserfa-, balról olajág övezi.
6. §.
Az állami kis czímer uj czímerrajzait az idemellékelt 3. és 4. ábra tünteti fel: (Lásd 7. l.)
A magyar állampecsét.
7. §.
Az állami közép és kis czímer ábrázolásánál ezentul – a 8–10. §-okban foglalt kivételekkel – kizárólag a 2. és az 5. §-ban foglalt uj leirások és a 3. és a 6. §-ban emlitett czímerrajzok (1–4. ábra) irányadók.
8. §.
A magyar állampecsét – az 1. §. első bekezdésében emlitett legfelsőbb királyi kézirat szerint – a magyar szent korona országainak pajzstartó angyalokkal ábrázolt, egyesitett uj czímerét (2. §.) tünteti fel, még pedig ugy, mint eddig, a középpajzson a legfelsőbb uralkodóház czímerpajzsával mint szivpajzszsal és az egészet körülvevő ezzel a körirattal: «Első Ferencz József Isten Kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya s a t. és Magyarország Apostoli Királya».
A legfelsőbb uralkodóháznak az előbbi bekezdésben emlitett czímerpajzsa a következő: Kétszer hasitott pajzs; középső vörös mezejében ezüst pólya («Ausztriai Ház»); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvü vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetü, csonkitott ezüst sassal megrakott vörös harántpólya. (Lotharingia).
Az állampecsét rajzát az idemellékelt 5. ábra tünteti fel. (I. 9. l.)
9. §.
A jelen rendelet kihirdetése előtt keletkezett oly tárgyakra nézve, a melyek történelmi 10vagy közművelődési jelentőségüek, avagy műértéket képviselnek, a 7. §. szabálya nem irányadó.
A jelen rendelet rendelkezései nem érintik tengeri kereskedelmi hajókra nézve ez idő szerint megállapitott lobogót (1908 : XII. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi és forgalmi szerződés VII. czikkének 2. bekezdése).
A fegyveres erő és a csendőrség körében a czímerhasználatról külön szabályok rendelkeznek.
10. §. Átmenőleg az állami közép és kis czímer eddig használatban volt ábrázolása helyet foglalhat:
1. a 9. §. alá nem eső zászlókon és lobogókon a most folyó háboru befejezésétől számitott két évig,
2. állami (államvasuti és egyéb állami vállalati), továbbá hatósági és iskolai épületeken, czimtáblákon, felszerelési tárgyakon, pecsétnyomókon, bélyegzőkön, nyomtatványokon, stb., ugyszintén a m. kir. pósta és a m. kir. pósta-takarékpénztár értékczikkein a most folyó háboru befejezésétől számitott három évig,
3. jogosult magánfelek épületein, czimtábláin, pecsétnyomóin, bélyegzőin, nyomtatványain, áruin stb. a most folyó háboru befejezésétől számitott öt évig.
Indokolt esetekben az előbbi bekezdés 1., 2. és 3. pontjában emlitett átmeneti időket a miniszterelnök meghosszabbithatja.
Pénzérmek, bankjegyek, pénzügyi értékjegyek és értékjegyes nyomtatványok (bélyegjegyek, bélyegjegyes ürlapok stb.); továbbá állami, törvényhatósági, községi és egyéb köztestületi értékpapirok, póstatakarékpénztári és egyéb pénzintézeti takarékbetéti könyvek, valamint a közforgalomban szereplő magán értékpapirok tekintetében a czímerhasználatra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket külön szabályok állapitják meg.
11. §.
A magyar szent korona országai igény- és emlékczímereit is magában foglaló nagy czimernek (állami nagy czimernek.) uj megállapitása későbbi időpontra marad.
12. §.
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.
Ugyanakkor hatályukat vesztik:
1. az 1896. évi január hó 12-én 3,755/1895. M. E. szám alatt kelt. miniszterelnöki rendelet (1896. évi R. T. II. kötet 671. lap.),
2. az 1897. évi szeptember hó 14-én 86,674. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet (1897 évi R. T. II. kötet 399. lap).
Kelt Budapesten, 1912. évi november hó 5. napján.
Gróf Tisza István s. k.,
m. kir. miniszterelnök.
m. kir. miniszterelnök.
A «Budapesti Közlöny» 1916. évi márczius hó 10. napján megjelent 57. száma a közös intézmények használatára rendelt czimereket illetőleg a következő törvényt közölte:
1916. évi XV. TÖRVÉNYCZIKK
a Magyarország- és Horvát-Szlavon- s Dalmátországok közti közjogi kérdések kiegyenlitése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1868 XXX. t.-cz. 62. §-ának kiegészítéséről.
Szentesilést nyert 1916. évi márczius hó 2-án. – Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1916. évi márczius hó 9-én.)
MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA,
emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, a kit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé:
Az 1868 : XXX. t.-cz. 62. §-ának kiegészitése tárgyában egyrészről Magyarország országgyülése, másrészről Horvát-Szlavon- s Dalmátországok országgyülése között az 1868 : XXX. t.-cz. 70. §-ában rendelt módon létrejött közös megállapodás értelmében, a melyet Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége jóváhagyott, megerősitett és szentesitett, az 1868 : XXX. t.-cz. 62. §-a a következő 1. §-ban foglalt rendelkezéssel egészittetik ki:
1. §.
Kivételesen abban a kis czímerben, a mely a magyar szent korona összes országai és Ő Felsége többi országai közös intézményeinek használatára szolgál, a magyar szent korona összes országainak olyan egyesitett czímere használható, a mely Magyarország czímerét és Horvát-Szlavon- s Dalmátországok czímerének csak azt a részét tartalmazza, a mely ezüsttel és vörössel sakkolt mezőt mutat és ebben az esetben Horvát-Szlavon- s Dalmátországokat egységesen jelzi.
11A közös intézmények használatára rendelt kis czímer.
122. §.
Ez a törvény az 1868: XXX. törvényczikknek egyéb rendelkezéseit nem érinti.
Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk.
Kelt Bécsben, ezerkilenczszáztizenhatodik évi márczius hó második napján.
FFRENCZ JÓZSEF s. k.
(P. H.)
Gróf Tisza István s. k.
(P. H.)
Gróf Tisza István s. k.
A «Budapesti Közlöny» 1916. évi márczius hó 14. napján megjelent 60. száma a következő legfelső kéziratokat és miniszterelnöki rendeletet hozta:
Ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéziratokat méltóztatott legkegyelmesebben kiadni:
Kedves Báró Burzián!
Attól a szándéktól vezettetve, hogy az 1915. évi október hó 11-én kelt Kéziratommal megállapított közös czímer a magyar szent korona országainak azóta Általam szentesitett, idevonatkozó törvényeivel összhangban álljon, e czímer kis kategóriáját a mellékelt leiráshoz és rajzhoz képest új alakban állapitom meg és egyebekben utalok e czímer alkalmazása tekintetében az 1915. évi október hó 11-én kelt Kéziratommal Önnek adott megbizásra.
Kelt Bécsben, 1916. évi márczius hó 5-én.
FERENCZ JÓZSEF s. k.
Báró Burián István s. k.
Báró Burián István s. k.
Kedves Gróf Tisza!
Házam és a külügyek miniszteréhez a másolatban idezárt kéziratot intéztem.
Kelt Bécsben, 1916. évi márczius hó 5-én.
FERENCZ JÓZSEF s. k.
Gróf Tisza István s. k.
Gróf Tisza István s. k.
A közös kis czímer leirása.
A közös kis czímer a legfelsőbb uralkodóház czímerével (A.) és a jelmondatos szalaggal összekötött, egymás mellé állított következő czimerekből: ugymint jobbról az osztrák tartományoknak kis czímeréből (B.) és balról a magyar szent korona országainak kisebb egyesitett czímeréből (C.) alakul.
A. A legfelsőbb uralkodóház czímere a két államnak: Ausztriának és Magyarországnak czímerpajzsaira, föléjük emelkedve, akként helyezkedik, hogy azt a két államczímer történelmi koronái: az osztrák császári korona és a magyar szent korona magasságban felülmulják.
Ennek a czímernek pajzsa kétszer hasitott; középső vörös mezejében ezüst pólya («Ausztriai Ház»); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvü vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetü, csonkitott ezüst sassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingia).
A pajzson az osztrák császári herczegeket s főherczegeket és magyar királyi herczegeket megillető hétabroncsos királyi korona nyugszik; a pajzsot az aranygyapjas rend nyakláncza veszi körül.
B. Az osztrák tartományoknak jobbról álló kis czímere arany pajzs, a melyben mindkét fején királyi koronás, aranynyal fegyverzett, fekete kétfejü sas látható, a mely jobb karmában kardot és kormánypálczát, bal karmában pedig birodalmi almát tart (Az osztrák császári méltóság jelképe). A sas mellén vörös szívpajzsban ezüst pálya («Ausztriai Ház»). A pajzson az osztrak császári korona nyugszik.
C. A magyar szent korona országainak balról álló kisebb egyesitett czímere hasitott pajzs, alul betolt, behajló szélü ékkel. Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt; az éken, a melynek felső csucsa a jobboldali czímermező felülről számitott ötödik vágóvonaláig ér, ezüsttel és vörössel öt sorban sakkolt mező. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
Közvetlenül a pajzsok alatt van az «Indivisibiliter ac inseparabiliter» jelmondatot fekete lapidáris betükben viselő, aranyszélü, ezüst mondatszalag.
13Kedves gróf Tisza!
Előterjesztésére a magyar szent korona országai kisebb egyesített czímerének mellékelt leirását és czímerrajzát jóváhagyom azzal, hogy ez a czímer az osztrák-magyar monarchia két állama közös intézményeinek használatára szolgáló kis czímerben a magyar szent korona öszszes országait fogja jelképezni.
Kelt Bécsben, 1916. évi márczius hó 2-án:
FERENCZ JÓZSEF s. k.
Gróf Tisza István s. k.
Gróf Tisza István s. k.
