A) Lőrinc ága.
A) Lőrinc ága.
Az ifjabb főág megalapítója tehát (I.) Péter fia, (I.) Lőrinc (1342–1401).
Egyenes utódait több okirat feltünteti.* Ezek közül csupán egyet mutatok be és pedig Gara Miklós nádor 1406. évi ítéletlevelét,* vagyis az ebben foglalt következő genealogiát:
Dl. 4575, 9185, 9313.
Dl. 740.
Rozgonyi László; Péter; Lőrinc; János 1406; Sebestyén 1406
(I.) Lőrincnek, amint ez a mellékelt táblán látható, öt fia volt: (I.) Mihály, (I.) Osvald, (IV.) János, (II.) István és (I.) Sebestyén, akik közül a három utóbbi, amint az évszámok mutatják, a két legidősebb fivérnél jóval, – 10–15 évvel is – fiatalabb lehetett.
Ez a korkülönbség, mely az idősebb ág alapítójának fiaival, vagyis unokatestvéreikkel szemben még fokozottabban fennáll, adja azután magyarázatát annak az eltolódásnak, amely a XV. század második felében, a két ágon egyidejűleg élő tagok őseinek száma körül észlelhetővé válik s amely eltolódás ekkor már egy nemzedéket tesz ki.
Lőrinc öt fia közül csupán (IV.) János (1379–1438) folytatta ágát.
Ennek a Jánosnak, a sárosi várnagynak, kincstárnoknak s később tárnokmesternek a neje volt Domoszlói Apollónia (1406–25).
Miután több nyomtatott és irott genealógiai táblán* János nejeként Tárczay Apollónia László lánya szerepel, szükségesnek vélem, eme téves adat alapos helyesbítése végett, a következő, Zsigmond királynak egyik 1418. évi adományleveléből* vett genealogiát közölni:
Nagy Iván, Wagner stb.
Dl. 10725.
Domoszlói Miklós; Demeter; Apollónia 1418 ~ Rozgonyi Lőrinc fia János; Zsófia 1418 ~ Tarkői Henrik fia László; Margit 1418 ~ Pásztohi János fia Imre†
23Látható tehát, hogy Rozgonyi Jánosné Tárczay vagy Tarkői Lászlónak nem a lánya, hanem a sógornője volt. A téves beállítás egy 1425. évi osztálylevél kivonatának* helytelen értelmezéséből eredhet, míg maga az oklevél* teljesen világos s a fentebbi genealogiával azonos képet ad.
M. N. M. fol. lat. 3645/44. C. 30. f. 39.
Dl. 9169.
Domoszlói Apollónia jelentős összeköttetéseket hozott a Rozgonyiak számára, amit a következő, hiteles oklevelekből* összeállított ősfa a legszemléltetőbben bizonyít:
Dl. 9169, 6875, Bánfi Oklt. I. 612. Héderváry Oklt. I. 124. Z. O. Karácsonyi M. Nemz. I. 11, II. 45.
Aba nb. Péter; Debreceni Dósa nádor; Gutkeled nb. Lőrinc; Gergely 1320–1337; Jakab 1341; Dobi István 1352; Domoszlói Miklós; István 1367–1389; Margit; Demeter 1371–1408; Ilona (Ilka) 1405; Domoszlói Apollónia 1406–1425 ~ Rozgonyi János
Eme összeköttetésekben kereshető a család további emelkedése.
Az idősebb és ifjabb ág összekeverése rendesen eme (I.) Lőrinc fia, (IV.) János körül kezdődik.
Bemutatok tehát két oklevélkivonatot, amelyek ennek a (IV.) Jánosnak az utódait jellegzetesen tisztázzák.
Az első a leleszi konventnek egy 1482-ből kelt jelentése Mátyás királynak,* melynek genealogiai része a következő:
Dl. 18580.
Id. Rozgonyi János ~ Apollónia; Osvald, székely ispán ~ Ilona, Dezső bán lánya; Dorothea ~ Pálóczy Imre
Az oklevél kifejezetten megmondja azt is, hogy Dorotheának Ilona édesanyja, Apollónia pedig édes nagyanyja, tehát nem esetleges mostohái voltak.
A második a budai káptalannak 1449-ből kelt jelentése,* melyben az áll, hogy Rozgonyi (IV.) János fiai: (VI.) János, (II.) Osvald és (III.) Rynold «fratres uterini»: egy anyától való testvérek.
Dl. 14233.
Miután (I.) Lőrinc fia, (IV.) Jánosnak a neje Domoszlói Apollónia volt, világos, hogy az ifjabb Rozgonyi-ág, melyet különösen az Osvaldok jellegeznek, tőle származik le.
Idősbnek nevezett (IV.) Jánosnak (1379–1438) a fentebbi három fián kívül volt még egy, látszólag korán és utód nélkül elhalt, negyedik (II.) Lőrinc nevű fia is,* továbbá egy Hedvig nevű leánya,* olnodi Zudar János felesége.
Dl. 13534.
Dl. 13534.
Idősb (IV.) Jánosnak (VI.) János nevű fia (1438–70) magas méltóságokat töltött be, 1455-ben mint erdélyi vajda, 1458-ban pedig mint országbíró említtetik. Az ország egyik legelőkelőbb s legbefolyásosabb családjából házasodott, elvévén 1450 után alsólindvai Bánffi Pál és Stibor Katalin lányát, Dorotheát.*
Dl. 17531, 16407.
Ezt az összeköttetést, valamint a leszármazók egy részét egy 1474. évi szerződés* itt következő genealogiája igen világosan szemlélteti:
Dl. 17531.
alsólindvai Bánffi Pál; Dorothea 1474 ~ id. Rozgonyi János †; István 1474; Bora 1474; Klára 1474
Annak bizonyítására pedig, hogy a fenti Bánffi Dorothea ennek a Jánosnak s nem, mint Nagy Iván állítja, az idősb ág egyik Jánosának a neje volt, szolgáljon ama osztálypör, melyet az ifjabb ág női leszármazói ezen ág férfisarjainak kihalása után az idősb ággal folytattak s melynek okmányai közül Szapolyai István nádor 1492. évi ítéletlevele* és a budai káptalan 1493. évi iktatása* különösen figyelemreméltók.
Dl. 7498, 7492.
Dl. 7498, M. N. M. fol. lat. 3645/44.
E pörből kiviláglik minden kétséget kizárólag, hogy Bánffi Dorothea a (III.) Reynold és (II.) Osvald fivérének, (VI.) Jánosnak volt a felesége.
Rozgonyi János és Bánffi Dorothea összes gyerekeit a mellékelt genealogiai tábla mutatja.
Kiemelni kívánom, hogy közülök Klára, előbb Egerváry Lászlóné, azután Kanizsay György második felesége,* volt a nagyanyja Kanizsay Orsolyának, Nádasdy Tamás nádor sokat emlegetett feleségének (VI.) István pedig, aki 1490 és 1492 közt halt el,* volt ennek az ágnak az utolsó férfisarja, 24tőle örökölte a férfiági javakat az idősebb ág utolsó férfisarja: szintén (IX.) János fia, (VII.) István.
Dl. 21725.
Dl. 19627 és 17566.
Mielőtt az idősb ágra áttérnék, röviden tisztázni óhajtanám id. Rozgonyi János és Domoszlói Apollónia másik fiának (II.) Osvaldnak, (1438–58), a székely ispánnak a leszármazóit is, azért, mert a legtöbb létező genealogiai összeállításban ezek körül is ellentmondások mutatkoznak.
E célra elegendő azonban a budai káptalan már említett 1493. évi iktató leveléből* a következő genealogiai részt idéznem:
Dl. 7498.
id. Rozgonyi Osvald; Dorothea 1493 ~ Pálóczy Imre †; Anna 1493; ifj. Osvald; Dorothea hajadon 1934
továbbá annak bizonyítására, hogy nem Pálóczy Imréné volt később Gyulaffi István neje, a köv. részletet egy 1505. évi kötelezvényből*
Dl. 21496.
ifj. Rozgonyi Osvald.; Dorothea 1505 ~ Gyulaffi László fia, István
