II. Grassalkovich I. Antal III. Károly idejében.

Teljes szövegű keresés

II. Grassalkovich I. Antal III. Károly idejében.
Száztíz év telt el a nemeslevél megújítása óta Antal születéséig s a család csak nem tudott gyökeret verni. A magyar történelem küzdelmes százada volt ez az idő, s megérezték a Grassalkovich-ok is. Nemhogy gyarapodtak volna, hanem elúsztak a sopronmegyei jobbágytelkek és lakóházak s idegenben kellett szolgálatot vállalniok.
68Az anyagi javakkal ily gyengén megáldott kurialis nemes édeskeveset adhatott fiának támogatására, amikor az a nyitrai kegyesrendi atyák* vagy a nagyszombati jezsuiták gimnáziumába járt.* A maga erejére, szívós akaratára volt szüksége Antalnak, hogy gimnáziumi tanulmányait éppen a szatmári béke évében elvégezhesse. Középiskolai tanulmányai után az ekkor egyetlen hazai egyetemre, a nagyszombatira nem iratkozott be. De nem tanulhatott jogot sem Pécsett, sem Pozsonyban, – mint életírói említik – mert ekkor még egyik helyt sem volt jogakadémia, s így pécsi, illetve pozsonyi koldusdiákoskodása a mondák körébe tartozik.
«In Ecclesia P. P. Piaristarum Nitriensium in memoriam studiorum meorum olim ibidem habitorum ara major per me erecta anno 1742 constitit fl. 6000. – Lásd Codicillus testamenti. Extr. Fasc. 1, Nr. 15.
A nyitrai Catalogus studiosorium szerint 1705–6. évben principista (1706–7-ben Nagyszombatban grammatista), 1707–8-ban rajra Nyitrán jár. Majd egy évet mulaszt s azután 1709-10-ben Nyitrán poéta és 1710–11-ben rhetor. – Dr. Friedreich Endre szíves közleményéből és a Nomenclator gimnasiographusból. – Kézirat: Egyetemi levéltár, A) b) 122. jelzet alatt.
A jogi ismeretek megszerzése végett Dubniczky András kir. személynöki ítélőmester és tanácsos mellett tollnokoskodott, majd a királyi ítélőtáblánál volt jegyző, míg (1715 nov. 22-én) 21 éves korában a királyi személynök előtt az ügyvédi (causarum fori utriusque per regnum Hungariae advocatus) esküt le nem tette.* A következő év őszén (nov. 13.) Nyitra vármegye az ifjú ügyvédet saját kérésére a birtokos nemesek közé veszi fel, holott atyja után csak kurialista volt.* Még ez év döntő befolyást gyakorolt az egyéves ügyvéd jövő életére. A magyar királyi udvari kamara ugyanis a budai kerület kamarai ügyvédjévé nevezte ki, évi 300 frt fizetéssel.* (1716 nov. 24.)
Hédervári levéltár. Dipl. Fasc. 1, Nr. 8.
U. ott, Extraordinaria Fasc. 1, Nr. 12.
U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 10.
A fiatal Grassalkovich már ekkor nyíltan hirdette erős katholikus meggyőződését, ami nem maradt visszhang nélkül. Gr. Althan Mihály Frigyes presbiter-kardinális, váci püspök 1720 január 5-én a püspökség ügyvédjévé és jogigazgatójává nevezte ki évi 200 frt fizetéssel.*
U. ott, Dipl. Fasc. I, Nr. 14 és 15.
De nemcsak az egyháznagyok, hanem felettesei is csakhamar felismerték kiváló tehetségeit. Még ugyanazon év tavaszán (1720 május 16.) III. Károly király kiváló tulajdonságai, főként pedig a hazai törvényekben való rendkívüli ismeretei miatt a 26 éves Grassalkovichot királyi jogügyigazgatóvá (causarum regalium director) nevezte ki évi 600 frt fizetéssel. Hogy pedig annál inkább serkentse, a kincstári ügyekből (fiskalitásokból) 10,000 frtig terjedő összeg után 3% részesedést biztosított neki, a nagyobb értékűekből pedig munkájának érdeme szerint.*
U. ott, Dipl. Fasc. I., Nr. 16.
S hogy kamaraelnökének, Langh Ádámnak leánya, Erzsébet (férje, Bajtay István pestmegyei alispán halálával) három gyermekkel megözvegyült, a gyászév eltelte után (1722 jún. 2-án) feleségül vette. Az árváknak gondos nevelőapjuk lett, Bajtay Teréziát br. Sándor Mihályhoz, Erzsébetet rokonához, Barinyay Lászlóhoz adta nőül, míg mostohafia, Bajtay József, piarista lett, a rendben Antal nevet vett fel s később az erdélyi püspökségre emelkedett.*
Grassalkovich Antal végrendelete. U. ott, Dipl. Fasc. 1., Nr. 14.
Négyévi jogügyigazgatói kiváló működése arra indította királyát, hogy (1724 márc 28-ára) kamarai tanácsossá nevezze ki.*
Az esküt Bécsben ápr. 8-án tette le gr. Erdődy László Ádám nyitrai püspök és Wanyecz˙ Elias jelenlétében. – U. ott, Dipl, Fasc. 1, Nr. 18 és 19.
Az egymást követő királyi kegy beszédesen elárulja, hogy uralkodója meg volt elégedve működésével, bízott benne. Bizalmas utasítást kap már a következő évben (1725), hogy mint jogügyigazgató a birtokpereknél úgy járjon el, hogy a kincstár ne károsodjék.* Úgy látszik, hogy működése nemcsak a kártól óvta meg a kincstárt, hanem még hasznára is lehetett, mert két év mulva (1727) már a hírhedt neoacquistica commissio pereit ő intézte.
U. ott, Extraordinaria. Fasc. 13, Nr. 525.
A török uralom után a felszabadult területek zavaros birtokviszonyainak rendezése, másrészt a felszabadítási költség megállapítása kapcsán gyűlölt volt a bizottság működése. Népszerűtlen hivatalában a felsőbb utasítás* irányította működését. Alattvalói hűsége, ernyedetlen munkabírása, 69nagy jogtudása a kényes természetű ügyekben is eligazította. S hogy felesége hétévi gyermektelen házasságuk után elhalálozott (1729 okt. 7.), még inkább királya szolgálatának szentelte életét. Amikor pedig br. Száraz György személynöknek udvari tanácsossá történt kinevezése kapcsán az egyik személynöki állás megüresedett, III. Károly méltányolván Grassalkovich Antalnak, mint jogügyigazgatónak, a koronajavak fiskálisának és kamarai tanácsosnak immár 12 évi kiváló szolgálatát, érdemeiért (1731 okt. 18-án) 37 éves korában királyi személynökké nevezte ki.*
U. ott, Extraordinaria. Fasc. 13, Nr. 514.
A pesti kir. táblán 1731. nov. 21-én hirdették ki. – U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 20.
Még ez évben, Károly király óhajára, özvegyi állapotát is megváltoztatta és (dec. 31-én) feleségül vette br. Klobusiczky [András fia, Ferenc egykori perszonális fia] István és Kapy Klára leányát, Krisztinát. Már eddigi hivatalos működése jelentékeny anyagi javakhoz juttatta. Birtokszerzései eleinte alkalomszerűek. Eredetileg szülőföldje felé húzódik és Esztergom (1721, Csolnok), Bars (1723, Endréd) és Hont (1724, Déménd) megyében szerez javakat, de csakhamar mindinkább előtérbe kerül Pest megye. Még jogügyigazgató korában megszerzi Horváth Mihálytól Zsidót, majd (1723-ban) gr. Stahrenbergnek gödöllői zálogos részét 6812 frtért, Dellmon Ferdinándtól pedig Isaszeghen, Nyáregyházán és Szent György-pusztában levő birtokait. Amióta a neoacquistica commissio ügyeit intézte (1728), vásárolta Ecsert (Svajdler Antaltól 1700 frtért), majd (1729-ben) a nagyváradi káptalantól 10,000 frtért Kerepest. Ugyanekkor Pereget, Imrefa, Szentkirály, Aporka és Bial pusztákat elcseréli a Wattay-akkal, akiktől Csömört kapja Szentmihály, Gubacs, Szentlőrinc, Péteri és Soroksár pusztákkal (10,000 frtra értékelve), melyhez 1600 frtért Gubacs-szigetet veszi. Ez a birtokcsere világosan elárulja a különben is helyes gazdasági törekvését, hogy a távolabbi birtokai helyett közelebbieket szerez s így jobban összpontositja. 1730-ban jogügyigazgatói járandósága (percentje) fejében 4210 frt értékben kapja III. Károlytól Kerekegyházat (1700), Szent Dénes (900 frt) és Kakucs (1520 frt) pusztákkal, a következő évben (1731) pedig megvásárolja a csíktarcsai Liptay-részt (2700 forinton Brunner Györgytől), a Bosnyák-örökösöktől Kartal-puszta háromnegyedét,* Lónyay Ferenctől és feleségétől, Girincsy Borbálától pedig (1900 frt) Vecsést.* Jelentékeny eredmény a 41,332 frtot kitevő öszszeg, akár ha az ötévi ügyvédi, 12 évi jogügyigazgatói, avagy a négy- vagy ötévi neoacyuisticai commissiói működését is vesszük tekintetbe, mert a 16 esztendő évi átlagszerzése 2500 frtnál többet tesz ki. Hogy jogügyigazgatói percentes részesedése mily összegre rúgott, nehéz eldönteni, de igen jelentékenynek kellett lennie, mint az 1730-i királyi adomány is mutatta, amely 4120 frtnyi háromszázalékos járandóságának felelt meg.
1743-tól Sőtér Imre 1/4-ét is megvette. Az egész 3200 frt volt.
Grassalkovich Antal Szerzeményei. U . ott. Extraordinaria. Fasc. 1, Nr. 11. – Életrajzírói a birtokszerzésnél tévedésben vannak. Amikor Grassalkovich szerzeményeihez királyi hozzájárulást szerez vagy, hogy erősebb legyen a joga, – később reá donatiót is kér – királyi adománynak veszik. – Bartal, 10. 1.
Anyagi helyzete második házassága révén még jobban megerősödött, mivel a gazdag Kapy Klára leánya volt Klobusiczky Krisztina, aki négy évvel később (1735-ben) a családi osztozkodás kapcsán 30,000 rhénes forintot kapott.* Hétévi házasságukból hat gyermekük született:
Testvérének, a nőtlen br. Klobusiczky Imre alezredes halála után még 4312 frtot, – U. ott. Dipl. Fasc. 1, Nr. 14.
1. Franciska (sz. 1732 nov. 10., gr. Draskovich Jánosné, † 1758 máj. 21.);
2. Antal (sz. 1734 aug. 24.), a későbbi herceg;
3. Klára (sz. 1735 aug. 18., gr. Eszterházy Gáborné);
4. Anna Mária (sz. 1736 szept. 17., gr. Haller Gáborné);
5. Ignác (sz. 1737 aug. 11.), aki azonban 14 hónapos korában elhalt († 1738 okt. 6.) és
6. Terézia Ilona (sz. 1738 aug. 13., gr. Forgách Jánosné), kinek születése után 17-ed napra gyermekágyi lázban elhalt ifjú felesége (1738 augusztus 30-án). Halála után gyermekei iránti szeretetből 13 évig nem nősült meg.
Már királyi személynöki állásánál fogva az ország főrendei sorába számították, de teljessé tette bárósítása. III. Károly Laxenburgban 1732 május 26-án kelt diplomájában érdekesen indokolja meg elhatározását. Szerinte jutalomra méltók a kiváló ősök jeles utódai, de még inkább az, aki saját erejével küzdi fel magát. Hogy azonban 70Grassalkovich se álljon oly őstelen árva egyedüliségben, ősöket is sorol fel a diploma, – ismerteket – amelyeket az 1584-i megújitott címerlevél említ, kiemelvén már korábbi nemes voltukat, továbbá István nagybátyját, aki a francia háborúban esett el, majd merész ugrással Zethéni Ferenc gróf, országbíró 1405-i perhalasztó levelében szereplő Krisakovi Balázs fia Andrásra, mint ősre hivatkozik, aki akkor Undi Pongrácz és István ellen pereskedett. Ezen az alapon egyes genealógusok a Grassalkovich-családot a Zsigmond-korabeli Krisakov Gergellyel is igyekeztek kapcsolatba hozni, aki 1405-ben Temesben és Zala megyében volt birtokos s az 1410-i velencei hadjáratban Zsigmondot hathatósan támogatta.*
Nagy Iván s utána Odrobenyák. 35. 1.
Ahány adat, annyi tévedés. A családi levéltár őrzi ezt a perhalasztó iratot, amely e fiktív leszármazás alapjául szolgált. E szerint Zécheni Frank – nem pedig Zethéni Ferenc gróf – országbíró (Jakab apostol nyolcadáról Szent Mihály napjának nyolcadára) elhalasztja azt a pert, amelyet Kysuarkon-i (Kisvárkonyi és nem Krisakovi) Balázs fia, András indított Wra-i (Urai és nem Undi) [János fia] Pongrác és (Fábián fia) István ellen.* Ezek után nem tudja az ember, hogy Grassalkovich őskereső hiúságát vagy a tanácsadó genealógusa servilizmusát, avagy a kancellária felületességét hibáztassa, hogy ily valótlan adat került a diplomába. Egyébként is Grassalkovichnek nem volt szüksége az ősök támogatására, s III. Károly is főleg előző érdemes szolgálataiért és tapasztalt hívségeért adományozza neki és mindkét nembeli utódainak a báróságot és a Gyaraki előnevet, hogy utódai is serkenjenek az ő szolgálatai követésére. Címerében pedig – mely négyelt pajzs – a maga ősi címerének alakjait egyesítette felesége családjának címerképével.*
Visegrád, 1405. aug. 27. – Papíron Garai Miklós nádor pecsétjével, mivel az országbírónál nem volt saját pecsétje. – U. ott, Extraordinaria Fasc. 2, Nr. 72
U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 21. – Odrobenyák s utána Bartal tévesen 1731-re teszi. Mindketten tévednek a címer leírásában is, mert abban nincs hattyú, s ezért téves az a következtetés is, hogy a hattyúk a Grassalkovichok kedvelt állatai voltak. – Az I. negyedben hármas zöld halmon oroszlán, a negyedikben pedig leopárd áll kivont karddal. Ez a Grassalkovich-családé, míg a II. és III. negyed kék mezejében felfelé fordított, kifeszített arany íjj nyíllal. – a Klobusiczkyaké. – A gyaraki (Nyitra m.) előnév szülőföldjére való reminiscentia.
Mint az ország valóságos főnemese, főúri jogai kiépítésére törekszik. Már a következő évben (1733 dec. 6.) III. Károlytól kegyúri jogot nyer Kerepes, Isaszeg, Csiktarcsa, Zsidó, Csömör, Ecser, és Soroksár nevű birtokain.* Másrészt korábbi szívessége is megtermi gyümölcsét. Pest városa (1734 május 4-én) Grassalkovichnak öt évvel előbb tanusított áldozatkészségét viszonozni akarván, a hatvani kapun [a mai Kossuth Lajos-utca és Múzeum-körút sarkán] kívül fekvő telkeit minden polgári teher alól felmenti. A Hatvani-utcában levő házához kertül akarta ezeket használni.* Mivel pedig szomszédos birtokai a városéval érintkeztek s a határ vitás volt, békésen megegyeztek (1738 dec. 18.). Grassalkovich Rákoskeresztúrnál átad a városnak, viszont a város Gubacs és Szentlőrinc határainál enged, fizet 2000 frtot s azonkívül a hatvani-utcai házát és hatvani-kapun kívül levő kertjét felmenti a városi adózás alól.*
1734. máj. 10-én hirdették ki Pest megyében, míg a váci püspöki consistoriumban csak 1737. jan. 22-én. – U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 22.
Az egyik telek a város falain kívül, a hatvani-kapu mellett feküdt; szélessége 20 öl, hossza 49 öl. Mellette volt másik telke, amely az előbbivel együtt frontszélességben 40 öl, 4 láb; hátul 46 öl, 3 láb, hossza pedig a királyi-út mellett egyfelől 80 öl, 3 láb, másfelől 81 öl, 2 láb.
III. Károly 1740. júl. 29-én megerősíti az egyességet. U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 24 és 29.
Anyagi gyarapodása felett érzett örömét azonban nemcsak felesége váratlan halála (1738. aug. 30.), hanem a szerencsétlen török háború is megkeserítette. Személynöksége óta mind jobban a nagy politika érdekli. Bántotta, hogy nem a hadban tapasztalt Pálffy Jánost állították a sereg élére, s a német tábornokok kudarcaira csak a szégyenletes belgrádi béke (1739.) következhetett, amely a nagy Savoyai Jenő korábbi hódításai nagy részét feláldozta. Hazafias keserűséggel írja a hírre gr. Batthyány Lajos kancellárnak Grassalkovich: «A véletlen és talán mondhatom gyalázatos békességet mely érzékenységgel vettem, csekély pennám le nem írhatja. Ez a gyümölcse nemzetünk megvettetésének».* A szomorú 71esemény uralkodóját is nagyon megrendítette. S midőn egy év mulva III. Károly a féltoronyi (Mosony m.) vadászaton erősen meghűlt, súlyos betegségétől már csak a halál váltotta meg. (1740. okt. 20.)*
Szilágyi S.: A magyar nemzet története VIII. kötetében (Marczali Henrik), 189. lapon és Bartal, 16. 1. – Mindkettő Grassalkovich és Pálffy levelezésére hivatkozik, Magyar Nemz. Múz. kézirat: Fol. Hung., 168. 1.
Szilágyi: VIII. k., 231. 1.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages