III. Grassalkovich I. Antal Mária Terézia idejében.

Teljes szövegű keresés

III. Grassalkovich I. Antal Mária Terézia idejében.
Kegyes uralkodójának halála után leánya, Mária Terézia is megerősítette Grassalkovichot a királyi személynöki állásban. III. Károly idejében eltöltött közel negyedszázados hivatali működése során fényes bizonyságát adta nagy jogi tudásának, kiváló közgazdasági érzékének, vallásosságának és királyhűségének, személynöki tiszte pedig módot adott neki, hogy a nagy politikai kérdésekben érvényesülhessen kiváló ítélőképessége s a pártok diskussióiban (vitáiban) s az udvari emberekkel való érintkezéseiben pedig síma modora. A tettek gyakorlati embere volt, aki nemcsak az anyagi erők súlyát ismerte, de nem hagyta ki számításából a lelki tényezők rugalmas erejét sem. Mária Terézia trónraléptét követő zavaros külpolitikai helyzetben ily tetrekész embereké volt a jövő, nem pedig atyjától örökölt elaggott tanácsosoké, akik között «a legfiatalabb is 70 éves volt».* Pedig Mária Terézia trónját és birodalmát fenyegette Nagy Frigyes s a bajor választó, kinek törekvéseit támogatta Franciaország is. Franciaország későbbi ellenséges állásfoglalása magával ragadta Spanyolországot, Nápolyt, majd Sardiniát is.
Szilágyi: VIII. k., 235. 1.
Amikor Mária Terézia a personalisi tisztségben s egyúttal az alsó tábla elnökségében Grassalkovichot megerősitette s véleményét kérte, hogy szorongatott helyzetében várhat-e Magyarországtól csapatokat, Grassalkovich megnyugtatta és készséges szolgálatait ajánlotta fel.* Agitációjára Pest megye két ezred (800–800 fő) lovasságot ajánlott fel, a jászok és a kunok pedig 500 lovast. A királyné ezredeseikül Beleznay Jánost és Halász Pétert nevezte ki. Grassalkovich hat hét alatt felszerelte, felruházta, fel is fegyverezte a két ezredet s a hetedik héten (1741 májusában), már Sziléziába küldhették. Csakhamar a jászok csapata is követte őket. Hogy pedig az év végén hazajöttek, Grassalkovich buzgalmára a megye a teljes 1000 főre menő Beleznay ezredet alakította s azt ő felségének ajándékozta. Ez a siker Grassalkovichnak a fáradozáson kívül 30,000 frtjába került.
Ferenc, Mária Terézia férje, 1741. márc. 29-én írja Bécsből Grassalkovichnak: «Binas ... sub 17 et 18» decurantis mihi transmissas literas eo gratiori animo recepi, quod expresse pro neonato Archi-Duce vota ex sincero corde profluere, ejusdem tam prćelara in promptitudine armandae Nobilitatis dexteritas abunde confirmet.» Hédervári levéltár.
Már ez a gyors cselekvés is megmutatta Mária Teréziának, kire számíthat s mit ér Grassalkovich és negyedszázados közéleti tapasztalata. A fényes koronázási ünnepség (jún. 25.) után másfél hónappal (júl. 31.) már Passaut szállja meg a bajor választó, s támogatására (augusztus közepén) 60,000 francia kelt át a Rajnán – s Bécs védelméről kellett gondoskodni. Az országgyűlés tartama alatt Mária Teréziának alkalma volt megismernie a magyarság vezető embereit s kitűnő asszonyi érzékével felismerte, hogy megjelenésének varázsa mint bilincseli le azokat, akik közelébe juthattak. Nagy veszedelmében saját asszonyi ösztönének sugallatára hallgatva elhatározta, hogy osztrák tanácsosainak véleménye ellenére a magyarokra, a nemesi felkelésre bízza sorsát.
E tervét tanácsosai közül csak a strassburgi Bartenstein államtitkár helyeselte, aki viszont jól tudta, hogy Grassalkovich personalis, a rendek táblájának kiváló tehetségű, tettrekész elnöke már kora tavasz óta minden erővel azon fáradozik, hogy a nemesi felkelés megvalósuljon. Szeptember 4-én Bartenstein levélben hívja fel Grassalkovichot, hogy négyszemközt akar vele beszélni arról az ügyről, amelyet már többízben tárgyalt a királynéval, akinek teljes bizalmát bírja. Mária Terézia ekkor Holicson volt. Grassalkovich rábeszélésére másnap estére visszatért Pozsonyba s ekkor Grassalkovich volt az első, aki javasolta, hogy az országgyűléstől kérni kell az általános nemesi felkelést. Kész javaslatot terjesztett elő, amely szerint egyes előkelők s azonkívül a rendek küldöttei – akiket majd ő megnevez – megjelölt órában ő felsége elé járuljanak. Eszterházy József és Ferenc, Berényi Tamás és a rendek kijelölt követei kivételével ekkor még a prímás és a nádor is aggodalmaskodtak, nem reméltek sikert, ellenezték 72a tervet, mások pedig közömbösen fogadták. A prímás azonban és az új nádor, gr. Pálffy János csakhamar Grassalkovich mellé állottak és a tervet hathatósan támogatták. Három napon át (szept. 8–10.) tartott ez az előkészítés s Mária Terézia naponta közölte Grassalkovichcsal az egyesek feleleteit. Grassalkovich egyesek aggodalmai ellenére is állhatatosan megmaradt terve mellett, s e közben a benne feltétlen bízó nemesekkel tárgyalt s kioktatta őket, hogy a királyné előterjesztésére milyen felkiáltással válaszoljanak.*
«Horalis hćc constitutio et propositio triduum extraxit, singulaque die singulorum responsa M. V. S»a mihi benigne recensuit: Constans ego semper mansi in consilio et cautione mea et privative operabar cum Statibus, plenam in me fiduciam habentibus, quos ad Acclamationem qualiter faciendam instruxi. Circulatione ab soluta mox quarta die benigna Propositio ex Trono facta successum habuit felicem et gloriosum, quem prćdixi.»
Synoptica demonstratio maiorum duntaxat servitiorum comitis Antonii Grassalkovich jubileum iam ab anno 1716. 24 Novembris continui servitii sui regii annum concludentis (omissis hic iis, quibus sub Augustissimo condam imperatore Carolo VI meritorius fuit) modo regnanti saltem Augustae Mariae Theresiae dominae suae clementissimae praestitorum ac ex his promanantium meritorum. Hédervári-levéltár. Grassalkovich-rész. Extraordinaria Fasc. 1. Nr. 8.
Szeptember 10-én a nádor nagy ebédet adott és másnap (szeptember 11.) a királyné hívására a királyi palota tróntermében gyülekeztek a rendek. Gr. Batthyány Lajos kancellár előterjesztése után maga Mária Terézia szomorúan, könnyektől fátyolozott hangon, tárta fel szorongatott helyzetét. «Kockán forog magyar királyságunk megmaradása, a mi személyünk, gyermekeink sorsa. Mindenkitől elhagyatva nincs, hová meneküljünk, mint a magyarok hűséges fegyveréhez és ősi vitézségéhez, akikbe minden bizalmunkat – helyezzük. Elvárjuk tehát az ország nemes rendeitől, hogy gyors intézkedésre szánják magukat, miként lehet a leghatékonyabban szembeszállni az államot fenyegető jelen veszedelemmel.»*
Mária Terézia beszédének fogalmazványa után.
A magyar szívhez appelláló őszinte hang és női könny mélyen meghatotta a rendeket és lelkesen kiáltották: Vitam et sangvinem. Moriamur pro rege nostra Maria Theresia! (Életünket és vérünket.) – Majd gr. Eszterházy Imre, a prímás szólott s felajánlotta a nemzet egész erejét Mária Terézia védelmére.*
Szilágyi: VIII., k., 241. Marczali: N. K. Világtörténet, IX., 566.
Ki fogalmazta Mária Terézia beszédét, nincs-e benne része Grassalkovichnak, adatok híján eldönteni bajos. Érdekes probléma volna, mint tömegpszichológiai jelenség elemzése is, mint tört fel egyszerre e szokatlan felkiáltás!
A siker azonban teljesen igazat adott Grassalkovichnak, a «Vitam et sangvinem» felkiáltás szerzőjének. S alig múlt el egy hét, amikor (szept. 20.) ismét Grassalkovich fellépése és hatásos beszéde hozta meg a döntést, hogy a karok és a rendek Mária Terézia férjét kormánytársul válaszszák. Bár mind az alsó-, sőt még a felsőtáblán is nehézségeket támasztottak az előterjesztés ellenzői, Grassalkovich meggyőzte a rendeket, hogy a korona jogai nem szenvednek semmi csorbulást a megválasztás ténye által. Méltatta a királynő férje – Lotharingiai Ferenc – nagyatyjának, Károlynak érdemeit, amelyeket Buda visszafoglalása s a (harsányi) mohácsi diadal által szerzett. Majd Ferenc érdemeiről emlékezett meg, aki szintén résztvett a török elleni harcokban és négy éven át (1732–1736) Magyarország kormányzója volt. Grassalkovich lelkes és meggyőző beszédének hatása alatt a rendek teljesítették Mária Terézia óhaját, a hálás királyné pedig négy nap mulva (szept. 24.) valóságos titkos államtanácsossá (actualis intimus status consiliarius) nevezte ki, főleg a dietán tanusított érdemeiért* s ezen felül arany érmekkel díszített nyakláncot és gyémántokkal ékesített arcképét adta neki ajándékul.* Alattvalói hűségét áldozatkész tettei is csakhamar igazolták. Hat gyalogezred felállításában fő része volt, mint az országgyűlés 21. törvénycikke beszédesen bizonyítja.
Maga Grassalkovich is felsorolja szolgálatai között. (Extraord. Fasc. 1, Nr. 8.) – 1746 aug. 20-án I. Ferenc császár is titkos államtanácsosává nevezi ki. – Hédervári levéltár. Dipl. Fasc. 1, Nr. 30 és 36. – Bartal, 17. 1.
Grassalkovich végrendelete. – U. ott, Extraord. Fasc. 1. Nr. 14.
A magyar csapatok nagy harci készsége és lelkesedése gyorsan megváltoztatta a hadi szerencsét. Különösen azóta, hogy Mária Terézia Frigyessel békét kötött (1742 jún. 11.) – a bajor 73választó, az új császár ellen fordultak a hadak. Seregét nemcsak Csehországból szorították ki, hanem még Bajorországot is megszállották.
Mária Terézia jól tudta, hogy e sikerek előidézésében mennyi érdeme van Grassalkovichnak. Ezért Bécsben 1743 ápr. 5-én úgy őt, mint gyermekeit (Antalt, Franciskát, Klárát, Mariannát és Terézt) grófi rangra emeli. Érdemei felsorolásában megismétli atyja, III. Károly bárói diplomájának már ismert tényeit, majd kiemeli Grassalkovichnak azokat a hű szolgálatait, amelyekkel mint jogügyigazgató a spanyol-francia és török háborúk után a kimerült állampénztárt lábraállítani segített, azokat az érdemeit, amelyeket mint personalis az igazságszolgáltatás terén szerzett, főleg azonban, hogy trónralépte idején őt bölcs tanácsaival segítette, sőt a rendeket úgy fellelkesítette, hogy a magyarok trónját ősi vitézséggel támogatták.*
Bécs, 1743. ápr. 5. – Hédervári levéltár. Dipl. Fasc. 1., Nr. 32.
Grassalkovich 50-ik évében járt, amikor e magas kitüntetést nyerte. Királynője éppen a cseh koronázásra készült. S amidőn Mária Terézia kifejezte előtte óhaját, hogy a magyar urak is minél számosabban kísérjék el Prágába, Grassalkovich nem egyet vitt ki saját költségén. Udvari emberein kívül 18 nemest 10 napig látott vendégül s jórészüket saját költségén hozta is haza.*
Ez az út többezer forintjába került – jegyzi meg Grassalkovich. Extraord. Fasc. 1, Nr. 8.
A következő évben (1744) II. Frigyes támadása miatt újra válságos volt a politikai helyzet. Mivel gr. Pálffy János, a nádor éppen beteg volt, nála tanácskoztak – de országgyűlés nélkül nem lehetett intézkedni. Javaslatukra Mária Terézia a megyékhez fordult s Grassalkovich személyesen ment el több megye gyűlésére, ahol nem volt birtokos és befolyásával rávette őket, hogy sereget állítsanak a királynő védelmére. – Erre Mária Terézia aug. 26-án Arad megye főispánjává nevezte ki.* A részleges felkelés hadierejét októberben Szeniczre vezették az ország határainak védelmére, a haditanács azonban az országon kívül, Sziléziába akarta kivinni. Ez ügyben a nádort, gr. Eszterházy József országbírót – aki a gyengélkedő nádort a seregnél helyettesítette – és Grassalkovichot Bécsbe hívták tanácskozásra. Itt elhatározták, hogy – mivel a szükség úgy kívánja – kiviszik a sereget. Mária Terézia kérte Grassalkovichot, hogy ő is menjen a sereggel, mert így inkább reméli, hogy az ügy sikerül. Grassalkovich el is ment, külön csapatot szervezett s ezzel a sereg élén haladva Trencsénen át a sziléziai Majticsánra «majd Ratiborra vezette az egész hadat». Három hónapig maradt itt és csapatjának eltartása 15,000 frtjába került. 1745 január közepén a királyné parancsára tért csak vissza.*
U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 33.
Grassalkovich szolgálatai. E rész saját fogalmazványa.. Extraord. Fasc. 1, Nr. 8., s azonkívül naplója: Diarium itineris mei in egressu et operationibus insurrectionalis militiae Hungaricae extra regnum. Extraord. Fasc. 1., Nr. 13.
Országos gondjai közepette sem feledkezett meg magánügyeiről. Javait gyarapította; a komjáthi, debrői, hatvani és gödöllői uradalom már jórészt kezében volt, Zsidó és Megyerke pusztára királyi adományt is szerzett, a Máriássy és Kubinyi-családoktól megvásárolta Mácsát, Ecskend és Tatárszentgyörgy pusztákkal (1734, 1740), a Madáchoktól Sződöt a gödi pusztával (1736), majd Kisszentmiklóst Újfalussy Lászlótól, s főleg a Bossányiaktól és Berényi Mária Klárától Gödöllő újabb jelentős részeit. Jelentékeny kiterjedésű birtokai előkelő politikai állásának már biztos alapul szolgáltak s a nagyműveltségű, éles eszű, kitűnően gazdálkodó s a mellett elsőrangú műizlésű gróf elhatározta, hogy birtokai középpontján Gödöllőn, hatalmas erdős park ölén kora divatos stílusában elsőrangú főúri kastélyt építtet.
A kiváló barokk-épület megalkotásában mennyi része volt az ő műizlésének, mi viszont a tervező érdeme, e kérdés már a hazai művészettörténet érdekes feladatai közé tartozik.* Hogy azonban e téren sem volt érzék híján, mutatják a fennmaradt egyes tervezetrajzok, amelyeket saját aláírásával elfogadottaknak jelzett.* A gödöllői kastély 1744–1750. között épült fel 300,000 frt költséggel a birtokairól előállított nyersanyagon kívül s az utolsó év május 16-án gr. Althan Károly váci püspök fel is szentelte a kastély kápolnáját. Fáradhatatlan szellemét ily nagy vállalkozás sem 74tudta egészen lekötni. Gondja volt arra, hogy szerzett javai birtokjogát a királyi adomány ereje még erősebbé tegye. Így nyeri meg Mária Terézia hozzájárulását (Bécs 1747 aug. 22.) ahhoz, hogy a gr. Althan és Aspremont-család tagjai Debrő várát és tartozékait neki eladják.* Mária Terézia készségesen jutalmazta fáradhatatlan és megbízható hívét. Az 1741-i országgyűlés óta már ismételten tapasztalta Grassalkovich kipróbált hűségét, állhatatos áldozatkészségét, tiszta bölcseségét, a közügyekben való derekasságát és egyéb kitűnő erényeit és kiválóságait. S amidőn gr. Erdődy György országbíró lett, helyébe a kamara elnökévé (1748 júl. 14.-én) Mária Terézia gróf Grassalkovich Antalt nevezte ki immár 32 éves kiváló szolgálatai érdeméül.* S mivel Erdődy György előbb az egyik koronaőri állást is betöltötte, helyébe ideiglenesen, a legközelebbi országgyűlésig Grassalkovichot állította.*
Kapossy János: A Grassalkovichok, mint műpártolók. Napkelet, 1924.
Közel 300 tervrajz, közte 15 metszet a Hédervári levéltárban; jelenleg az Orsz. Levéltárban.
Hédervári-levéltár. Dipl. Fasc. 1, Nr. 37.
U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 38. – A diplomából véve Grassalkovich jellemzése.
Bécs, 1748. aug. 9. – U. ott, Fasc. 1, Nr. 39. – 1758-ig viselte, amikor gr. Pálffy Lipótnak adta Mária Terézia. Extraord. Fasc. 12, Nr. 506.
A következő év (1749) Grassalkovichnak újabb megbizatást hozott. Már az 1741-i országgyűlés (VII. tc.) határozattá emelte, hogy királyhoz méltó palotát emeltet a nemzet Budán. Gr. Pálffy János nádor felhívására a nemzet adakozásából megindult az építkezés, melynek vezetését a királyné Grassalkovichra bízta. Mária Terézia születése napján, 1749. május 13-án már le is tették az alapkövet gr. Althan Károly váci püspök, Grassalkovich és nagyszámú nemesség jelenlétében, mely alkalommal az ünnepi beszédet Grassalkovich mostohafia, Bajtay Antal, a későbbi báró és erdélyi püspök mondta.*
Bartal, 19.
Egyébként is az örökösödési háború szerencsés befejezése (1748) utáni időszak az alkotások kora volt Mária Terézia birodalmában. Haugwitz gróf újjászervezte a birodalom egész belkormányzatát s az állam bevételeit jelentékenyen emelte. Nőtt az adó az örökös tartományokban s Magyarországon is emelni akarták. A magyar tanácsosok kivihetőnek is tartották az adóemelést. Az 1751-i alsótáblán azonban erős ellenzék támadt s csak a főemberek rábeszélésének sikerült, hogy az országgyűlés hosszas alkudozások után végre 700,000 frtnyi adót ajánlott meg.
Az országgyűlés tartama alatt Mária Terézia elhatározta, hogy meglátogatja Budát. Grassalkovich erre megkérte, hogy legmagasabb látogatásával tüntesse ki gödöllői új kastélyát. A királyné a rákosmezei katonai parádé után férje és előkelő udvari emberei kíséretében augusztus 10-én indult Gödöllőre. Grassalkovich már mint nógrádi főispán* fiával és több száz nemessel Kerepesnél várta a királynőt. Kerepestől Gödöllőig az útszéli jegenyefákra világítólámpát rakatott s így vonult be Mária Terézia Gödöllőre.
Kinevezése: Pozsony, 1751. júl. 30. – Hédervári levéltár. Dipl. Fasc. 1., Nr. 41.
Fényes kivilágítás,* nagy lakoma, zene, tánc, tűzijáték, állatviadal szórakoztatta a királynőt és a nagyszámú vendégsereget. A megye legelőkelőbb nemesei teljesítettek szolgálatot a királynő asztalánál. Sőt a szájhagyomány szerint a forró augusztusban szánon vitte a királynét Gödöllőről Besnyőre a sóval behintett úton. A monda szerint ekkor mutatta be Grassalkovich koldusdeákkorabeli bögréit, ócska ruháit is a királynőnek, aki meghatottságában könnyet hullatott reá. A könny helyét később – szintén a néphagyomány szerint – Grassalkovich gyémánttal rakatta ki, bögréit pedig aranyba foglaltatta. Háromnapi tartózkodás után hagyta el Mária Terézia Gödöllőt s a szíves vendéglátás viszonzásául Fischer v. Erlach stilusára emlékeztető bécsi palotát, a Mária Theresien-Stöcklt adta ajándékul (Augarten-strasse 40.)*
Kapossy János: A gödöllői illuminatio. Napkelet, 1923., II. k., 994–995. 11.
Bartal, 22–23. 1. – Odrobenyák, 46. – Viktor v. Fritsche: Bilder aus dem oesterreichischen Hof- und Gesellschaftsleben. Wien, 1914., 35–42. 11.
Grassalkovich ekkor már harmadik házasságára készült. Második feleségének halála (1738) óta ennek Teréz húga, gr. Forgách Ferencné nevelte kis gyermekeit, Franciskát, Mariannát, majd Klárát, sőt fia Antal (II.) is gyakran időzött nála. Amikor 1750. májusában Forgách gróf meghalt, elhatározta, hogy feleségül veszi özvegy sógornőjét. Az elsőfokú rokonság miatt pápai dispensatio kellett. 1751. május 21-én kezdődik az ügy érdekében a levélváltás, amelynek során a folyamodó Grassalkovichon kívül az 75egri püspök, gr. Barkóczy Ferenc, a váci gr. Althan Mihály, sógora Klobusiczky Ferenc zágrábi püspök majd kalocsai érsek, gr. Csáky Imre hercegprímás, sőt maga Mária Terézia is közbenjárt a pápánál. Grassalkovichot jó katholikusnak ismerték. Már előbb XII. Kelemen pápától engedélyt nyert, hogy utazásain hordozható oltáránál hallgathasson misét,* XIV. Benedek minden áldozása alkalmából teljes búcsút engedélyezett neki,* egészségi okokból húst is ehetett nagyböjtben s a tiltott napokon.* Most pedig felhozták érdeméül, hogy a kincstár és maga számos birtokán a katholikus egyházat megerősítette, templomokat, oltárokat, iskolákat, plébániákat létesített is az eretnekeket több helyről kiszorírította.* XIV. Benedek pápa 1752 jan. 15-i brévéje alapján gr. Csáky Imre prímás meg is adta a dispensatiót és miután 30,000 frtot móringolt jegyesének (jan. 27.) – febr. 9-én feleségül is vette.*
XII. Kelemen, 1735. jún. 15. – Extraord. Fasc. 12, Nr. 509.
1741. márc. 13. – U. ott, Nr. 511.
1749. júl. 31. – U. ott, Nr. 510.
Specificatio ecclesiarum noviter per me erectarum, itexu ampliatarum, restauratarum et aliarum fundationum. – Grassalkovich fogalmazványa. – U. ott, Extraord. Fasc. 1., Nr. 1.
A dispensatio taxája több mint 10,000 scudi volt. – U. ott, Nr. 3–7. Grassalkovich később Szörény László szerémi püspök életrajzát, két képét és lószőrből készített tunicelláját stb. küldötte a pápának, amiket köszönettel fogadott. U. ott, Extraord. Fasc. 12, Nr. 508.
Harmadik házassága után ismét erősen látott a szerzéshez. E korból fennmaradt sajátkezű feljegyzései mutatják, hogy nagyösszegű kölcsönt vett igénybe s azt 15 év alatt teljesen kifizette. Évről-évre előirányzatot készített magának s azt be is tartotta. Csak így volt lehetséges, hogy amikor harmadszor nősült, adóssága 514,700 frtot tett ki s azonfelül átvette a Forgách-terheket is (125,594 frt), józan ökonómiával teljesen rendbehozta gazdaságát. Egyénisége akár a magyar mező- vagy nemzetgazdaság szempontjából megérdemelné a részletes méltatást. Nem dicsekszik a maga kiváló kereskedelmi-gazdasági érzékével, lakatlan birtokai betelepítésével, nem kérkedik azzal, hogy a bajai uradalma csak ökörből egy évben 4200 frtot vett be, avagy hogy a gödöllői és hatvani uradalom gabonahozama 28,800 frtra rúgott, vagy hogy az örkényi -ménes 1 1/2 ezer forint bevételt hajtott, még a 14 öszvér ára sem maradt ki feljegyzéséből; mégis prózai számadáskönyvében a himnusz magasztaló hangján zengi: dícsérje és dicsőítse az én kedves nemzedékem a mindenható Isten szent és megfoghatatlan bölcseségét, amellyel főként a gabonatermelésben őt megáldotta.* De nemcsak ebben merült ki a gazdálkodása. A gazdatisztek mellett a béresek, gulyások, csikósok, kondások, sörfőzők, vincellérek, méhészek, különböző uradalmi iparosok, műépítészek, szobrászok, festők mind megélhetést nyertek a gránátosokkal, hajdúkkal, lovászokkal és alamizsnásokkal egyetemben. A gödöllői központi uradalom személyzeti (178) kiadása évi 9512 frt készpénz, 2241 mérő gabona és 140 akó bor volt, s megfelelő arányú a hatvani (1756 frt, 819 mérő, 60 akó bor), amelyben külön svájci tehenészete és lótenyésztése volt, szintúgy a főleg állattenyésztő bajai (1973 frt, 773 mérő gabona, 410 zab, 18 árpa, 27 köles, 52 akó bor, 62 akó sör, 52 öl fa, 44 szekér széna) és a többi uradalma. E számadásokban, uradalmai igazgatásában, új birtokok szerzésében, nagyarányú építkezéseiben nagy segítségére volt felesége, aki 17 éven át gondosan intézte a számadásokat is, amíg betegsége következtében hirtelen megvakult (1769) és ez a gond is Grassalkovich vállaira hárult.
Liber connotationum comitis Antonii Grassalkovich stb. Extraord. Fasc. 25, Nr. 786.
Jelentékeny birtokainak gazdasági gondjai azonban mily elenyészőek voltak az országéhoz képest. Pedig neki, mint kamaraelnöknek, a vállain nyugodott az ország gazdasági sorsa. Tisztét gondos lelkiismeretességgel látta el. Az udvari kamarától nyert utasításokra megtette a maga gyakorlati, a magyar viszonyokhoz illő megjegyzéseit. A pozsonyi kamarai épületet rendbehozta, új tervezetet készített a kamara ügyvitelére, sőt annak egyszerűsítése is tervei között szerepelt.* Nemcsak magának volt jelentős évi jövedelme (10,000 frt), de a magyar kamara évi bevétele az ő idejében is évi másfélmillió frt körül mozgott.*
U. ott. Extraord. Fasc. 17, Nr. 638, 640. Fasc. 16, Nr. 601, 602, 615, avagy Kézirat, Nr. 129. f°.
Pl. 1749-ben 1.489,553 frt.
Grassalkovich igazi államférfiúi nagysága éppen e korban, a monarchia átszervezésének idejében 76érte el nagy jelentőségét, amióta gr. Haugwitz (Frigyes Vilmos) javaslatai alapján megkezdődött az örökös tartományok ügyeinek reformálása és centralizálása, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fellendítése.
Grassalkovich megérezte a kérdések nagy horderejét és már 1749-ben a magyar mezőgazdaságra, a lótenyésztésre és a magyar kereskedelemre vonatkozóan előterjesztést tett Mária Teréziának, amit ez helyeselt is. Haugwitz értesíti erről, aki fel is szólítja, hogy közölje vele nézeteit.* A nagy osztrák államférfiú sűrűn keresi fel leveleivel a magyar kamaraelnököt, hol tanácsot kérve, – telepíthetők a nem-katholikusok vezetőférfiai a Tisza–Maros vidékére, vagy a Magyarországon bőven található hamuzsír (cinis clavellatus) értékesítése, a felsőmagyarországi posta s a katonaság portómentessége vagy Halil effendi török követ fogadása költségei ügyében – de leggyakrabban szerepel a katonaság felszerelése, ellátása, kaszárnyaépítés s a birodalmi rossz pénzügyek (orvoslása) szanálása a magyar kamara segítségével. Haugwitz szinte évről-évre, később már hónapról-hónapra akarná emelni úgy a pénz-, mint a gabonakvótát, – különösen a hétéves háború idején – amikor már a másfélmillió forintnyi udvari kvótát is keveselte és az évi zabkontingenst 980,000 mérőre emelte, melynek egyharmada árpa legyen. Sürgeti Grassalkovichot, hogy a dunamenti raktárakba, Bajára, Budára, Esztergomba, Mocsra és Komáromba szállíttassa a gabonát, hogy egy hó mulva onnan már Bécsbe legyen hajózható. S míg Grassalkovich egyrészt Mária Terézia védelmét keresi, hogy a magyar kamarát ne rendeljék a császári udvari kamara alá, másrészt a túlzott igényekkel szemben reálisan megírja, hogy a kívánt gabonamennyiség fele sem hajtható be.
Haugwitz levelei Hédervárott. Extraord. Fasc. 12. Nr. 504, alatt.
Chotek Rudolf gr., a másik nagytekintélyű miniszter már inkább kereskedelmi ügyekben fordul Grassalkovichhoz.* Amikor Nagy Frigyes az újonnan szerzett Sziléziába nem engedi be a magyar bort, azok szállítására és vámjára nézve Grassalkovich véleményét kéri, szintúgy amikor a Lengyelországból a felvidékre behozott illatszerek vámemelésének kérdése felmerült. Ha pénzre vagy kölcsönre volt szükség, akkor meg Königsegg kéri a vonakodó Grassalkovichot, hogy ne utasítsa el a megbízatást. Inkább ad neki segítséget, csak gondoskodjék a hadsereg élelmezéséről s az új kölcsönt szerezze meg az egyháziaktól. Sürgeti, siessen a birodalom rossz pénzügyi helyzetének a segítségére a kamarai javakból vagy a zálogos birtokokból.
U. ott, Nr. 505.
De nemcsak az osztrák miniszterek, hanem a magyar főméltóságok is keresték támogatását. Gróf Batthyány Lajos nádor a hadműveletek számára kölcsönt ígért, pedig neki sem volt. Grassalkovichot kérte, hogy szerezzen neki pénzt. Pálffy Miklós pedig kancellárrá történt kinevezésekor támogatását kérte.*
U. ott, Nr. 506.
Grassalkovich a megbízásokat, avagy kéréseket lehetőség szerint teljesítette is, de annál inkább bántotta, ha őt vagy állását sértették. Mikor fia (II. Antal) részére a kamarásságot kérte, hg. Khevenhüller főudvarmester – aki egyébként sem volt jóindulattal iránta – kifogásolta* családi neve változó formáit (Graschiakovith, Grassakovith, Horváth aliter Grassalkovicz, Grassalkovich). A Mária Terézia kézjegyével ellátott ismételt kérésre és a leszármazási táblára is megjegyezte, hogy az ősfán szereplő családok közül csak az Újfalussy-család közismert, a többi nem, ha azonban Mária Terézia különös kegyből meg akarja adni, mi akadálya sincsen. De hogy a kérés teljesítésének ne állja útját, azt javasolja, hogy minden szereplő családhoz igazolt nemességi tábla csatoltassék, másrészt közismert mágnások nemesi becsületszó alatt bizonyítsák a táblán jelzett leszármazás valódiságát. Erre Grassalkovich fiának gróf Erdődy György országbíró által hitelesített ősfáját mutatta be. (L. túloldalon.)
1755 febr. 26-iki propozíciója. U. ott. Extraord. Fasc. 2, Nr. 87. – Lásd: Tagebuch des Fürsten Johann Josef Khevenhüller-Metsch kaiserlichen Obersthofmeisters, 1742–1776.
Majd Grassalkovich kértére Nyitra megye igazolja, hogy a megye régi birtokos családai között szerepel a Raymannus, Litassy és Egresdy familia, amely utóbbi fiágon már kihalt, de leányágon a Grasalkovichokban, és a gróf Szapáryakban él.* Mária Terézia még ezévben kamarai tanácsossá,* s három év mulva kamarássá nevezte ki fiát.*
1755 márc. 4. – U. ott, Extraord. Fasc. 2, Nr. 86.
U. ott, Dipl. Fasc. 1., Nr. 44.
U. ott, Dipl. Fasc. 1., Nr. 45.
77Ifj. Grassalkovich Antal (II) gróf ősfája:
Grassalkovich Mátyás atavus; S. Kurdács Orsolya atava; Grassalkovich István abavus; Grassalkovich János avus; K. Raymannus Pál atavus; Raymannus Erzsébet abava; Rácsay Dorottya atava; Egresdy László atavus; Litassy Zsófia atava; Egresdy János abavus; Egresdy Zsuzsanna ava; Tuchinszky István atavus; Klobusiczky Zsuzsanna atava; Tuchinszky Judith abava; id. Grassalkovich Antal I. gróf; ifj. Grassalkovich Antal (II) gróf; br. Klobusiczky Krisztina; br. Klobusiczky István avus; Kapy Klára ava; br. Klobusiczky Ferenc abavus; S. Soós Krisztina abava; Kapy Gábor abavus; Gergellaky Éva abava;
1755 márc. 12. – Pozsony. – Gr. Erdődy György országbíró hítelesített, festett címerekkel ellátott igazolványa. U. ott, Dipl. Fasc. 1. Nr. 40.
Ez a huzavona is bánthatta Grassalkovichot, de még inkább egy másik eset. Amikor 1761-ben ugyanis 50,000 mérő gabonát beadott, a bécsi kamara egy gabonatisztet nevezett ki, akit egy sütőmesterrel Pozsonyba küldtek, hogy megvizsgálják a gabona jóságát és próbasütést végezzenek. Ezt úgy a maga személyével, mint a kamarával szemben bizalmatlanságnak tekintette és Mária Teréziától a rendelet megváltoztatását kérte.*
U. ott, Nr. 506.
De nemcsak az osztrák tanácsuraktól, hanem honfitársaitól is éles tőrdöféseket kapott. Hirtelen vagyonosodása, magas ívelésű pályája nemcsak az irigységet, de a rosszmájú gyanút is felébresztette. Az 1764-i országgyűlés kapcsán a «Majd kétségbe esett Hazának siralma» című pasquillus elkeseredett szerzője még a keresztvizet is leszedi róla:
«Camerae Praeses Úr Grassalkovich frater,
Már régen pokolban készen vár a Crater.»
Látszik, hogy a szerző nem ismeri fel államférfiúi nagyságát, amikor működése szerinte «Kárt teszel mindennek, kinek csak kárt tehetsz,
Elhúzod, ahol csak legkisebbet vehetsz.»
Vádjait még tetézi:
«A királyt meglopod, az országot csalod,
Sok nemes vér zsírját, te átkozott nyalod.»
Majd vak gyűlölettel folytatja:
«Álnok vagy ültödben, álnok állásodban,
Csalárd lefektedben, csalárd járásodban.»
Ilyen előzmények után nem is csodálkozhatunk a szerző «jóindulatú» ellágyulásán, amikor figyelmezteti Grassalkovichot:
«Jól megnézd éltedben a kékelő eget,
Mert belől nem látod soha a sereget,
Pokolban adnak rád tüzes köpönyeget.»*
Hédervár, Viczay levéltár. Fasc. 55, Nr, 18.
S a költő szerint «meglopott» Mária Terézia éppen ezen országgyűlés után aranyszelencével ajándékozta meg, melyen a királyné arcképe volt, brilliáns keretben.
Szolgálataival egyre újabb érdemeket szerzett. Résztvett az újonnan visszacsatolt tiszai és marosi területek berendezésében. A lakosság és a katonaság között felmerült viszályokat tapintatosan elsimította, s főleg mint kamaraelnök, úgy megnövelte a kincstár jövedelmét, hogy – a királyné szerint – a kamarai ügyekben örök dicsőséget biztosított nevének. Ezen érdemeiért kir. főlovászmesterré nevezte ki.*
Bécs, 1758. júl. 26. – U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 46.
A királyné adományai által vásárjogot nyert Soroksáron és Gödöllőn, Komjátiban pedig vámjogot, Hatvanban pedig mindkettőt, majd pedig 1762-ben Pest, Nógrád, Heves, Bács és Nyitra megyékben fekvő minden birtokára pallosjogot.* Még ez évben királyi adomány erősíti meg a bajai uradalom birtokában, amit már 12 évvel előbb 78szerzett gr. Czobor Józseftől (190,000 frt). Ez alkalommal a királyné felemlíti Grassalkovichnak immár 16 évi bírói működését, továbbá azokat az érdemeit, amelyeket az ország részeinek visszacsatolása, a katonai határőrök és a lakosság határvillongásainak elsimítása, Szlavónia és a Szerémség három megyéjének rendezése, a Trenck-csapatok itteni kihágásainak megfékezése s a határőrvidéki birtokrendezés során szerzett.* Érdemeinek jutalmazása öt év mulva (1767), 50 évi szolgálat (1716–1767) után tetőződött be, amikor Mária Teréziának himlőből való felgyógyulása után fia, József, mint uralkodótárs és a Szent István-rend nagymestere, Grassalkovichot a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki.* Maga Mária Terézia adta át neki sajátkezűleg.
U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 48, 50, 52, 53.
Bécs, 1762. nov. 29. – U. ott, Dipl. Fasc. 1, Nr. 51.
Bécs, 1767. júl. 22. – U. ott, Nr. 55. – V. ö. Odrabenyák 88. és Bartal 20. 1. Mária Terézia már júl. 21-én értesítette és aug. 20-ra Bécsbe hivatta.
A fáradhatatlan ember még ekkor sem pihent meg. A rokon Forgáchok gácsi posztógyárának már előbb jelentékeny összeget adott, majd (1769) maga állított Hatvanban posztógyárat, amelyre királyi kiváltságlevelet szerzett. Ennek alapján külföldi szövőmestereket és szakértő mechanikusokat hozhatott be céhbeli kötelezettség nélkül, és 15 évi adómentességgel, gyártmányait saját gyártási jegyével láthatta el – de csak «All in Grosso», vagyis nagyban árusíthatta.*
U. ott, Dipl. Fasc. 1. Nr. 56.
Aki e ritkatehetségű ember életébe mélyebben bepillant, őszinte csodálkozás fogja el, ha tevékenységének, munkásságának sokoldalúságát látja.* A közgazdász realitása, a finánc hideg számítása, a bíró nyugodt judiciuma, a vallásos, istenfélő ember alázatossága párosul benne a galanteria, a műízlés ritka fejlettségével, a művészet, főleg az építészet nagyszabású pártolásával. Maga írja végrendeletében: «Ifjúságomtól fogvást, mihelyest az Úr Istennek szent áldásábul módom adatott, az ő dicsőségire majd szüntelenül templomokat építettem.» A budai királyi palota, a restaurált pozsonyi vár, gödöllői, komjáthi kastélya, pozsonyi, pesti, hatvani, bajai palotái, a csolnoki, ecseri, sződi, gödöllői, debrői, kompolthi, hatvani, kerepesi, isaszegi, mácsai stb., mintegy 32 templom, számos plébánia és iskola, a pesti pálosok főoltára és Szent Anna oltára, a pesti franciskánusok és a nyitrai piaristák nagy márvány-főoltára, s főként a műemlékké emelt besnyői kegytemplom* mind hirdetik sajátos stílusukkal, hogy mit jelent Grassalkovich alkotó tevékenysége a XVIII. századi magyar építőművészetben.*
Kéziratos műve: Beteges és unalmas gondolattyai Gyaraky Gróff Grassalkovics Antal F. Magyar udvari kamara consiliariussának. 1757. – Utána idézetek, majd Fideles reflexiones circa diaetam anni 1767. – Egyetemi könyvtár. H. 22. jelzet alatt.
Lásd P. Bartal Ince többször idézett művét, amely Besnyőre jól használható.
Végrendelete pótlékában (1771. febr. 17.) az egyházi Építkezései 215,600 frttal szerepelnek (Extraord. Fasc. 1, Nr. 15.) – A gödöllői építkezéseket 410,000 frtra becsülte ő maga. Lásd: Connotatio specifica omnium aedificiorum. Extraord. Fasc. 1, Nr. 10.
E munkásságában is megértő és legkitartóbb munkatársa harmadik felesége volt. Ennek sok fáradozását Grassalkovich is külön kiemelte s maga Grassalkovichné is büszkén vallja: «Megisméri azt az én jó férjem,* légyen tudtára jövendőben familiájánál és kivált azon successoroknál is, kik gedellői dominiumának várát fogják bírni és lakni, hogy istenes, egyértelmő 18 esztendőbeli házasságunk ideje alatt ezen várnak s alkalmatosságának én voltam közakaratú alkotója. Abban levő kis kabinetemben helyheztettem mariazelli Boldogságos Szűz Mária képit, melyet valaminthogy életemben nagy böcsben és tiszteletben tartottam s éjjeli-nappali égő gyertyával böcsültem, úgy szintén ahhoz illő smukkal is, számos szenteknek nagyböcsű reliquiáival ékesítettem, kiknek authenticumai az kép alatt való kis tabernaculumban találtatnak. Kérem azért (drága férjem successorit), hogy azon boldogságos szűz Anyánk képit soha azon maga heléből kimozdítani s azon ékesítéséből megfosztani ne engedjék, hanem általam kezdett tisztelete continuáltassék.»*
Lásd végrendeletét.
Grassalkovichné, Klobusiczky Teréz végrendelete. Gödöllő, 1770. dec. 3. – U. ott, Extraord. Fasc. 1, Nr. 16.
E kiváló tulajdonságain kívül feltétlen királyhűsége és szolgálatkészsége által nyerte meg uralkodói kegyét. Mária Terézia nem feledte el a gödöllői napokat s amikor 1766-ban Grassalkovich ismét meghívta,* a királynő kegyesen fogadta híve hódolatát. Kilátásba helyezte, hogy szívesen elmegy Gödöllőre, amikor ismét Budán lesz, de 79csak abban az esetben, ha nem okoz ismét magának oly nagy kiadást.* Egyre másra értesíti a királynő gyermekei állapotáról, meghivja leányai esküvőjére vagy részvétét fejezi Grassalkovichot ért családi bajai miatt. Amikor leányát, Mária Krisztinát férjhez adta Albert szász herceghez, Grassalkovichot kéri, hogy hozassa Féltoronyt olyan állapotba, hogy alkalmas legyen nyári tartózkodásul kedvenc gyermeke, Mária Krisztina (szül. 1742 máj. 13.) és férje, Albert herceg, Magyarország helytartója részére, akiket, kedveskedve, Grassalkovich gyermekeinek nevezgetett Mária Terézia.* S amikor Albert herceg feleségével Pestre jött, Grassalkovich a maga palotáját ajánlotta fel nekik lakásul, amit Mária Terézia is örömmel fogadott. Írja is titkára: «nem titok a királyné előtt, hogy Grassalkovichnak is igen kellemes lesz, amikor közös gyermekeiket saját palotájában fogadhatja.»*
1766. szept. 9.
Püchler József kabinettitkár levele 1766. szept. 13. U. ott, Extraord. Fasc. 12, Nr. 503.
Püchler, 1769. nov. 2. «quas Excellentiae Vestrae proles nominare dignatur Majestas Sua. – U. ott.
Püchler, 1769 nov. 14. – «nec Majestatem suam lateat, periucundum Excellentiae Vestrae fore, communes has Maiestatis suae et ipsius proles suis in aedibus habere.» – U. ott, Nr. 502.
A következő (1770) évben a királyné Mária Krisztina által küldött neki egy aranyszelencét, amelyen az M. T. monogramra brilliánsokkal volt kirakva, míg a főhercegnő és férje, a királyi helytartó, egy szívalakú, rózsaszínű brilliánsgyűrűvel ajándékozta meg.
Kedvesen vette Mária Terézia Grassalkovich azon törekvését, hogy Albert király holttestét a neszmélyi ref. templomból Székesfehérvárra akarja átszállítani.* Örvendett, hogy Grassalkovich is egyetért vele az egyetem Budára való áthelyezésében.* Régi emlékek újulnak fel Mária Terézia lelkében, amikor körötte, Laxenburgban, magyar lovas- és gyalogkatonákat lát s Grassalkovichnak írja: «újra elégtétellel érzem, hogy Magyarország királya vagyok». Nagyon meg van elégedve a csapatok fegyelmével. Ahol eddig csak megfordultak, mindenütt nagyrabecsülést nyertek. Büszke arra, hogy ez az Ő és Grassalkovich műve.*
Püchler, 1771 okt. 24-iki levele.
Püchler, 1771 máj. 17.
Püchler, 1771 jún. 10. – U. ott, Nr. 503.
Személye képviseltetését nem egyszer bízta reá, mint a budai vártemplom felszentelésénél,* vagy amikor a raguzai köztársaságtól a szent Jobbot megszerezte. Az volt Mária Terézia óhaja, hogy Grassalkovich és gr. Hadik generális képviseljék személyét, amikor a schönbrunni ünnepség után a szent Jobbot a budai várban elhelyezik. Grassalkovich kihallgatást kért Mária Teréziától s úgy látszik, arra akarta megnyerni, hogy személyesen jöjjön le Budára s katonai ünnepéllyel kössék egybe. Mária Terézia Püchler kabinettitkár útján feleli: már elnehezedett s kevéssé alkalmas a pesti katonai parádéra. De bármikor igen kedves neki, ha Bécsben Grassalkovichot láthatja, hisz neki mindig szabad a bemenet. S a bizalmas titkár hozzáfűzi: Ő felsége nevetve mondotta, hogy úgy tekinti őt, mint egyik «kammerfreijlen»-j ét.*
1769 okt. 15. – U. ott, Nr. 502.
«aetatem suam iam ingravescentem ad campamentum Pestiense instituendo minus esse idoneum; ast summopere Maiestati Suae gratum erit, quocunque tempore Excellentiam Vestram Viennae praesentem videre, cui alioquin liber semper accessus ad Maiestatum suam patet, cum (uti subridens dixit) Eandem eodem loco ac unam ex Domicellis suis aulicis (kammerfre˙len) habeat.» Püchler, 1771 május 26. – U. ott, Nr. 503.
Ez év (1771) március 17-én megérte még a besnyői kegytemplom felszentelését s királyi jóváhagyással is megerősítette adományát. Július 20-án gr. Hadik András generálissal és Bajzáth József c. püspökkel még résztvett a fényes budavári Sz. Jobb-körmeneten, de ez volt utolsó nyilvános szereplése.
Testi erejének gyengülését maga is észrevette. Már az év elején (1771. jan. 15.) Gödöllőn végrendelkezett.* Röviden elmondja benne családi körülményeit, házasságait, szerzeményeit. Birtokaiból két majoratust rendelt. Az elsőhöz tartozzék a gödöllői vár és uradalom, a pesti ház, major, kert és a debrői uradalom, míg a másodikhoz a bajai és a komjáthi uradalom. Gondoskodik özvegyéről, előre rendelkezik a fiág esetleges kihalta esetén a nőági örökösödésről, a királynétól nyert ajándékokról, arany-ezüst marháiról. Felesége halála után összes javai örökösévé egyetlen fiát teszi, akit arra int, hogy sohase feledkezzék meg atyja egyszerű állapotáról és sorsáról. Figyelmezteti, hogy Gödöllőn lakjék s ne Pozsonyban, mert a közeli bécsi udvar pompája már sok magyar mágnást 80tönkre tett. Becsülje a nemességet, szeresse a dolgozó jobbágyot s segítsen a sorsán.
U. ott, Extraord. Fasc. 1, Nr. 14.
Figyelmezteti fiát, hogy vak mostohaanyja kedvében járjon és engedje, hogy az vezesse tovább is a gazdasági ügyeket.
Mindent elrendezett – készült az örök útra. Fáradt teste már nem bírt a még mindig dolgozó szellemének szolgálatára állani. December 1-én d. u. 4 órakor, amikor éppen a Csömörön emelendő Nep. Szt. János-szobor tervrajzát nézegette – szívszélhűdés ölte meg 77 éves korában és nagy gyászpompa keretében helyezték örök nyugalomra a besnyői családi sírboltban.*
Bartal, 27–37. 11.
Mária Teréziát nagyon megrendítette halálának híre. Részvétét fejezte ki fiának, s elrendelte, hogy Grassalkovich legjobb képe után kiváló festő fesse meg arcképét s fia arról másolatot készíttethet. Püchler titkár útján egyben felszólítja fiát, hogy küldje fel atyja privát és hivatalos iratait, Mária Terézia sajátkezű és br. Koch által írott leveleket. Amik a család díszére valók, majd visszaküldik.* Ma sem Mária Terézia, sem Koch levelei nem találhatók a családi iratok között, de a bécsi Mária Terézia emlékmű jobboldali talapzatán ma is ott látjuk Haugwitz mellett Grassalkovichot is a Szt. István-rend nagykeresztesi palástjában, a királyné legfőbb munkatársai között.
Püchler, 1771 dec. 4. U. ott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages