VI.
VI.
Lászlóval az atyjával 1450-ben történt szereplése után csak 1468-tól kezdve találkozunk újból, mikor Mátyás király a pozsonyi káptalannak meghagyja, hogy őt Ulrik s Péter testvéreivel iktassa be néhai Hideghéti Miklós pozsonyvármegyei hideghéti és sülyi birtokaiba.* Hogy ellene s most említett két testvére ellen az óbudai apácák 1471-ben az 1457 körül elkövetett hatalmaskodás miatt panaszt emeltek, mely három káptalant is foglalkoztatott, már említettük. 1472-ben Karcsai Miklós inteti meg őt s vele két testvérét a végett, hogy az atyjok által zálogba tett tíz sárosfalvi sessiót vegyék tőle vissza.* Az intésnek azonban foganatja nem volt, mivel az 1476-ban hasonlókép eredménytelenül megismételtetett.* A birtokot utóbb 1481-ben Bittó Péter s veje Alszászi István váltották vissza 80 magyar aranyforinton.*
A csal. ltár XVIII. századi elenchusából, ered. a pozsonyi kápt. hit. h. ltárában C. 2, f. 9, nr. 17 jelz. alatt.
U. innét.
Mátyás király Budán, 1476. évi febr. 9-én kelt intő parancsa a pozsonyi káptalanhoz a káptalan márc. 15-iki jelentésében átirva a csal. ltárban.
A pozsonyi káptalan 1482. évi aug. 9-én kelt felvalló levele a csal. ltárban.
Lászlónak s említett két testvérének volt azonban a pozsonyvármegyei Rétén is birtoka, mely 1476-ban Réthei Péter s Jánosnak zálogosíttatott 26el, kik abba még ez évben be is vezettettek.* Erre az időre esik a három testvér s László fia Pálnak egyezkedése Magyarbéli Fülöp fiai János és Lászlóval és Bertalan fia Péterrel az atyjok, illetve Pál öregatyja által megölt Magyarbéli Fülöp fia Kálmán vérdíja ügyében, amelyet fogott bírák közreműködésével békésen egyenlítettek ki.*
Mátyás király Budán, 1476 febr. 10-én kelt beiktató parancsa, pozsonyi kápt. hit. h. ltára C. 5, f. 3, nr. 8.
A pozsonyi káptalan, 1476 szept. 1-én kelt felvalló levele a csal. ltárban.
Mint látszik a László atyja által zálogba vetett 16 sárosfalvi sessió körül még László életében, 1492-ben merültek fel vitás kérdések. II. Ulászló király ugyanis ez évi február hó 17-én Péter s testvérei László és Ulrik kérelmére a pozsonyi káptalanhoz parancsot küld, hogy a káptalan Adas Gallus, Guthori Péter és Csentefalvi Sátor János nemeseket idézze maga elé s hallgassa ki őket azon fogott bírói döntésükre vonatkozólag, amelyet néhai Bittó Mátyus (így!) és néhai Bessenyei András között felmerült ügyben hoztak. A megidézettek a káptalan előtt ápr. hó 16-án meg is jelentek s ott azt vallották, hogy körülbelül 42 év előtt, – tehát 1450-ben – a csöllei várban előttük s más meghívottak előtt néhai Bittó Mátyus sárosfalvi birtokát, melyet ő néhai Bessenyei Andrásnak zálogba adott volt száz magyar aranyforintban, Gutakarcsai Kása László magához váltotta, az összeget letevén s azt Bessenyei András felvevén, a zálog tekintetében kielégíttetett.*
II. Ulászló kir. Budán 1492. évi febr. 17-én kelt parancsa a pozsonyi kápt. 1492 ápr. 18-án kelt jelentésében átírva a csal. ltárban. A tanuvallatás eredménye ugyanezen kápt. jelentésben.
A vallomás dacára II. Ulászló király már néhány hónap mulva, ugyanez év aug. 29-én utasítja a pozsonyi káptalant, hogy néhai Bessenyei András fiának Kiliánnak nejét, ki ekkor már Borsai Csorba Andrásné, úgyszintén ennek első házasságából származott leányát Magdolnát iktassák be néhai Sárosfalvi Bittó Mátyusnak, feleségének Zsuskónak s fiának Péternek sárosfalvi 16 jobbágytelkébe, amelyet zálog címén bírnak. A beiktatásnál azonban Mátyás másik fia Péter s ennek veje Sárosfalvi István ellentmondottak.*
A pozsonyi kápt. 1492 okt. 8-iki kiadványában, er. a csal. ltárban.
Lászlóról ezután már nincs adatunk. Mivel Bittó máskép Alszászi István 1494-ben már fiait nyugtatja a zálogba vetett 10 sárosfalvi sessió egyharmadának visszaváltásáról, jó okkal mondhatjuk, hogy 1494 előtt halt el.*
U. ennek 1494 szept. 6-án kelt nyugtató levele a csal. ltárban.
László három fiút hagyott maga után: Pált, Benedeket, Imrét.
1. Pál. Róla azt a keveset, amit tudunk, már fenntebb elmondottuk.
2. Benedek. Őt a most említett 1494. évi nyugtatóból ismerjük.
3. Imre. Legkorábbi szereplése, hogy 1502-ben Korompai Nehéz Jánossal és Bittó Ulrikkal ellentmond Bittó Istvánné szül. Bittó Katalin beiktatásának az édes atyjától Bittó Pétertől örökölt birtokrészbe.* Birtokeladásairól meg zálogfelvallásairól fennmaradt káptalani levelek arról tanuskodnak, hogy nem lehetett jó gazda. A várfölderéthei birtokot érdektársaival Kéméndy Lajos nejével Potentiánával s Uszori Csölley György özvegyével Ilonával 150 magyar aranyforinton eladja 1503-ban Réthei Csóka Imre-, Miklós-, Réthei Nagy András-, Vitál- s Réthei Nagy Miklósnak.* 1520-ban óbári rétjét veti zálogba Bodófalvi Miklós fia Lőrincnek, Budafalvi Benedek fia Tamásnak s Bittó István és fia Sebestyénnek,* miután előzetesen 1519-ben már hét hold sárosfalvi szántóföldjét Fisi Ambrusnak zálogosította el.* 1521-ben már három fiával, Gáspár-, György- s Boldizsárral két sárosfalvi sessióját zálogosítja el Földes János és Zsófiának* s ugyanebben az esztendőben ugyanezeknek még más öt hold szántóföldet is.*
Pozsonyi kápt. hit. h. ltára C. 6, f. 1, nr. 26, ugyane kápt. 1651 jún. 2-iki átírásában a csal. ltárban.
O. Ltár, D. L. 21,223, régebben N. R. A. f. 274, nr. 27, XVIII. századi másol.; a felvallás a budai kápt. előtt 1503 nov. 8-án történt. Ez a birtok valószinűleg az 1421. évben Bittó Mihálynak s érdektársainak adományozott birtok.
Pozsonyi kápt. hit. h. ltára prothoc. extraser. 5, fol. 162, a kápt. 1520 ápr. 16-iki hit. kiadványában pedig a csal. ltárban.
U. itt fol. 148 s hit. kápt. kiadványa a cs. ltárban.
U. itt fol: 211 és 1521 ápr. 27-iki hit. kiadványa a csal. ltárban.
U. itt fol. 227, hit. kápt. kiadványa a csal. ltárban.
1519-ben jelölt királyi ember.*
M. Nemz. Múz., Kisfaludy-csal. id. ágának ltára.
27Neje Beketfalvi Bálint leánya Orsolya,* akitől a már említett három fiún kívül még Menyhért, András, akiről leszármazóival együtt a család keszölcési – fekete – vonalában lesz szó; Katalin s Borbála származtak.
Pozsony vm. ltára III. 7089, 32.
a) Menyhért, kiről az alább említendő hűtlenségi esetén kívül mit sem tudunk.
b) Katalin, az Oros Márton neje.
c) Borbála, a Beneéthei Gergely Pál felesége.
d) György (vagy Gergely), akiről nincs adatunk.
e) Gáspár, már 1598 előtt elhalt, egy fiát, Andrást hagyva maga után, aki 1590-ben Boldizsár nagybátyjával s nagynénjeivel az apai vagyonon megosztozik. Utódai nem voltak.
f) Boldizsár. 1564-ben testvérével Menyhérttel az Új Gáspártól leánynegyed címén Sárosfalván bírt fél sessiót visszakapja.* 1567-ben most említett testvérével véres verekedésbe keveredvén, Oláh Miklós királyi helytartó hűtlenség címén a sárosfalvi birtokon lévő két házukat azok minden tartozékával id. Bajchy Jánosnak s általa ifj. Bajchy János komornyikjának adományozza el.* 1572-ben zálog címén megszerzi özv. Kinizsy Ferencné egy óbárföldi és két sárosfalvi rétjét 200 magyar forinton.* A vonatkozó zálogfelvalló levél az ezen időbeli gazdasági viszonyokba is bevilágít, mivel a rendes szokástól eltérőleg kifejezetten rámutat az elzálogosítás okára: az akkori nagy drágaságra s éhséges időkre, 1586-ban Sáffár Istvánnétól vesz 3 sárosfalvi rétet zálogba.*
O. Ltár, táblai oszt. 5–7697, iratjegyzék.
Az 1567 aug. 5-én kelt adom. levél a csal. ltárban, a beiktató levél pozsonyi kápt. hit. ltára C. 6, f. 1, nr. 27, ez szerint a beiktatásnak Bittó Boldizsár és Menyhért ellentmondottak.
A Pozsony vm. hatósága által 1572 jún. 2-iki kelettel kiállított felvalló levele a csal. ltárban.
Ered. a csal. ltárban.
Az előbb Gáspár fia András kapcsán említett 1590. évi osztály szerint a leányok a sárosfalvi birtokokat a fiágnak engedték át, viszont a két fiági örökös a leányágnak a modorbári birtokokat engedte át s 70 frtot* fizetett. Közbevetőleg meg kell említenünk, hogy Imrének az itt felsorolt hat gyermekén kívül kellett még egy leánygyermekének is lennie, akinek nevét azonban nem ismerjük. Fennmaradt oklevelek tanusága szerint ez Kéméndi Péter familiárisának, Uzsalyi Péternek volt neje, Kéméndi Péter 1544-ben a Bittó Imrétől zálogban bírt két sárosfalvi sessiót Uzsalyinak, familiarisának visszaadja.* Ugyanebben az esztendőben azonban ez az Uzsalyi Péter az ipa, Bittó Imre által Kismagyari Földesy Jánosnak elzálogosított sárosfalvi jobbágysessiót s néhány hold földet a közben megözvegyült Földesy Jánosnétól visszaváltja.*
Az 1589 aug. 16-án kelt osztályt tévő parancs s az 1590 szept. 21-én kelt osztályos egyesség a csal. ltárban. Modorbár a mai Albár Kis- és Nagy-Lucstól K.-re, Dunaszerdahelytől D.-K.-re.
A pozsonyi kápt. 1544 máj. 3-án kelt fel valló levelei a csal. ltárban.
A pozsonyi kápt. 1544 máj. 3-án kelt fel valló levelei a csal. ltárban.
Boldizsárnak két neje volt és pedig az első Beketfalvi Ilona, a második Kövér Tamásnak egy leánya, kinek neve ismeretlen. A két nőtől öt gyermeke született, az elsőtől: Benedek, András, Pál, Sebestyén, a másodiktól Imre.*
Az elsőre vonatkozólag I. Pozsony vm. ltára III. 4717, sub 9 és a másodikra egy elenchusszerű XVI. század végi vagy XVII. század elei feljegyzést a csal. ltárban és az 1671 júl. 13-án kelt egyességet a csal. ltárban.
1. Benedek. Mosony vármegye szolgabírája; korán, még 1604 előtt halt el, özvegyet Somogyi Katalint s két gyermeket hagyva maga után. Ezek:
a) András, ki még gyermekkorban mult ki és
b) Piroska, Huszár Mátyás neje; ennek fiát Pozsony vármegye hatósága 1610-ben öregatyjának Bittó Benedeknek testvéreivel megosztoztatja.*
Az osztályt rendelő parancs kelte Somorja, 1604 jún. 8-án, az 1609 febr. 10-én kelt kiküldő parancs s az 1610 jún. 15-én kelt foganatosító parancs a csal. ltárban.
II. András. Ő vele az imént említett osztály kapcsán találkozunk először; 1607-ben jelölt királyi ember.*
O. Ltár, m. k. udv. kanc. nr. 4050 ex anno 1777, a beiktató parancs kelt 1607 ápr. 15.
III. Pál. 1609-ben nádori ember.* 1614-ben Pozsony vármegye egyik esküdtje.* Ezen minőségében vesz részt ebben az esztendőben a nagymagyari templom ágostai vallású patronusai által kért vizsgálatnál.* A következő évben tilalmazza nemes Györgyei Andrást, hogy a Boka Istvánné, 28Ferencz Ilonától vett s nőág ellen indított per alatt álló ingatlanokra ne építsen.*
M. Tud. Akad. ktára Lad. 38, 2 fogás.
Csiba István s Józsa osztálylevele a csal. ltárban, B. Pál gyűrűs címerpecsétjével.
M. prot. egyháztört. adattár IX. évf. 1–35. 11.
Az 1615 j únius 15-én kelt oklevél a csal. levéltárban.
Felesége Etyeki Zsuzsa nemes asszony egy régebben Pozsony vármegyében szerepelt, Nagylégen birtokos, de utóbb onnét teljesen eltűnt család sarja.* Ettől két fiáról tudunk, és pedig:
Erre vonatkozólag 1. Kajdacsy András, Pozsony vm. szolgabírájának 1673. évi jún. 6-án Kislégen lefolytatott tanuvallatását a csal. ltárban.
a) Gergelyről, akit 1643 körül Hölgye Gáspár győri lovaskatona, midőn az Győrből Dunaremetén át Csallóközbe igyekezett, Dunaremetén a révnél annyira összevagdalt pallosával, hogy az utóbb sebesüléseibe belehalt.*
A győri katonai törvényszék 1648 aug. 26-án kelt, sajnos csonka ítélete a csal. ltárba.
b) Lukácsról, az előbbi bátyjáról. A család eme vonalát egyedül ez vitte tovább. Befejezi a leányág ellen vitt, már említett pert s mint pernyertes unokatestvérével Mihállyal bírói végrehajtást eszközöl ki a leányági leszármazók, közöttük Földes Farkas fiai ellen is s ennek során említett unokaöccsével a visszapörölt birtokokat 1652-ben a leánynegyed pénzbeli kiegyenlítése után birtokba veszi.*
O. Ltár táblai oszt. 4–212 TT jelz. alatt és Pozsony vm. ltára III. 7089, nr. 10. Ugyanerre az időre esik, hogy Földes Farkas fiai az Új Lászlóné, Bittó Ágota révén leánynegyed címén bírt 2 és fél sárosfalvi sessiót felkérik (1. O. Ltár, m. kanc. propos. et opiniones 1651, nr. 16) s azokat Bécsben, 1651 febr. 17-én kelt adománylevéllel adományúl kapván magukat beiktattatni akarták. A beiktatásnak Bittó Lukács és Semlye György ellentmondottak (1. pozsonyi kápt. hit. h. ltára C. 6, f. 1, nr. 29).
Közben azonban 1650-ben Pál fiával s Borbála leányával, akikről jelen szereplésükön kívül egyebet nem is tudunk, a csallóközi szenterzsébeti prediumon lévő részjószágát 50 hold földdel Snobl somorjai mészárosnak zálogosítja el 300 forinton;* két évre reá pedig ugyanitteni nemestelkét 60 hold földdel veti ugyanannál 550 magyar forinton zálogba.* Ez a birtok 1662-ben, mikor Pál megtudta, hogy osztályos atyfiai részüket Szelepcsényi György érseknek eladták, 150 magyar forinton Szelepcsényi részére történt áruba bocsátása után teljesen nevezett érsek tulajdonába ment át.*
A Somorján 1650 máj. 29-én kelt ered. felvalló levél a csal. ltárban.
Pozsonyi kápt. hit. h. ltára, prothoc. 41, fol. 93, egysz. másolata a csal. ltárban.
U. i. prothoc 44 f. 329. egysz. másol. a cs. ltárban.
Lukács neje Vízkeled Erzsébet volt, aki férje halála után másodszor is férjhez ment Szilády Demeterhez, aki 1691-ben végrendelkezve összes vagyonát mostohagyermekeire: Bittó István-, Gergely- és Máriára hagyta.*
A csal. ltár XVIII. századi elenchusából.
Lukács gyermekei:
