Dr. Holub József: Zala megye története a középkorban. I. kötet: A megyei és egyházi közigazgatás története. Kiadja Zala megye köz…
Dr. Holub József: Zala megye története a középkorban. I. kötet: A megyei és egyházi közigazgatás története. Kiadja Zala megye közönsége. 1929. n. 8. r. XXIII † 488.
A hazai tartomány, helyesebben monográfiai történetírás nagy eseménye Holub fenti címen megjelent munkája. Végre egy minta-monográfia első kötetét vehetjük kézbe, amire annyival inkább is szükség volt, hogy az üzleti alapon szerkesztett monografiákat háttérbe szoríthatjuk. A könyv megmutatja, hogy tudással és szorgalommal egyesek is megírhatják az egyes megyék történetét, ha olyan tudósok vállalkoznak reá, mint Holub, aki nem kímélt időt, fáradságot, amíg össze nem gyüjtötte a Zala vármegyére vonatkozó okleveles és egyéb írásos emlékeket. Hogy a munka megjelenhetett, azt Zala vármegye közönségének áldozatkészsége tette lehetővé.
A háromrészre tervezett monográfia első, a középkort tárgyaló részéből fenti címmel megjelent I. kötet Zalának megyei és egyházi közigazgatását mutatja be. Legközelebb a sorozat III. és IV. kötete jelenik meg, melyek a községek és jelentősebb szerepet játszott családok történetét fogják elénk tárni, míg a sorozat második és legérdekesebbnek mutatkozó kötete a település-, birtok- és gazdaságtörténettel fog foglalkozni, csak később fog megjelenni.
Társaságunkat főleg a II. és III. kötet fogja érdekelni, de aki családtörténettel foglalkozik és azt tudományosan is műveli, sok haszonnal forgathatja Holub I. kötetét is. A tudós szerző évek hosszú során át különböző levéltárakban folytatott kutatásainak részleges eredményét adja e munkában. A megye adminisztrációját és egyházi közigazgatását illetőleg, ahol nem talál megfelelő zalai vonatkozású adatot, ott idegenhez is fordul, hogy a középkori életünk eme fontos intézményeivel, a megyeivel és az egyházi berendezkedéssel kimerítően megismertessen bennünket. Nagyon ügyesen vázolja a királyi, majd a nemesi vármegye kifejlődését és szervezetét, hivatalnokait és azok szerepét. Zala megye igazságszolgáltatási és közigazgatási tevékenységével kapcsolatban első ízben foglalja össze a megye hiteles helyi működését és a megyei kancellária szerepét. Az egyházi közigazgatással kapcsolatban külön a zalai és külön a bekcsényi főesperesség keretében sok újat, főleg általános összefoglalásokat is olvashatunk az egyházi funkcionáriusok szerepéről, az egyházi tizedekről, azok szedéséről stb. Hogy a Zala megye déli részét magában foglaló bekcsényi főesperesség a zágrábi püspökséghez tartozik, azt birtoktörténeti szempontból magyarázza. Zala déli része eredetileg őrség volt, nagyobbrészt lakatlan terület, melyet, Horvátország meghódítása után elvesztvén jelentőségét, a királyok világi nagybirtokként adják egyeseknek. A már eredetileg is Zala megye területét képező őrség benépesülve egyházközigazgatásilag az akkor alapított zágrábi püspökségbe kebeleztetett be.
Az egész munkán végigvonul a megyei élet problémáinak megoldására való törekvés. A szerző ismeri az irodalmat és uralkodik nagy fáradsággal összegyüjtött anyagán. Módszere világos okfejtésen alapul. Sokan talán hibának rójják fel, mi azonban előnyére írjuk, hogy ott, ahol az egyes kérdések meglévő adatok alapján nem oldhatók meg, a szerző ezt őszintén megmondja. Ez nem a tudós szerző hibája, hanem a magyar történetírásé, mely sok középkori problémánk megoldását mellőzte. Társaságunk örömmel üdvözli Holub munkáját és várja többi kötetének megjelenését is.
DR. Lukcsics Pál.
