Az 1933. évi varsói történeti kongresszus.
Az 1933. évi varsói történeti kongresszus.
A történeti tudományok VII. nemzetközi kongresszusát augusztus 21–27-én Varsóban tartották meg. (28-án még egy teljes ülés volt Krakóban.) Nem lesz talán érdektelen, ha ennek Társulatunkat közelebbről érintő eseményeiről az alábbiakban röviden beszámolunk.
A kongresszuson a világ minden részéből egybegyűlt kb. 900 résztvevő között magyarok is elég szép számban voltak s közülük 12-en tartottak a történettudomány különböző ágaiból előadást.
A kongresszus működése speciális bizottságokban, valamint a történettudomány ágai szerint csoportosított 15 szekcióban történt. Mindegyik szekció több ülést tartott előre kijelölt napokon, délelőtt vagy délután. Voltak azonban speciális ülések (séance speciale) is, a történeti földrajz, gyarmati történet, hadtörténet stb. köréből vett előadásokkal.
A Társulatunk által művelt tudományágak az I. szekció körébe tartoztak. Itt tartották az oklevéltani, címertani és genealógiai tárgyú, valamint a levéltári ügyekre és a történettudomány általános megszervezésére vonatkozó előadásokat, összesen négy ülésben. Több bejelentett előadás elmaradt. A szekcióban megtartott előadások közül megemlítjük a következőket.
Augusztus 22-én Manteuffel J. varsói magántanár tartott előadást a varsói egyetem papyrus-gyüjteményének egyik érdekes darabjáról, egy oklevéltekercs fennmaradt részletéről a Kr. u. II. századból. Ugyanekkor Pulaski F. varsói meghatalmazott miniszter a Lengyelország és Franciaország közötti diplomáciai érintkezésre vonatkozó oklevelek gyüjteményét ismertette.
Augusztus 23-án először e sorok írója tartott előadást az okleveleinken található kancelláriai jegyzetekről, és ez alkalommal különösen azoknak az általános diplomatika szempontjából való jelentőségét fejtette ki. Az előadáshoz Ketrzyński meghatalmazott miniszter, az oklevéltan volt varsói professzora szólt hozzá, behatóan méltatva a megállapítások jelentőségét, s hozzászóltak még – kiegészítő felvilágosításokat kérve – Radonič és Novak belgrádi egyetemi tanárok is. Utána Semkovicz W. krakói egyetemi tanár a lengyel lovagság eredetéről és középkori települési viszonyairól tartott előadást, Polaczek Helena, egyetemi magántanár (Lemberg) pedig a középkori címerkönyvek (címergyüjtemények) nemzetközi kiadásának szükséges voltát fejtegette. A szakosztály, többek hozzászólásával, óhajtandónak mondotta ki, hogy a feldolgozásra és a publikációra nézve a svájci heraldikai társulat tegye meg a kezdeményező lépéseket.
Igen élénk diszkusszióra adtak alkalmat augusztus 24-én a szekcióban tartott levéltártani tárgyú előadások. Fruin Róbertnek, az ismert nevű hágai levéltárosnak érdekesnek igérkező előadása elmaradt ugyan, a többi előadások közül azonban élénk vitát keltett Stojanowski Józsefnek, a varsói újkori levéltár igazgatójának a különböző államok levéltárai közötti iratkölcsönzésről tartott előadása, melyhez Casanova római egyetemi tanár és Brunel, a párizsi École des Chartes igazgatója szólt hozzá. Az előadó javaslatát, mely szerint a kongresszus a nemzetközi levéltári kölcsönzés ügyének szabályozását szükségesnek tartja s megkeresi a történeti tudományok nemzetközi bizottságát, hogy a maga részéről ebben az irányban tegyen lépéseket, a szakosztály mint óhajtást tette át a szellemi együttműködés intézményének levéltári bizottságához. Utána Casanova E. az olasz levéltárak inventáriumait ismertette s az előadás kapcsán Fedele P. volt miniszter, római egyetemi tanár az egyházi levéltárak egységes kezelésének ügyét tette szóvá. A szekció utolsó ülésén Zeller, clermont-ferrandi egyetemi tanár a nemzetközi érintkezések történetéről, Bloch C. pedig, a párizsi hadi múzeum igazgatója az újkori nemzetközi érintkezések nemzetközi feldolgozásának kérdéséről tartott előadást.
Nem az I., hanem egy másik szekcióban tartott Hajnal I., Társaságunk alelnöke előadást az írásbeliség terjedésének azon változások előidézésében való fontos szerepéről, melyek a XII. század vége óta az újkori viszonyok kialakulását készítették elő. Meg kell még emlékeznünk Kehr P.-nak, a Monum. Germ. Hist. igazgatósága elnökének a kongresszus augusztus 27-i záróülésén a régi pápai oklevelek kiadásának ügyéről tartott előadásáról.
A speciális bizottságok közül, mint a történeti segédtudományok körébe tartozót, a történeti földrajz bizottságát említjük fel, amelynek augusztus 23-án délután tartott ülésén Magyarország részéről Lukinich I. és e sorok írója vett részt. A bizottság a különböző országokban található régi térképek katalogizálását és a nemzetközi tudományos használatra hozzáférhetővé tételét tette tanácskozás tárgyává.
Ez a kongresszus is, miként az előzők, főleg a közvetlen érintkezés útján jelentékenyen hozzájárult a történettudománynak különösen a nemzetközi vonatkozású problémák terén való továbbhaladásához.
Szentpétery Imre.
