XIV. század.
XIV. század.
Főpapjaink, amint ezt már Nyáry Albert is megállapította, csak a XIV. század közepétől kezdve alkalmazták rendszeresen pecséteiken a címerüket,* akkor is csak alárendelt helyen, a védszentet ábrázoló főalak alatt. Kivételt csupán a királyi vérből származó püspökök alkotnak (Boleszló érsek, Kálmán győri püspök), kiknél a címer már korábban és nagyobb súllyal szerepel. Vancsa érsek sokat vitatott XIII-ik századbeli címeres pecsétje mint nyilvánvaló apokrif nem jöhet tekintetbe.
A Heraldika Vezérfonala, 200. l. Németországban egyházi méltóságot viselő férfi először 1234-ben használt címeres pecsétet, éspedig Ortolf v. Leiterberg krauchenwiesi dékán. L. Warnecke, Herald. Handbuch, 2., 5, jegyz.
A XIV. századbeli püspöki pecsétek közül eddig ismeretessé váltakat a következőkkel egészíthetjük ki, illetve helyesbíthetjük:
1. Vitus de Castroferreo (Vasvári) nyitrai püspök (1334–47) köriratos pecsétjén alul háromszögű pajzs látható, melynek szélét lombfüzér szegi, a pajzs balszéléből benyúló kéz kétoldalt leveles indákba ágazó hatszirmú virágot (rózsát) tart. Hasonló címeralak látható Alsáni Bálint pécsi püspök, Bodó Miklós fehérvári prépost, a Kápolnaiak és más családok pecsétein. Vitus püspök pecsétje egy 1341-ben kelt s a bécsi szt. István prépostság levéltárában őrzött okiraton 2függ, tehát a legkorábbi magyar püspöki címeres-pecsétek egyike.* (1. kép.)
Közölte Kresznerics F. a Hazai Tudósítások 1806. évf. 47. és 50. számában, de a metszet nem híven adja az eredeti képet.
2. Gergely, György fia, csázmai prépost, zágrábi, majd esztergomi kanonok, 1345 márc. 7. csanádi püspök, megh. 1350. Függő pecsétjén (1347) alul, a térdelő püspök alakja mellett kétoldalt a következő címer van: háromszögű paizsban szarúfa, a két sarokban egy-egy csillag (vagy rózsa?), alul nyugvó nyúl.* A valószínűleg külföldi eredetű címer tudtommal eddig ismertetve nem volt (2. kép).
Esztergomi Kápt. Magánlevélt., Lad. 41, fasc. 3. No 13.
3. Garai (Jakabfalvy) János pécsváradi prépost, esztergomi és pécsi kanonok, titkos kancellár, 1346 júl. 19. veszprémi püspök, megh. 1358 előtt. Függő pecsétjén (1356 júl. 25.) a Dorozsmanemzetség ismert címere látható.* Egy 1353. évből való hasonló pecsétje a veszprémi káptalan levéltárában (3. kép).
Eszterg. Kápt. Magánlvt., Lad. 29, fasc. 1, No 15.
4. Kálmán herceg, Róbert Károly király törvénytelen fia, váradi kanonok, esztergomi nagyprépost, 1337 máj. 14. győri püspök, megh. 1375 körül. Több címeres pecsétje maradt reánk.
Egy 1365 dec. 30-án kelt okiraton* gyűrűs pecsétje van, nyolcszögű keretben, körirattal. A sajátságos alakú ötszögletes pajzs liliomokkal van behintve, közepén tisztán ki nem vehető kerekded alak, ugyanaz, mely az alább említendő másík két pecsét sisakdíszén is szerepel. A pajzson fazék-sisak (Topfhelm) kilengő fedőkkel, rajta mitra-alakú föveg, alul háromszor vágva, felül három (1–2) liliommal. Amennyiben a sisakdísz tényleg püspöksüveget akarna ábrázolni, úgy ez volna a legkorábbi ismert esete annak, hogy az egyházi méltóság jelvénye mint oromdísz vagy általában mint püspöki címer alkatrésze előfordul (4. kép).
M. N. Múzeum lvt., Törzsanyag.
Kálmán püspök egy másik gyűrűs pecsétje ugyancsak nyolcszögletű keretben, az előbbiével azonos körirattal, egy 1368 nov. 30-án kelt okiraton található.* A pecsét teljes képét adja a Kálmán által használt címernek: jobbra dőlt háromszögű pajzs, háromszor vágott pajzsfő alatt három (2-1) liliom, a koronás és takarós csöbörsisakon csukott szárny. A köralakú tárgy, mellyel a szárny megrakva van, a különben tiszta pecsétlenyomat kicsinysége folytán itt sem határozható meg (5. kép).
Orsz. Lt.: D. L. 5815. Nagyon tökéletlenül közölte Nyáry i. m. VII. tábla 61. ábra, úgyszintén Luczenbacher a Tudománytár V. 67. lapján.
A püspök nagy függőpecsétjének töredékét, mely egy 1373 jún. 11-én kelt oklevélen függ, a M. N. Múzeum levéltára őrzi (Törzsanyag). A címer itt négykarélyos, keretben a pecsét közepén a főhelyet foglalja el. A pajzsból csak a bal felső sarok maradt meg, melyen a vágások nyoma megállapítható. A szembenéző csöbörsisak dísze itt kerek ernyődeszka (Schirmbrett), liliomokkal megrakott tollakkal megtüzdelve, közepén a már említett meg nem határozható köralakú tárgy (6. kép).
Hanthaler* közli Kálmán püspöknek még egy nagy függő pecsétjét 1356. évből. Ezen a szent Szűz megkoronáztatását ábrázoló főcsoport alatt, a püspök térdeplő alakja mellett kétoldalt a két szokásos pajzs van, melyen azonban a címeralakot nem lehet megkülönböztetni.
Recensus diplomatico-genealogicus archivi Campililiensis, Vienae 1819, I. 52. l. és VI. tábla.
Végül Boeheim, Führer durch die Waffensammlungen, Wien 1889, a XXV. terem 18. száma alatt egy COLOMANUS EPS. REX. HUNGARIAE feliratú kardot ismertet, melynek pengéjén – szerinte – heraldikus jelvények volnának. A pengének Szendrei M. Hadtörténelmi Emlékek c. könyvének 263. lapján közölt képén azonban heraldikai motívumok nem találhatók.
5. Miklós knini, majd 1373-tól 1375-ig csanádi püspök gyűrűs pecsétje egy keltezetlen (1373–1375) okiraton a M. N. Múzeum levéltárában (törzsanyag) fatörzsön (?) ülő, kiterjesztett szárnyú madarat (hollót?) ábrázol. A vörös viaszpecsét kopott (7. kép).
