I.
I.
Kürtösi Radon comes 1223-ban* és 1233-ban II. Endre király prisztaldusa.* Előbbi évben ura megbízásából a zólyomi ispánság liptói kerületében Hudkonth comest Revuca föld birtokába iktatja. 1235-ben II. Endre királytól a zólyomi ispánság turóci distriktusában fekvő tíz ekényi két Pribóc falut kapja* és valószinűleg ugyanekkor, mindenesetre még Endre királytól, azt a hatalmas zólyomi, garamparti jószágot, amelyben 1250-ben IV. Béla király őt és fiait már csak megerősíti.* Utóbbi, a XIII. század közepén még névtelen és néptelen birtokából alakulnak ki a Radon és utódai által alapított, részben személyneveiket őrző falvaik: Garamszeg (a XVI. századig gyakran Gálfalva néven, Radon egyik unokája nevét őrizve), Petőfalva, Illésfalva, Lukóca és Farkasfalva. Eredetileg Radon birtoka lehetett a nevét viselő Radvány, – Raduana, Radona – valamint Királyfalva is. Ezeket talán IV. Béla király vette vissza tőle.
«Tibi Radun, Pristaldo suo Dominus Rex Andreas precipit et demandat, ut Comitem Hudkonth in terra Rebuce introducas. Anno MCCXXIII. per manus Joannis Archiepiscopi». Fejér C. D. III. 2. 365. (Tévesen az 1233. évbeli oklevelek közt.)
Meskó: A Meskó-cs. tört. 57.; Petrus de Kubin: Gen. Familiae Kubiny, Pest, 1814. 20.
Fejér IV. 2. 414.
Fejér IV. 2. 59.; O. L. Beniczky-cs. lt. 1250.
Radon comes nem települt meg hatalmas zólyomi jószágán, hanem továbbra is a királyi udvarban maradt. IV. Béla király belső embere, a tatárjáráskor is a Dalmáciába és Horvátországba menekülő király szűkebb környezetének tagja.* A tatárjárás után ura oldalán tér vissza az országba s már fiaival együtt szolgálja őt. Mint maga a király mondja 1250. évi oklevelében: «… cum propter insultum Tartarorum ad partes maritimas processissemus, quidam nomine Radun nobiscum circa mare commorando, nobis fidele servicium exhibuit, et postmodum, cum de maritimis pervenissemus, idem Radun, cum filiis suis Toma, Modach et Tobia in domo nostra continuo commorando multiplicia servicia et diversa exhibere non cessarint».
Pauler: Magyarorsz. tört. II. 181.
Hűségükért Radont s nevezett fiait zólyomi garamparti birtokukban megerősíti.* Radon ez évben szerepel utoljára. 1251-ben fiai már nélküle említtetnek. Ez évben Béla király engedélyével az esztergomi káptalan előtt «Dubak, filius Narad de villa Curtus, pro se et pro fratre suo Tyba et Thomsas, filius Naradun de alia villa Curtus, pro se et pro fratre suo Modach» a Béla királytól közösen nyert Cucera n. földjüket tíz ezüstmárkán eladják Kopasz Ivánkának, (a Draskóci Ivánka-család ősének). Radon nevét az oklevél Naradunnak írja, olymódon, hogy a «Na» szótag a sorvégre kerül s az új sorban kis betűkkel következik a «radun». Naradun és Radon azonossága kételyen felül áll. Radonnak az imént említett eladásban résztvevő fiai nem mások, mint akik Béla király fenti, egy évvel előbb kiadott oklevelében említtetnek.* Míg a «Curtus» név a nógrádmegyei Kürtös falunak felel meg. E Kürtösön Radon és utódai kimutathatólag birtokosok; Radon utódainak egyik elágazása itt is telepedett meg s innen is nevezte magát (Kürthössy de Kürtös). Valószinű, hogy az oklevélírót a Narad és Radon nevek közt mutatkozó hasonlóság késztette az elírásra. Az a tény, hogy itt Radon comes Kürtösi néven szerepel s ezt a nevet viseli ama Narad is, akinek fiai Radonéival közösen nyertek s adnak 21el birtokot, mutatja, hogy az akkor már megosztott Kürtös a két családfőnek, Naradnak és Radonnak közös birtoka volt. A közös birtoklás pedig közös származásra utal. Mint majd látjuk, az ország két különböző pontján is közös volt birtokuk. Az pedig alig képzelhető, hogy két, nem vérrokon családnak szétszórtan legyenek közös birtokai.
Fejér IV. 2. 59. l.
O. L. Ivánka-cs. lt. 1251. Ez az oklevél egyben annak is bizonysága, hogy az Ivánka-család őse, mielőtt Turócba települt volna, 1251-ben Nyitra megyében vásárolt birtokot.
Kürtösi Narad neve más emlékekben nem fordul elő. Két fiának, Dobáknak és Tybának neve azonban igen érdekes szálat ad kezünkbe. Nyolc évvel régebbre kell visszapillantanunk. 1243-ban IV. Béla király Márton nevű tárnokmesterének és pozsonyi ispánjának adományozza a nyitramegyei Chrenóc-uradalmat (possessionem Hyrenouch et villas ad eandem pertinentes). Az uradalom örökös tulajdonosai pedig, Dona, Dobak, Vacyk és Tyba, akik – írja a király – «… nobis in domo nostre Celsitudinis fideliter curaverunt inservire» és «… nobis et regno in diversis expedicionibus nostris exhibere curaverunt, propter que omni remuneracione digni essent …» – cserébe a honti várhoz tartozó Palojta, Nénye és Kőkeszi, valamint a nógrádi udvarnokoktól a király által készpénzen megvett Esztergály vagy Sztregova nevű földet* (Uzturgur, Ztragar, Strogea, Stregoa) kapják. Amint látjuk, e derék vitézek közül kettőnek, Dobáknak és Tybának a neve megegyezik az 1251-ben említett két Kürtösi Narad-fi nevével.
Kubinyi: Magyar történelmi emlékek I. 18.
Ha helyrajzi egyezéseket keresünk, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a nógrádmegyei Kürtös falu, ahonnan 1251-ben Narad és Radon fiait nevezik, tőszomszédja azoknak a nógrádi és honti falvaknak, amelyeket 1243-ban e kétségtelenül négy fivér, Dona, Dobák, Vacyk és Tyba, nyitrai jószágaiért cserébe kap. Viszont, ha az 1251-ben Narad és Radon fiai által közösen eladott Cucera birtokot keressük, megtaláljuk Nyitramegyében, ahol a Chrenóccal szomszédos Kocur nevű faluval azonos.
Ezek után nem kétséges, hogy egyrészt az az 1243-ban szereplő Dona, Dobák, Vacyk és Tyba közül Dobák és Tyba azonos az 1251-ben Kocurt eladó testvérpárok egyikével, vagyis, hogy az 1243-ban említett négy nemes Kürtösi Narad fia; másrészt világos az is, hogy Kürtösi Radon comesnak és fiainak, köztük Madáchnak is, akiket eddig csak Zólyomban és Nógrádban ismertünk, nemcsak Narad kürtösi, hanem Narad és utódainak nyitrai birtokához is volt közük, hiszen éppen annak határában, azzal egy tagban szereztek Narad fiaival együtt birtokot. Amíg Radon fiai Nyitrában is szerepelnek, addig Narad utódai Nógrádban is érdekeltek.
Mielőtt a rokonság fokának megállapítására térnénk, vessünk rövid pillantást Kürtösi Narad családja tagjainak életidejére. Kürtösi Narad nevét 1251-ben említik ugyan, de ő már 1243-ban sem él, mert fiainak chrenóci uradalma ekkor már örökség (hereditas). Fiai 1243-ban, mint IV. Béla király különböző hadjárataiban résztvett udvari belső emberek szerepelnek, mégpedig a legidősebbnek említett Dona, valamint Vacyk ezúttal utoljára. Vacyknak egyik fia 1251-ben egy oly birtokát adja el, királyi engedéllyel, amelyet bizonyára harci érdemei jutalmául ő maga nyert. Naradnak ez az unokája tehát 1251-ben már legalább 25–30 éves férfi, vagyis az ő atyja, Vacyk, Narad fia, 1220–25 körül már férfikorban lehetett. Ennélfogva Dona, a legidősebb, 1243-ban 40–45 éves volt. A másik két fivér, ú. m. Dobák comes 1243–63. szerepel, Tybáról pedig 1243–51. szólnak a feljegyzések. A tatárjáráskor tehát már mind a négyen átlépték a férfikor küszöbét. Következésképpen Kürtösi Narad férfikorának idejét, miután 1220–25 körül, nem is legidősebb fia ágán, már unokája születik, 1180–1210. évek közé tehetjük.
Ezekhez az adatokhoz illesztve Radon comes (1223–50) életrajzi időadatait (1223–33. kir. prisztaldus, 1241–50. udvari ember, 1241 után fiai már 15–20 év körüliek, királyi apródok), kitűnik, hogy Radon egy emberöltővel fiatalabb Kürtösi Naradnál, s egykorú lehet Kürtösi Narad legidősebb fiával. Tehát a fenti Dona Radonnal egykorú.
Keresve a Radon és Kürtösi Narad fiai közti rokoni kapcsolatot, szembeötlik Kürtösi Naradnak 1243-ban említett Dona nevű fia. Ő csak ez egyszer szerepel, tőle származó utódoknak pedig sehol sincs nyoma. Radon is, Dona is, csakúgy, mint Dona fivérei és Radon fiai, a királyi udvar belső emberei: testőrök, ajtónállók, apródok. Azt is tudjuk, hogy Radon részese volt az 1243-ban elcserélt chrenóci birtoknak. Miért nem szerepel 22tehát ő is a birtok elcserélői közt? Ennek csak az lehet egyetlen magyarázata, hogy Radon azonos Donával. Egyébként megjegyezzük, hogy az az oklevél, amely Dona nevét említi, csupán hibás, egymástól is eltérő,* késői másolatokban maradt fenn, s így könnyen lehetséges, hogy a Dona név bennük csupán a Radon név elírása. Bármint áll is a dolog, a feltűnő hasonlóság a két személynév között nem tagadható meg. A Dona név különben a Radonnak becéző névalakja is lehet. Elfogadva Radon és Dona azonosságát, minden eddig kérdéses pontra nézve megoldást nyerünk. Természetessé válik így az 1251. évi oklevél tartalma is. Radont 1243 előtt éppúgy fűzték szálak Nyitrához, mint testvéreit, Dobák comest, Vacykot és Tybát, akikkel együtt a király udvarában élt. Érthető tehát, hogy Radonnak, öccseivel egykorú s azokkal együtt a királyi udvarban élő fiai igyekeznek a Chrenóccal szomszédos falvakat, így Kocurt megszerezni.
Kubinyi id. m. id. h. – v. ö. Madách lt. O. L. IV. fasc. 24.
Míg Narad de villa Curtus, addig Radun de alia villa Curtus néven említtetik, ami azt mutatja, hogy a kürtösi ősbirtok Narad fiai között 1251-ben már két részre osztódott: egyik felét Radon, a másikat Kürtösi Narad többi fiai bírták. (Az ekkor elosztott két falu máig Kis- és Nagy-Kürtös nevet viseli.) Igen sokat mond az is, hogy Radon, vagyis Dona birtokos volt az 1243-ban cserébe kapott nógrád-honti birtokokon; viszont, amint ezt az 1251. évi oklevél igazolja, Narad többi fiai Kürtös másik felét bírták. Azonban Radon comes és utódai nem részesednek az 1243-ban cserébe kapott birtokból (Sztregova csak később kerül Radon családja Madách-családdá alakult ágának kezére). Ez a fenti következtetés gyengéje volna, azonban erre megfelelő választ ad az a tény, hogy a másik három fivér, Dobák comes, Vacyk és Tyba utódai viszont soha többé nem szerepelnek az általuk 1251-ben kétségtelenül bírt valamelyik Kürtös faluban: amott csak Dobák, Vacyk és Tyba, itt csak Radon utódai a birtokosok. Ez azt bizonyítja, hogy Radon és fivéreinek családja, között olyan kiegyezésnek kellett létrejönnie, mely szerint Radon az 1243-ban cserébe kapott nógrád-honti birtokok őt illető részeiről lemondott s ezzel szemben fivérei az egész Kürtös-falut adták át neki. Ez annyival is inkább érthető, mert Radon volt az, aki fivérei közül leginkább kiemelkedve, eredeti helyéről elszakadt és az akkor még nem régi zólyomi királyi uradalomban nyert újabb birtokokat.
Akár elfogadjuk Radonnak Donával való azonosságát, akár nem, annyi tény, hogy Kürtösi Narad és Radon családja közeli vérrokonságban állott egymással. Más megoldást a meglévő okleveles anyag nem nyujt. Ugyanis ha nem Radon szerepel azok között, akik 1243-ban nyitrai jószágaikat honti és nógrádiakra cserélik, nem tudjuk megérteni a kapcsolatot Dobák és fivérei nógrádi, Radon és fiai nyitrai szerepét illetőleg.
Utolsó kérdésünk marad Narad és Radon egységes családjának helyi eredete. Ha Chrenóc volna a család ősi fészke és csupán csere révén került volna a család Nógrád, illetve Hont megyébe, még mindig megoldatlan marad a kürtösi birtokszerzés kérdése. Kürtös ugyanis nincs azok között a birtokok között, amelyeket a négy fivér 1243-ban cserébe kap, pusztán szomszédos velük. Ha a család eredeti helye Nyitramegye volna, amit a chrenóci birtoklás mellett Radon fiainak rokonaikkal közös kocuri birtokszerzése is támogatni látszik, miért akarnák a fivérek mindenáron a nógrádi Kürtös vidékén fekvő, szétszórt, nem is egytagú birtokokat megszerezni? Hogy a fivérek kifejezetten Kürtös vidékén kívántak megtelepülni, kitűnik abból is, hogy óhajuk teljesítésére a király készpénzen váltja meg egyes, nekik cserébe adott birtokrészeiket.* Kürtösi Narad nevét sem írhatnánk Kürtösinek, ha nem itteni birtokos lett volna. Az sem tehető fel, hogy az 1243 és 1251 között eltelt nyolc esztendő alatt a Narad-utódok megszerezék Kürtöst, ott letelepüljenek, azt kettéosszák s magukat e legújabb birtokukról nevezzék, mint eredeti helyükről. Mindebből az következik, hogy Kürtös korábbi birtoka a családtörzsnek mint a nyitramegyei s az ezekért cserébe kapott hont-nógrádi birtokok. Kürtös az egyedüli birtoka, amelynek szerzéséről, donációjáról tudomásunk nincs s így hihetőleg ez a család származási helye.
Fejér IV. 3. 12.
Összefoglalva megállapításainkat, ezek szerint a XII–XIII. század fordulóján élt Kürtösi Narad 23Kürtös falu birtokosa volt s a jelek szerint örökségképpen bírta azt. Talán ő maga is, de utódai, köztük a Madách-család névadó őse is, bizonyosan II. Endre, majd IV. Béla király derék vitézei és udvari emberei voltak. Narad chrenóci és Radon zólyomi birtokszerzéseit a nemességnek ekkor kedvezőtlen nógrád-honti birtokviszonyaik indokolják. Ezek fokozatos megszüntével Narad három fiának családja már a XIII. század közepén az ősi birtok mellé települ vissza; Radon utódai, így a XIV. században Nógrádban végleg gyökeret eresztő Madách-család ősei is, száz évvel később.
