Holub József: Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd, 1936. 27 l.
Holub József: Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd, 1936. 27 l.
Tolna vármegye is egyike azon, sajnos, még elég nagy számban levő vármegyéknek, amelyeknek monografiájával a magyar történetírás mindmáig adósunk. Wosinszky Mór, nagynevű régészünk «Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig» című munkája csak bíztató kezdet maradt. A vármegyére vonatkozó közép- és újabbkori adatokat Kammerer Ernő gyüjtötte nagy szorgalommal; de halála megakadályozta az adatok feldolgozásában és csak néhány kisebb tanulmánya jelent meg, így Csernyédről, a vármegye középkori székhelyéről; Döbrököz váráról stb. Újabban Holub József gyüjti a vármegye multjára vonatkozó adatokat. Most megjelent kisebb, de így is érdekes és értékes tanulmányában a vármegye székhelyének a török hódoltság megszűnte utáni küzdelmes éveit, nehéz és lassú kialakulását ismerteti és ennek kapcsán a derék Mérey Mihály szekszárdi apát fáradhatatlan tevékenységét és buzgóságát, amellyel romjaiból új életre keltette apátságának és birtokainak központját. Bár a szerző nem említi Mérey évekig tartó küzdelmét az akkor oly hatalmas neoacquistica commissióval és a Martonfalvay családdal, amely az apátsági uradalmakhoz való régi jogát oly kitartással vitatta, hogy a pereskedés évztizedekig, még az apát utódja, Trautson János József gróf idejéig is elhúzódott, – hiszen ez egymaga is külön tanulmány lehetne – a gazdasági kialakulás és a telepítés adatainak közlésével így is tiszta és áttekinthető képet kapunk Mérey apát kiváló érdemeiről.
F. A.
