Nemesi Évkönyv. 1935. évi kötet. Szerkeszti Királydaróczi Daróczi Zoltán. Kiadja: May-nyomda rt. XIV és 344 lap.
Nemesi Évkönyv. 1935. évi kötet. Szerkeszti Királydaróczi Daróczi Zoltán. Kiadja: May-nyomda rt. XIV és 344 lap.
1923-ban adta ki Daróczy Zoltán a Nemesi Évkönyv első kötetét s kitartó, minden nehézséget leküzdő buzgalma immár a 13-ik kötettel ajándékozta meg a genealogiai irodalmat. Nagy érdeme a szerkesztőnek, hogy nem elégedvén meg csupán a ma élő családok leszármazásainak kimerítő adatokkal és genealogiai táblázatokkal kísért bemutatásával, a magyar történelemben szerepet vitt, kihalt családokra is kiterjeszkedik. Tanúsága ennek ez a legújabb kötet is, melyben például a Rákócziak genealogiája is helyet foglal, részben kiegészítve Keresztes Kálmánnak a Turul 1928. évfolyamában (43–64. és 87–106. l.) megjelent nagybecsű dolgozatát a «Rákócziak»-ról.
Az Évkönyv idei kötete egyébként 75 család adatait tartalmazza s különösen felvidéki és erdélyi családok ismertetésében gazdag. A közölt nemes családok, régiségük szerint csoportosítva, a következők:
Ősnemes családok: Erdődi Bakócz, Bátsmegyey, Bontó, Boronkay, Szentgyörgyvölgyi Csupor, Divéky, Dőry-Boronkay, Monyorókeréki és Monoszlói Erdődy, Ákosfalvi Gyereő, Nagygalambfalvi Hegyi, Járdánházy, Osdolai Kuun, Csikszentsimoni Lakatos, Bilkei Lipcsey, Makói és Geleji Makay, Mattyasovszky, Galánthai Nagy, Köpeczi Nagy, Csicseri Orosz, Ostffy, Pálffy, Radvánszky, Rákóczy, Reznek, Rudnyánszky, Sándorházy, Sibrik, Léczfalvi Sipos, Sivó Szemere, Dálnoki Veress. A mohácsi vész utániak: Álgya-Pap, Baráthi Huszár, Igmándy, Jeszenák, Kenyeres, Majos, Bedői Markos Kisterpesti Markovits, Czeczei Mátéffy, Haranglábi Nemes, Novák, Paksy, Alsójárai Pápai, Párniczky, Pujoni Patakv, Aszódi Podmaniczky, Pogrányi, Purgly, Sárkány, Simon, Spóner, Losonczi Szakall, Széll, Szikszay-Baskay, Beczkói Szombathy, Szomor, Sztankovánszky, Monyorói Urbán, Vécsey, Verebi Végh, Verebély, Bojári Vigyázó, Zsigárdy. (Az előneveket csak ott tettük ki, ahol erre más hasonnevű családoktól való megkülönböztetés végett szükség volt.) Ezekhez csatlakozik néhány, az 1867. évi koronázás után nemességre emelt család.
A fenti névsor mutatja, hogy Daróczy Zoltán ezúttal is egész sor olyan nemesi családdal ismertet meg minket közelebbről, amelyeket a genealogiai irodalom eddig legfeljebb csak érintett vagy csupán fogyatékosan tárgyalt. A zsebkönyvalakú, ízléses kiállítású kötet használhatóságát nagyon elősegíti az ugyanolyan gondossággal és praktikus módszerrel összeállított névmutató, amilyennel ez az előző kötetekben is készült. Örvendetes, hogy a genealogiában nagy jártasságú szerkesztő lelkes vállalkozása a könyvkiadás terén tapasztalható nehézségek és akadályok ellenére sem akadt meg s nemsokára már másfél évtizedes multra tekinthet vissza. Reméljük, hogy az abba befektetett lankadatlan szorgalom és fáradság újabb gyümölcsöket: a további kötetek megjelenését fogja hozni.
Cz. A.
