Hiteles helyeink és a magyar nemzeti politika.
Hiteles helyeink és a magyar nemzeti politika.
Haynald Lajos kalocsai érseknek a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában őrzött iratai között (Kézirattár. Fol. Lat. 3955) található Korizmics Antalnak 1863 augusztus elsején Bécsben kelt, Haynald Lajoshoz intézett levele.*
V. ö. Tóth László: Haynald Lajos iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. Könyvtári Szemle, 1935, 124–5. ll.
A levél írója, Korizmics Antal (1807–1866. ápr. 9), előbb székesfehérvári, majd veszprémi kanonok, 1848-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a katholikus egyházi ügyek vezetője volt, 1860-ban pedig udvari tanácsossá és a magyar kir. kancelláriának előadó tanácsosává nevezték ki.
Levele igen jellemző arra, hogy a provizórium kormánya az erdélyi magyar nemzeti ellenzéket tiltakozásának alkotmányos módon való leszögezésétől is meg akarta fosztani; s érdekes, hogy a multból már hasonló eljárásra hivatkozhat. A levél teljes szövegében a következő: «Nagy Méltóságú Püspök és Titkos Tanácsos úr, Kegyelmes Uram! Excellentiád egykor engem megbízni és felhatalmazni méltóztatott, hogyha lesz érdekes közölni valóm, közöljem. Most az eset beállt. Ugyanis az itteni lapok széltiben közlik, hogy a gyulafehérvári káptalan előtt egy protestationalis nyilatkozat deponáltatni szándékoltatik, vagy deponáltatott volna már a kilépett Regalista és Követ Urak részéről. Az egyházi hiteles helynek ezen czélrai felhasználását itt az illető kormányi fő körökben közönyösen nem vennék és el nem tűrnék. Ollyas intézkedéseket vonna maga után, minők egykor 1824-ben 27 Augustusban kelt legfelsőbb kézirattal a váczi káptalan irányában elrendeltettek, mely Nógrád megye protestátióját befogadta. Szíves bizalommal, és mély tisztelettel kérem tehát fel Excellentiádat, méltóztassék ama eventualitás mellőzésén közre működni. Az egyházi testületnek csak baja támadna a mondott demonstratioból, a nélkül hogy az ügyre magára legkisebb haszna lehetne. Magas kegyeibe magamat ajánlván vagyok mély tisztelettel Excellentiádnak alázatos szolgája Korizmics Antal. Bécsben Augustus 1 őn 863».
A levél hátán Haynald következő sajátkezű megjegyzése olvasható: «Pr. 4a Aug. 1863. Korizmics Referendarius attentum reddit, ne petitio hungarorum dietae Cibiniensis membrorum Archivo loci credibilis illocetur. ddto 1ć Aug. respondi eadem die.» Haynald említett válasza azonban nincsen meg iratai között.
Az 1863-iki erdélyi országgyűlés* magyar nemzeti ellenzéke ebben a feliratban, amely július 22-én kelt, tiltakozik a külön erdélyi országgyűlés összehívása ellen és azt alkotmányellenesnek nyilvánítva kijelenti, hogy annak munkálataiban résztvenni nem kíván. A feliratot ötvenegyen írták alá, köztük elsőnek Haynald Lajos; majd gróf Mikó Imre és báró Kemény Ferenc vitték fel azt az uralkodóhoz, aki ridegen fogadta őket, a felirat átvételét megtagadta és azzal gróf Nádasdy Ferenc kancellárhoz utasította őket.
V. ö. Berzeviczy Albert: Az 1863-iki erdélyi országgyűlés. Budapesti Szemle, 1934 december, 257–78 ll. és Tóth László: Politika és egyházpolitika Haynald Lajos kiadatlan leveleiben. Katolikus Szemle, 1934, 476–7. ll.
A felirat aláírása miatt kezdődött Haynald üldöztetése a bécsi kormány részéről, amelynek első mozzanata volt, hogy az uralkodó Haynald Lajosnak az erdélyi országgyűlés regalistájává történt kinevezését elenyészettnek nyilvánította, amit a nagyszebeni országgyűlésen ki is hirdettek, végső mozzanata pedig Haynaldnak 1864 őszén az erdélyi püspöki székről való lemondása volt.
Tóth László.
