HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL
98HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL
A m. kir. Országos Levéltár anyagának gazdagodása az 1940. évben is jelentős mértékben folytatódott. Ez a gazdagodás, a csak korlátolt mértékben történő vásárlások mellett, főleg annak az állandó, egyre növekvő bizalomnak és megértésnek köszönhető, amellyel a magyar társadalom az Országos Levéltár felé fordul, s amely ebben az évben is értékes családi levéltárak s egyes iratok letéteményezését eredményezte.
Az idei letétek legjelentősebbje – középkori oklevekben való gazdagsága miatt – kétségtelenül a Bárczay-család levéltára. Iratanyagát a XVIII. század végén történt rendezés két nagy csoportra osztja. Az első, lajstrommal ellátott nagyob rész a Bárczay-család ősi, valamint azoknak a rokoncsaládoknak jószágaira vonatkozó XIII–XVIII. századi okleveleket foglalja magában, amely családok birtokai idők folyamán a Bárczayakra szállottak. Ebbe a sokrétű egységbe tartozik 1138 középkori – közöttük 28 árpádkori – oklevél. A levéltárnak ez a része a Bárczay-, Bajori-, Bégányi-, Bossányi-, Bozzássy-, Dessewffy-, Fulóy-, Hányi-, Hoporsorum-, Kállay-, Lónyay-, Szakolyi-, Szemere- és Vas-családokra, területileg pedig e családoknak Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Kraszna, Kolozs, Közép-Szolnok, Nógrád, Pest, Sáros, Szepes, Szabolcs és Zemplén megyében, valamint Bártfa, Gönc, Kassa, Miskolc és Szikszó városában lévő birtokaira tartalmaz igen gazdag anyagot. A levéltár másik része, mely a XVIII. század végén történt, már említett rendezés után került a Bárczay-család tulajdonába, a szigeti Szerencsy- (alias Hajnal-) és a vele rokon Nyerges- (alias Barthos-), Poncz-, br. Radvánszky-, kispaczali Székely-, br. Splényi-, gr. Teleki-, gr. Wass- és Wandernát-családra és máramarosi birtokaikra vonatkozó XVI–XVIII. századi iratokat foglalja magában. A levéltárnak ez a része értékes adatokat nyujt Máramarossziget és környékének magyarságára, a huszti nemességre, a kassai protestáns egyházakra és a sárospataki református kollégiumra.
Ugyancsak jelentős gyarapodás a Pálóczi-Horváth-család ideiglenes letéte. A Pálóczi-Horváth-családra a levéltárnak csak legújabbkori, XVIII–XIX. századi része vonatkozik. Mivel e család birtokai főként Ung, Szabolcs és Heves megyében feküdtek, ez az újkori levéltári anyag ezekre a vidékekre tartalmaz értékes adatokat. Különösen sokoldalú Pálóczi-Horváth Simonnak és hugának, Máriának személyi levéltára az 1820-as évektől 1867-ig. A levéltár további jelentékeny részét teszik ki a Bay-, Bónis-, pazonyi Elek-, Földváry-, Kállay-, Komjáthy-, Lónyay-, Parasznyai-, Ragályi-, Richter-, Siró-, Szunyogh- (Szunyoghy-) és Vay-családok iratai, melyek rokoni kapcsolatok révén kerültek ide. Igen gazdag a Komjáthy-családra vonatkozó anyag, középkori és XVI–XVII. századi irataival. Ugyanitt található a Bárczay-család levéltárából származó, 12 fasciculusba osztott anyag lajstromával együtt. Ez az utóbbi a levéltár legrégibb időkből származó része (XIV–XVI. század).
Igen nagy jelentőségű a Rumy-család megcsonkítottságában is kb. 2000 oklevélből és iratból álló levéltárának, valamint a hozzátartozó elenchusnak megvásárlása. Ezáltal ugyanis lehetővé vált, hogy ez a nagyértékű családi levéltár a múzeumi törzsanyagból már korábban kiemelt, valamint a legutóbbi időben tervszerűen vásárolt szintén tekintélyes számú oklevéllel kiegészítve helyreállíttassék. Így igen értékes családi levéltárat nyertünk Vas és Moson megye területére, ahol a család birtokai feküdtek. Jelentős adatokat tartalmaz ezenfelül a levéltár a mosonmegyei kátai (gátai) lővérek középkori történetéhez is.
E három nagyobb terjedelmű levéltáron kívül több kisebb családi levéltárat helyeztek az Országos Levéltár örökletétébe. Ezek közül kiválik a Szabolcs megyében birtokos bulyi és jékei Jékey-család levéltára, amely 19 középkori oklevélből, továbbá XVI–XIX. századi birtokjogi és egyéb családi iratokból áll. A cselkólehotai Cselkó-család levéltára 1559–1867 közötti időből a család Trencsén megyei birtokaira tartalmaz értékes adatokat. A szőkeffalvi Szentmiklóssy-család levéltárának anyaga a XVII. századtól kezdődik s 99főként Kolozs és Küküllő megye területére vonatkozik.
A nádasdi Terstyánszky-család XVII–XVIII. századi anyaga első sorban genealógiai érdekű. Végül megemlítjük az Erdély egész területére szétszórt adatokat összegyüjtő csikszentmártoni Szabó iratgyüjteményt.
Vétel útján szereztettek meg az Apponyi-család hőgyészi uradalmának közel 1000 kötetnyi számadásai a XIX. századból.
Két értékes személyi levéltár szerepel az idei szerzemények között. Az egyik Szilágyi Dezső volt igazságügyminiszter és képviselőházi elnök irathagyatéka. Ebben találtatnak házelnöki, ref. egyházkerületi és magánlevelezése, valamint kodifikációs tevékenységével összefüggő iratai is. A másik Károlyi Árpád hagyatéka, mely a nagy történettudós jegyzeteit és kéziratait tartalmazza s a család letéteként került az Országos Levéltárba.
Ajándékozás útján jutott a levéltár tulajdonába Berekböszörmény biharmegyei község XIX. századi irattára.
Kereskedelmi vonatkozásuk miatt jelentenek igen értékes gyarapodást Natorp pesti vegyeskereskedő vétel útján megszerzett számadáskönyvei, valamint külföldi és vidéki kereskedőkkel folytatott levelezése az 1770–1820 közötti időből. Az 1939-ben megszűnt «Első 1797-ben életbeléptetett magyar nyugdíjintézet» levéltárának örökletéte szintén értékes levéltárral gyarapította az Országos Levéltár anyagát.
Meg kell emlékeznünk a kisebb terjedelmű levéltártöredékekről és egyes oklevelekről s iratokról is, amelyek vétel, ill. ajándék útján kerültek az Országos Levéltárba. Első hely illeti meg ezek között azt az 50 darab középkori (köztük 5 árpádkori) oklevelet, amelyek a Kosztolányi-, Ocskay- és Surányi-család nyugatfelvidéki birtokaira vonatkoznak. E szerzemények között van továbbá Kossuth Lajos 1854. február 26-án kelt levele Clanricarde lordhoz az osztrák császári ház által elnyomott nemzeti kisebbségek érdekében, továbbá Klapka György 1872. október 16-i levele, amely élénk fényt vet akkori elkeseredett lelkiállapotára. A legjelentékenyebb szerzemények közé tartozik az entente-hatalmak főparancsnoksága és a magyar kiküldöttek között Belgrádban 1918. november 13-án kötött egyesség egyik eredeti példánya. Ez az emlékezetes egyesség állapította meg a román és a szerb katonaság által megszállandó területsávot és a megszállás feltételeit. Kultúrtörténeti becsű a pesti származású Kurtz Jánosnak 1750-ben gr. Gundacher Ottótól rottendorfi, 1759-ben gr. Esterházy Antaltól kismartoni, és 1760-ban Frigyes porosz királyi hercegtől bayreuthi kertészeti szolgálataiért nyert diplomái.
Ez évben kiegészítésekkel gyarapodott a gr. Zichy-, a gr. Teleki-, a gersei Pethő-, Dessewffy-, a Szathmári Király-, a Berzeviczy-, a Hory-, a Sibrik-, a Szádeczky-, a Szulyovszky-, a Dabasi Halász-, az Abaffy-, a gr. Széchenyi-, az ippi Fráter-, a Petróczy-, a Bugarin-Horváth-, a Reviczky-, a csikszentmihályi Sándor-, a Dalmady-, a Zathureczky-, a Bethlen- és a De Gerando-család, valamint gr. Esterházy Dániel levéltára.
A címereslevelek gyüjteménye letét, illetve ajándék útján a következő darabokkal bővült: 1418. február 1. Konstanz. Zsigmond király címeres nemeslevele Bobay György és testvérei, Pál és Jakab, valamint rokonai, Ferenc fiai Péter és Jakab számára. – 1567. július 13. Pozsony. Miksa király címeres nemeslevele Myskolczy Ambrus és Márk részére. (Címerfestmény nélkül.) – 1588. január 8. Prága. Rudolf király címeres nemeslevele Mladosewyth Péter, Pál és Ferenc számára. – 1599. április 1. Prága. Rudolf király címeres nemeslevele Mladesowyth Horuath István, Tamás, György, Miklós és Mihály részére. – 1606. június 20. Kassa. Bocskay István fejedelem címeres nemeslevele Károlyi Mihály és Miklós számára. – 1607. május 15. Gyulafehérvár. Rákóczi Zsigmond fejedelem primipilusi rangra emeli Benczeő Lőrincet. – 1608. december 6. Pozsony. II. Mátyás címeres nemeslevele Tatay György részére. – 1613. március 20. Pozsony. II. Mátyás címeres nemeslevele Zathmari Kirall Miklós, János és István részére. – 1623. június 16 Bécs. II. Ferdinánd címeres nemeslevele Hoposorum Mihály s fiai, András, Márton és Péter számára. – 1624. július 22. Gyulafehérvár. Bethlen Gábor fejedelem címeres nemeslevele Zent Miklósy Bálint részére. – 1625. augusztus 30. Bécsújhely. II. Ferdinánd címeres nemeslevele Stetina György s neje Popik Margit számára. – 1681. december 3. Sopron. I. Lipót király címeres nemeslevele Richter András s neje, Segner Anna Zsuzsanna, valamint gyermekei Gottfried, Anna Zsuzsanna és Judit részére.
