Dr. G. Vargha Zoltán: A Bibó-család története. (Különlenyomat a Magyar Családtörténeti Szemle 1943. évfolyamának II., III. és IV.…
Dr. G. Vargha Zoltán: A Bibó-család története. (Különlenyomat a Magyar Családtörténeti Szemle 1943. évfolyamának II., III. és IV. számaiból.) 25 l., 3 leszármazási tábla melléklettel.
A szerző megállapítja, hogy Somogy vármegyében már a XIV. század vége felé és a XV. század elején élt egy magát Mál és Töl helységekről nevező Bibó-család, de ennek azután nyoma vész; ellenben az a Bibó-család, amely a háromszéki Barátoson a XVI. században feltűnik, ott máig is él. Feltevése szerint a Kiskunságban Halason – bizonyossággal kimutathatólag – a XVII. század elején feltűnő ugyanilyen nevű család is ezektől a barátosi Bibóktól származik. Minthogy azonban ezt – pozitív bizonyítékok nélkül – csupán a hagyomány támogatja, nem zárja ki a szerző a Somogy vármegyei eredetet sem. Mindenesetre a Halason élt Bibó-család eredetének kérdése még tisztázásra vár.
Halas viszontagságos múltjának összefoglaló ismertetése után teljes részletességgel írja meg a szerző a kiskunsági Bibó-család történetét, a származási adatokon kívül birtokviszonyainak, vagyoni helyzetének, az egyes családtagok életrajzainak szemléltetésével. Kitérései, melyekben a férfi-leszármazók feleségeinek családjait is közelebbről bemutatja s róluk többnyire nemcsak egyenesági, hanem ősfa-szerűen összeállított leszármazási táblákat is közöl, az érdekeltek számára elődeik felkutatásához hasznos útmutatóul szolgálhatnak számos családra vonatkozólag. Magának a Halasra való Bibó-családnak leszármazását egy szövegközti és egy mellékletként beillesztett leszármazási táblázaton mutatja be. A III. tábla-mellékleten a XVIII. század második felében élt Bibó Istvánnak Barátosról Hódmezővásárhelyre és másfelé szakadt lemenőit, a IV.-en pedig ugyane családnak Barátosról az ugyancsak háromszéki Erődre származott ágát vezeti le.
Cz. A.
