HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
87HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A m. kir. Országos Levéltár anyagának múlt évi gyarapodásán végigtekintve, elsősorban az ajándék, letét, ill. vétel útján szerzett személyi levéltárak vonják magukra figyelmünket.
Történeti forrásérték szempontjából elsőrendű fontosságú az ú. n. Gyurikovics-gyűjtemény. A római Fraknói Vilmos Magyar Történeti Intézetben Fraknói Vilmos hagyatékában talált iratgyűjtemény Gyurikovics György pozsonyi szenátor, országgyűlési kiküldött gyűjtését tartalmazza. Gyurikovics a múlt század első felében a magyar országgyűlések történetére vonatkozólag számos eredeti iratot gyűjtött össze, illetve másolt le különféle törvényhatósági levéltárakban és bécsi levéltárakban. Gyűjteménye a XV. századtól a XIX. századig terjedő országgyűlési iratokból (vármegyei, városi követutasítások, országgyűlési naplók, követi névjegyzékek, törvénytervezetek stb.) áll.
A Kászonyi Dániel volt m. udvari kancelláriai fogalmazó, majd kassai tartományi főbiztos hagyatékából származó iratok az 1803–1829. évek gazdaság- és művelődéstörténetére vonatkozólag tartalmaznak értékes forrásanyagot. – Az Országos Levéltár Kossuth-gyűjteményét gyarapítja Kossuth Lajos 1889. dec. 9-én Turinból kelt és Mülek Lajos aradi lakoshoz az országgyűlésen tárgyalt honpolgársága ügyében intézett levelének másolata, mely az Országos Széchenyi Könyvtár ajándékaként került az Országos Levéltárba. – Szemere Bertalannak két, Nagy Gedeon másodalispánhoz Vattára intézett levele 1843-ból vétel útájn került az Országos Levéltár birtokába. – Eötvös Károly hagyatékában magánéletére és közéleti szereplésére vonatkozó iratokat találunk, azonkívül veszprémmegyei birtokokra vonatkozó néhány adatot. A «Natorp» kereskedelmi vállalat levéltárát hasznosan egészíti ki Natorp Tivadar József üzleti levelezése az 1780-as évekből. – Ugyancsak értékes iratokkal gyarapodott Türr Istvánnak, az Országos Levéltárban őrzött levelezése. – Széll Kálmán 1942-ben letétbe helyezett hagyatéka ebben az évben újabb levelekkel és más iratokkal egészíttetett ki. – Értékes gyarapodást jelent Pápay István kabinetirodai osztályvezető neves magyar politikusokkal folytatott levelezése is. – Dr. Rónay Jenő volt cs. és kir. tengerészhadbíró feljegyzései az 1848–1866. évekből a monarchia haditengerészetének történetére rendkívül érdekes világot vetnek.
A letétbe helyezett családi levéltárak közül kiemelkedik a báró vargyasi Daniel-család levéltára, egyike a legtekintélyesebbeknek erdélyi családi levéltáraink között. Anyagának nagy része megjelent Thaly Kálmán Történelmi Kalászaiban és Daniel Gábornak a vargyasi Daniel-család történetére vonatkozó műveiben. – Nagyértékű továbbá a Trócsányi Tivadar-család levéltára, mely Sáros vármegye, Trócsány és környéke birtokviszonyaira vonatkozó 111 drb. középkori és számos újkori iratot tartalmaz. – Ugyancsak fontos gyarapodást jelent a Semsey-család idősebb ágának levéltára, mely 24 drb., nagyrészt középkori okiratot foglal magában; köztük van a család eredeti címereslevele is, 1401-ből, időben a második, a ma élő családokat tekintve pedig a legelső valamennyi ismert teljes magán-címeradomány közül.
Az Országos Levéltárban őrzött családi levéltárakhoz kiegészítésként érkezett iratanyagból meg kell említenünk a Bezerédj-, Géczy-, Jeszenszky,- németszögyéni és bánházai Jósa-, leveldi Kozma-, Nyárády-, br. Pásztélyi-, domahidi Sipos-, gr. Széchenyi-, Szulyovszky-családok letéteit.
A címereslevél-gyűjtemény részben letétek, részben pedig fényképezés útján a következő darabokkal szaporodott: 1401. ápr. 24. Buda. Zsigmond király címereslevele Semsey János részére (Semsey-levéltár). – 1548. szept. 28. Bécs. I. Ferdinánd címereslevele Szentgyörgyi Gábor, a nagyobb kancellária jegyzője és testvére János részére. (Szentgyörgyi lt.) – 1592. szept. 5. Prága. Rudolf király armálisa Nagy Jakab részére. (Fényképmásolat.) – 1633. dec. 19. Gyulafehérvár. I. Rákóczy György címeres nemeslevele balástelki Csontos alias Gálfalvi István részére. – 1635. máj. 23. Bécs. II. Ferdinánd címeres nemeslevele Szegü János részére. (Fényképmásolat.) – 1649. febr. 10. Gyulafehérvár. II. Rákóczy György címeres nemeslevele szentgericei Jakab Simon és fiai: György, András és Mihály részére. – 1687. febr. 27. Fogarasvár. Apaffy Mihály címereslevele nemes nagykászoni Balási másként Literatus Imre és József nevű fia részére. – 1701. jún. 13. Bécs. I. Lipót címeres nemeslevele tasnádi Fekete István és társai részére. – 1758. jún. 5. Bécs. Mária Terézia címeres nemeslevele Molnár János és társai részére. (Fényképmásolat.) – 1910. okt. 5. Bécs. I. Ferenc József címeres nemeslevele bisztrai Farkas Márton, Hermann, Imre, Samu, Aladár és Alfréd részére. – 1911. máj. 12. Bécs. Ugyanazé móri Glattfelder Jakab részére. – 1915. nov. 12. Bécs. Ugyanazé nagysárosi Lenz Győző és fia Albin-József-Alfonz-Marius részére. – 1918. szept. 27. Bécs. IV. Károly címeres nemeslevele rétháti Schill József és József, Andor és Mária-Magdolna nevű gyermekei részére.
88Sinkovics, Stefan: Die Ahnen des Thomas von Nádasdy. Der Palatin Thomas von Nádasdy (1498–1562), einer der bedeutendsten ungarischen Persönlichkeiten seiner Zeit, der in den schweren Zeiten nach dem Zusammensturz des. mittelalterlichen ungarischen Staates um die Erhaltung seines Volkes bedeutende Verdienste erworben hatte, stammte sowohl väterlicher, als auch mütterlicherseits aus gemeinadeliger Familie. Die Familie Nádasdy entspross dem in West-Transdanubien ansässigen altungarischen Geschlecht Nádasd, dem gleichen Stamme, wie die bekannten Familien Darabos, gersei Pethő und Oszkai. Die Ahnen führten das gewohnte Leben des Gemeinadels, wirtschafteten auf ihren Gütern im Komitate Vas, verteidigten ihr Land, viele von ihnen schlossen sich den benachbarten hervorragenden Familien an und spielten in ihrem Dienste als Familiare, Kastellane, Vicegespäne, Soldaten eine Rolle. Ein charakteristischer Zug der Famile ist die Schulbildung, die später zum wichtigsten Hebel des Aufstiegs der Familie wurde. Die Mitglieder der Familie Nádasdy sind mehrere Generationen hindurch Magister und Literaten. Thomas von Nádasd war der erste, der sich durch seine an ausländischen Universitäten erworbene höhere Bildung aus der Reihe hervortrat, seine Familie mit sich emporhebend. Er durchlief eine glänzende Laufbahn und erwarb mächtige Güter. Doch wie weit er sich auch von der Linie seiner Ahnen entfernte, blieb er auch in seinen hohen Würden ein Gemeinadeliger.
Reiszig, Eduard von: Die Familie Ujlaki. (2. Mitteilung.) Nikolaus von Ujlaki bot in den ersten Jahren der Regierung des Königs Mathias mit anderen Unzufriedenen den ungarischen Thron Kaiser Friedrich III. an, doch besiegte Mathias bald die Abtrünnigen, die ihm huldigten und somit begnadigt wurden. Die Ränke des Nikolaus von Ujlaki beunruhigten jedoch wiederholt den König, der ihn – um ihn zu entfernen – zum Statthalter von Bosnien ernannte und ihm sogar den Königstitel gab. Lorenz, der von seiner zweiten Gattin, Dorothea von Széchy geborene Sohn Nikolaus’, der bei der Krönung der Königin Beatrix zum ersten Male eine Rolle spielte, zeichnete sich auch bei der Erstürmung von Bács aus. Er gehörte auch zu jenen, die dem König Mathias versprachen, seinen unehelichen Sohn, Johannes Corvinus zum König zu wählen. Nach der Erwählung des Königs Wladislaw II. stiftete er Jahre hindurch Unruhen in Südungarn, bis schliesslich Wladislaw II. umzustimmen und Lorenz von Ujlaki wurde begnadigt. Für eine Zeit zog er sich vom öffentlichen Leben zurück. In den Jahren 1510–1513 war er Banus von Belgrad. Später entwickelte er eine rege Tätigkeit zur Sicherung der für die Festung Jajca bestimmten Lebensmittellieferungen. Vom Jahre 1518 bis zu seinem im Frühjahr 1524 erfolgten Tode bekleidete er die Würde des Landesrichters. Da er ohne männliche Nach kommen starb, verschenkte König Ludwig II. von seinen Burgen Galgóc 1524 an Alexius von Thurzó Güssing (Németujvár) aber m folgenden Jahre an Franz von Batthyány.
Emil Freiherr von Petrichevich-Horváth: Die Bojaren des Distrikts Fogaras im XVI. Jahrhundert. Terra Fogaras, das zur Festung Fogaras gehörige grosse Gebiet besass stets eine besondere staatsrechtliche Lage, die jedoch oft falsch behandelt wird. Verfasser weist vor allem auf diese falsche Beurteilung hin. Er bietet einen geschichtlichen Rückblick auf die Vergangenheit der terra Fogaras und behandelt die Rechtslage ihrer vornehmen Einwohner, der Bojaren. Die uralten Bojaren, vor dem Jahre 1588 sind als Adelige, die späteren als Halbadelige zu betrachten. Verfasser behandelt ihre besitzrechtlichen Verhältnisse und Gerichtsorganisation. Die in diesem Zusammenhang veröffentlichten Urkunden sind auch aus familiengeschichtlichen Gesichtspunkte bedeutend, da sie zahlreiche Bojarenfamilien erwähnen.
Szabolcs von Vajay behandelt eingehend die Ahnen des Ungarkönigs Ludwig II. und die verwandschaftlichen Beziehungen der ungarischen Könige seit dem Jahre 1301. Bisher stand eine solche vollständige Zusammenstellung nicht zur Verfügung. Ihre Bedeutung ist jedoch offenbar, da durch die Kenntnis der Abstammung der auf dem Stammbaum vorkommenden Familien viele Zusammenhänge geklärt werden, die nicht nur für die Familiengeschichte der Dynastien, sondern auch für die politische Geschichte von grosser Bedeutung sind. Verfasser weist auf zahlreiche interessante Zusammenhänge selbst hin.
Cz. A. veröffentlicht in Facsimile nach dem Original die zweitbekannte vollkommene ungarische Wappenurkunde, womit ein Privatwappen geschenkt wird. Dies ist der Wappenbrief der Familie Semsey aus dem Jahre 1401. Dieser war bisher nur aus Kopien bekannt.
Graf Stefan Zichy stellt auf Grund von geschichtlichen Quellen fest, wer die Mutter des Grafen Peter Koháry war, dessen Familie eine hervorragende Rolle spielte, und klärt hiedurch all die bisher üblichen Irrtümer und Lücken.
LITERATURBERICHT. Bartoniek, Emma über Szentpétery, Emerich: Kritisches Verzeichnis der Urkunden der Könige aus dem Hause Árpád (ungarisch). – Tóth, Ladislaus über Schulek, Tiberius: Die Nationalitätenkrise des XIX. Jahrhunderts im Schicksal einer oberungarischen Familie (ung.). – Tóth, Ladislaus über Nemestóthy von Nemestóth, Béla: Geschichte der Familien Nemestóthy von Nemestóth und Szabó von Nemestóth (ung.). – Reszegi, Ludwig über Horváth, Ladislaus und Soós, Emerich: Uralte Stämme aus dem Komitat Sopron (ung.). – Tóth, Ladislaus über Guoth, Koloman: Wann wurde König Mathias geboren? (ung.). – Borsa, Iwan über Húščava, Alexander: Archív emanského rodu u Okoličného. – Tóth, Ladislaus über Major, Emil: Strassburger Bilderteppiche aus gotischer Zeit.
Amtlicher Bericht über den Zuwachs des Kön. Ung. Landesarchivs im Jahre 1943.
Felelős kiadó: Dr. Czobor Alfréd. – 5195. Franklin-Társulat nyomdája: vitéz Litvay Ödön.
Szedő: Kránitz
terjedelem: 358.381
terjedelem: 358.381
