Emil Major: Strassburger Bildteppiche aus gotischer Zeit, Basel, Holbein-Verlag. 4°, 35 l. 16 képtábla.
Emil Major: Strassburger Bildteppiche aus gotischer Zeit, Basel, Holbein-Verlag. 4°, 35 l. 16 képtábla.
Az arab betörések, amelyek a VIII. és IX. században Szicília, Délfranciaország és Spanyolország területére irányultak, az arab műveltséget is átszármaztatták ezekre a területekre. Arab közvetítéssel kerültek Európába a mesebeli állatokkal díszített drága szövött anyagok és selymek. Ezeknek az arab, szaracén mintáknak hatása alatt fejlődött ki a Felső-Rajna mentén egy szőnyegszövő művészet is, amely virágkorát a gótika korában élte.
Ezekkel a gótikus szőnyegekkel eddig stíluskritikai szempontok szerint foglalkoztak. Major most történelmi módszerrel veszi ezeknek egyik csoportját vizsgálat alá. A gótika korában az elzászi szőnyegszövés középpontja Strassburg volt. Major a kétségtelen hitelességű szőnyegeken ábrázolt címerek alapján, vagy pedig a szőnyegek thematikája nyomán, amely elzászi szentek életéből ábrázol egyes jeleneteket, állapította meg összesen hét máig fennmaradt szőnyegről, hogy azok Strassburgban készültek. De Major tovább is ment és levéltári adatok alapján egyes szőnyegszövők személyét is meg tudta állapítani. Mivel csak a kétségtelen történeti hitelességű képszőnyegeket veszi fel munkájába, ilyent mindössze hét darabot talált a XIV. és XV. századból, amelyeket kétségkívül Strassburgban készítettek. Fennmaradt azonban néhány képszőnyegnek a leírása, amelyből szintén teljes bizonyossággal megállapítható strassburgi eredetük. Ezek közül nagyon érdekes egy ma már ismeretlen képszőnyegnek a leírása egy XVII. századi «Collectanea genealogica»-ban, amelyet a Zorn von Bulach-család orthauseni levéltára őriz. Ez a képszőnyeg az 1402-ben elhúnyt Wilhelm zum Riet és felesége, Dyna von Molsheim és szülei címereit ábrázolta. A XVII. századi feljegyzés nem csupán a címerleírásokat közli, hanem tollrajzban magukat a címereket is ábrázolja. Ezek alapján joggal következtette Major, hogy a ma már eltűnt érdekes tárgyú szőnyeg 1380–1390 táján készülhetett.
Nagyon érdekes, ahogy Major a címerek és más történeti ismertető jelek alapján a szőnyegek strassburgi eredetét megállapítja. A szőnyegszövés és a heraldika között azonban még más összefüggésekre is találhatunk éppen a Major által közölt szőnyegábrázolások nyomán. A szőnyegeken látható természetes ábrázolású vademberek, fantasztikus alakok, állatok, növények nagyon közeli rokonságot mutatnak, sokszor teljesen megegyeznek ezek heraldikai ábrázolásaival. Ugyanazok a témák jelentkeznek mind a heraldikában, mind a szőnyegművészetben és a feldolgozásuk is sok rokonvonást mutat. Major szép könyve igen tanulságos a heraldikai kutatás szempontjából is.
Tóth László.
