Aranyos, magyar falu, Komárom vgyében, Komáromhoz nyugotra 1 1/2 mfd., a pozsonyi országutban, s az öreg Dunától csak 300 ölnyire fekszik. A helység több pusztákból egyesült, u. m. Aranyos, Alsó- és Felső-Örkény, Alsó- és Felső-Bök, Ujtelek, Vidaháza és Aranyostelekből, és hajdan ott volt, hol most a Duna közepe van, de mivel a Duna nagyon szaggatta, lakosai jelen helyükre költöztek. Aranyos nevét onnan vehette, hogy valamint hajdan, ugy most is sok aranyat rak le az iszap a Duna zátonyain, mit az aranyászok kimosván, Győrbe szokták beváltás végett bevinni. Határa egészen róna, s a fentebbi pusztákkal együtt 5365 hold, mellynek fele szántóföld, fele pedig rét és legelő. Földje kevés szíkes területet kivéve, termékeny fekete agyag, melly buzát, rozsot, tengerit, árpát, zabot, kendert, repczét, burgonyát terem. A Dunán kivül vannak több apróbb tavai, mellyek pozsonmegyei vizekkel telnek el, s mig ki nem ereszthetnek, a legelőt és rétet pusztitják. Lakja 832 reform., 328 kath., 35 zsidó, ref. anyaegyházzal. A lakosok csaknem mind nemesek, s itt urbériség nem volt. Birják: Magyari, Hollósy, Domonkos, Pázmány, Csóka, gr. Zichy, Nagy, Vörös, Sándor, Aranyosy, Karácsonyi, Csepy, Molnár, Farkas, Csényi, Töltésy, Mészáros, Csejtey, Osvald, Németh, Balogh, Vizváry, Both, László, Deáky, Szarka nemes családok.