Cserépfalu
Cserépfalu, magyar falu, Borsod vármegyében, Egertől 13/16 állomásra, a Miskolcztól Egerig nyuló hegyek alatt egy völgyben. Vidéke szinte emelkedtebb hegyes. – Határa 12,106 hold, mellyből urb. szántó 1022, rét 438, paroch. föld 14, rét 6 r. kath. iskola-föld 14, rét 6, helység földje 28, rétje 12 hold, 186 h. szőlő, 1380 hold legelő, 8000 hold erdő. Majorsági birtok csak 18 kapás szőlő, és az erdő, melly sok makkot terem, s benne szarvas, dámvad, sok róka és farkas tanyázik. Földje szorgalmas javitást kiván, s legkedvezőbb zab és burgonytermesztésre. A vetett takarmányok mindinkább szokásba jönnek, s itt a gyermekek már az iskolákban oktattatnak müveltebb gazdászatra. Lakja 2056 lélek, kik közt 59 r. kath., 9 zsidó, a többi reformatus, helybeli anyaegyházzal; a kath. fiókegyház Zsérczhez tartozik. A helység feletti szőlőknél végződik a regényes Hór völgye, mellyet a Hór vize fut keresztül, e határban kétkerekü malmot hajtván. E Hór völgyéről megjegyzést érdemel, hogy midőn egyebütt legcsendesebb a levegő, innen gyakran kivált reggeli 9–10 óra tájban hideg szelek csapnak ki. A bikkes erdőségben 2 forráskut van, egyik Hidegpatak, másik Belyvács kutja, mindenik vize különösen jó ital, s az emésztést nagyon elősegiti. Barlang is kettő van a határban, eggyik közel a helységhez Subalyuka név alatt, másik ennél kisebb s Targyurka nevet visel; mindenik kősziklában van, s egy juhnyájt befogadhat. Ezeken kivül találtatnak több apró üregek. A fenérintett Hór völgyet bekeritő hegyoldalon, borzasztó magányban, meredek sziklacsucson láthatók a hajdan hires Ódor várának romjai. A helység a cserépvári uradalomhoz tartozván, birtokosa Szász-Coburg gothai herczeg.
