Ecsed
Ecsed, Szathmár v. magyar mezőváros, Nagy-Károlyhoz északra 3 mfdnyire: 13 kath., 1291 ref., 16 zsidó lak., ref. anyatemplommal. E város hányt és hordott földre van épitve az ugynevezett egyedi lápon, igen szoros helyen, de a házak még is sűrűek, mivel hajdan a lakosok a vár körül tett szolgálatokért az uraságnak fejenkint csupán 1 vonás forintot (51 kr.) fizettek. Régente kőfalakkal keritett város volt, záros kapuval, melly előtt szélesen elterjedt folyás, előtte a külső erősségek, őrházak, és vigyázó dombok valának, s ide is csak hidon által lehetett jutni. Hires vára pedig, melly megvehetetlennek tartott, a Kraszna vizének szigetjébe épittetett, a mint látszik négy szegeletre, sánczai terméskövekkel és téglákkal megerősitve. Ecsed felől való oldalán s az első kapuja előtt egy nagy és messzelátó domb volt, melly most is fenn áll; a várból nagy kimenő sáncz vala, onnét a kapura kimenetel, mellynek még fenálló falai nagy s kemény erősségre mutatnak. Ezen kapu előtt szélesen elterjedt mindenkori vizfolyás volt, mellyen hid állott. Ezen folyón áltajöve, a városfelé egy szigetben állott a templom, melly most is látható, s ezelőtt sáncz levén, a város felől hidon kellett abba járni; a hajdani várnak pedig csak némelly leomladozott falai látszanak, minden sánczai s épületei le lévén döntve, szomoru omladékokat mutatnak. Határa Ecsednek csupa lápból áll, s midőn a Szamos, Kraszna kiöntenek, viznél egyebet nem láthatni. Nádja, szénája, hala, csikja bőven van, és a lápon egy nagy tiszta kerektó, számtalan vizimadarakkal megrakva. Vannak a lápnak égerfás, füz- és rekettyés helyei is, mellyekhez csak a láp befagytával juthat az ember. Ezelőtt vadsertéseknek és őzeknek volt tanyája, de most csak ritkán találtatnak benne. F. u. a városnak s hozzá tartozó uradalomnak gr. Károlyi nemzetség de a városban nehány nemes is van.
Béla névtelen jegyzője szerint már a magyarok bejövetelekor erősség állott itten, melly Saruvárnak neveztetett. 1325-ben I. Károly király Jánosnak, Andrásnak, Lőrincznek, Miklósnak és Lewkesnek, Bátor Berecz Guthkeled nemből származott András fia fiainak Eched helységét királyi adománynyal ajándékozta, és megengedte azon Guthkeled nemből származott nemeseknek, azaz a sokáig virágzó Báthory nemzetségnek, hogy az ecsedi tavak közt várat épithessenek, melly Hiwseegh várának neveztessék, de ezen nevezete később Echeddé változott által. 1561-ben a vár örökösét, Báthory Miklóst, bátyja Bonaventura, Zápolyától Ferdinánd részére huzta, s ezért már 1564-ben Zápolya János Zsigmond 16000 emberrel ostromlá, de Báthory Miklós a vár erősségében bizván, Zsigmondnak minden erölkődéseit annyira megvetette, hogy még ostrom alatt lakodalmi mulatságot tarta. 1621-ben Bethlen Gábor a királyi koronát ezen várban őriztette, 1624-ben pedig mind a hozzátartozó roppant uradalom királyi adományképen neki áltadalatott. Szinte ez történt I. Rákóczi György fejedelemmel, a linczi béke erejénél fogva, a honnét ő sokszor mulatozott itt, s a várat is jobban megerősittette. II. Rákóczy Ferencz menekülése után erőssége lerontatott; 1710–1712ben pedig az egész uradalmat gr. Károlyi Sándor kapta meg. – 1777-ben gr. Károlyi Antal az ecsedi uradalmat részint a Rákóczy Ferencz hűtlensége, részint gr. Aspremont örök bevallása után felkérte s beigtattatott.
