Eger

Teljes szövegű keresés

Eger, németül Erlau, latinul Agria, magyar érseki város Heves vgyében, szőlőhegyekkel keritett mély völgyben, az Eger vize mellett, melly kétfelé osztja, Pesthez 14, Miskolczhoz 7 mfdnyi távolságra, épen Borsod vmgye szélén. A városnak a sok és pompás templomok, épületek szép tekintetet adnának, de utczái egy kettőt kivéve keskenyek, csavargósak, hanem nagyobb részt kövezettek. Nevezetesb épületjei: a pompás izlésű uj székesegyház, mellyet Pyrker László egri érsek épittetett 1837-ben, s melly jelenleg legszebb temploma Magyarországnak; a két emeletes érseki lyceum; a cistercita rend ujabb időkban átalakitott zárdája egy gymnasiummal, az érsek kastélya, az irgalmasatyák szentegyháza egy régi toronynyal, gazdag ékességü görög n. e. óhitü szentegyház, szent-ferenczi-servita-minorita szerzetes-atyák templomai, a vmegyeháza, az egri papnövelde épülete, a kanonok urak lakai, stb. Népessége 20,128 lélek, kik 163 n. e. óhitüt, 32 reformátust kivéve, mindnyájan romai katholikusok, s igen kevés német leszámitásával, tiszta magyar ajkuak. Fő foglalatosságuk a szőlőmüvelés, aztán a kézmüvek és kereskedés folytatása. Ugyanis szőlőhegye roppant kiterjedésü, s olly hires vörös bort terem, hogy ezt Magyarországon jóságra, tüzre, zamatra egy sem haladja felül. Legjobb s legnemesebb bort adja a magas Egyed-hegye, de tökéletes kifejlésre 4–5 év kivántatik, holott a Sikhegyen, Tihaméren termett már esztendő alatt megérik. Kertekben és hegyek aljain nagy bőségben terem mindenféle nemesitett téli és nyári gyümölcs; az Egyed hegyén pedig szemericze vagy szömörcse (sumach, rhus), melly bőrgyárakban nagyon használható. Legelője a népességhez képest felette szűk. Kézmüvesei száma a 700-at meghaladja s ezek közt a timárok érdemlenek fő figyelmet. Van itt egy bőr- egy gyapot és gyapju kelmegyár is. Kedden és pénteken tartott hetivásárai igen élénkek, de országosvásárai nem hiresedtek el. Fő ékessége Egernek az érseki lyceum, mellyben eddig nemcsak a philosophiai, hanem a jogtani tudományok is tanittattak, ugymint akármellyik királyi akademiában. Ebben a tanárok kinevezési joga egyenesen az egri érseket illeti. A k. kath. gymnasium, az uj rendezés szerint 4 osztályra szállittatott le, de remény van, hogy teljes 8 osztályu főgymnasium fog itt alakittatni, a magyar katholikusok Romájában. Tanitási nyelv magyar, s az oktatókat a cistercita szerzetes rend adja. Van itt továbbá gazdagon dotált s egész uradalmat biró érseki papnövelde, nemzeti példány és rajz iskola, jó karban tartott polgári kórház, szegényintézet, az Eger vize mellett két meleg fördő, mellynek vize hidegebb ugyan a budainál, de bőrnyavalyákban sikerrel használtatik; a fürdőkkel szomszédos, s az Eger vize által hasitott szép érseki kert, mellynek fele közsétatérül szolgál; cs. kir. sóház és postahivatalok. Végre Eger székhelye a gazdag egri érsekségnek és káptalannak. E püspökséget leghihetőbben szent István király alapitotta, s hajdan a többiek előtt némi elsőséggel birt, s roppant jövedelme tekintetéből (Bombardi Top. mag. R. Hung. 1. 6. 93. 100,000 aranyra becsülte) tartozott a püspök a király negyedik fiát tulajdon költségén nevelni. Azonban 1804-ben a püspökség érsekségre emeltetett, s megyéjéből még más két püspökség állitatott, u. m. a kassai és szathmári, s mindkettő jószágokat a régi egri püspöki alapitványból kapott; sőt az egri káptalan és seminarium az ujan felállitott két káptalan és seminarium felsegélésére részint tőkepénzt engedett át, részint készpénz fizetéssel tartozik. Jelenleg az egri érseki megye kiterjed Heves, K. Szolnok, Szabolcs vgyékre, a Jászságra és Nagy-Kunságra. Van benne 3 jövedelmes apátság, 12 gazdag kanonokság, 5 fő 17 alesperestség, 185 plebánia, 9 szerzetesház. 1255-ben 36 kanonok volt az egri megyében, s e szám 12-re olvadt le jelenleg. Ezek választják a Bold. Szüz Máriáról nevezett egervári prépostot, ki 2 egész falut bir, s egyszersmind kanonok szokott lenni. A nagyprépostnak külön falui nincsenek. Egernek 2/3 az érsekség, 1/3-át a káptalan birja, s birta még 1848 előtt mindenben teljes földesuri joggal és dézmával. – Egernek nagy régiségét leginkább bizonyitja az, hogy némellyek már a harmadik században püspöki városnak állitják, s Timon szerint Ptolomaeus és Maginus földiróktól emlitett Candanum város nem egyéb volt Egernél. Egyébiránt szent István király idejében nem volt itt többé püspök, hanem ő rendelt ide egyet; valamint a várost is több szép épületekkel felékesitette, a várban pedig sz. János tiszteletére káptalant állitván, egyszersmind nagy templomot épittetett. Sz. Istvánon kivül sz. László és II. András is roppant jószágokat adott az egri püspöknek, mint ez kitetszik IV. Béla 1261-ben kiadott megerősitő pecsétes leveléből, mellynek végén e sorok olvashatók: „Itaque supra omnes Ecclesias cathedrales Regni Hungariae per tot donationes et libertates per S. Reges donatas, et concessas sedebat ut Domina gentium in sede Majestatis suae, diademate pulchritudinis coronata.” 1131-ben II. István előbb szerzetes ruhába öltözvén, itt halt meg, de Váradon temettetett el. 1204. Imre király szinte itt halt meg s itt temettetett el. II. Cletus püspök a Seraph. sz. Ferencz rendén levő szerzeteseket 1232-ben Egerbe befogadja, s e társaság innen terjedt el a hazában. Ugyanezen püspök állitotta fel a bééli vagy apátfalvi apátságot. 1241 után a tatárok mind a várost mind a várat felégették és felprédálták. Megjegyzést érdemel az, hogy a tatárpusztitás után magyar királyoknak a püspökök kinevezésében gyakorlott patronatusi joguk változást szenvede, s ezentul a káptalanok választották a püspököt, egész Zsigmond királyig, ki a Constantiai gyülésen régi jogát ismét visszanyerte. 1261. IV. Béla a várost ujra felépitteti, s kőfallal körülvétetvén, beárkoltatja; Lampert püspök kérésére az elveszett alapitó oklevél helyett ujat adat ki, mellyben a püspökség jószágait, dézsmáit megerősíti, hozzáadván egyszersmind azt, hogy ezentul a király negyedik fiát az egri püspök maga költségén nevelje. 1424. Rozgonyi Péter püspöknek Zsigmond olly czélból ajándékozá a Solymosi László magvaszakadtával reá szállott jószágokat, hogy ezekből a B. Szüz Mária tiszteletére nevezett kis prépostságot állitsa fel, a minthogy ez maig is fenáll, s a prépost Kis-Tállya és Novaj helységeket egészen birja, a prépostot maga a káptalan választván. 1442. az Ulászlót segitő lengyel sereg Odrovász Péter palatinus vezérsége alatt Lengyelországban visszaigyekezvén, Egerben megpihent, sőt a barátságos Rozgonyi Simon püspök által, kivált borral tul a mértéken is megvendégeltetett. Mellyet észrevevén Griskának Telefeus vezére, nagy csendességgel Kassáról kiindult, s éjjel Egert meglepvén, azt felprédálta, s a lengyel és magyar katonákból sokat leöldösött: de másnap a sok zsákmány miatt lassan haladó cseh tábort a megboszankodott magyarok és lengyelek utólérték, s egészen összetörvén, magát Telefeust is elfogták, s Egerbe vitték. 1460. és 1468. itt országgyülés tartatik. 1490-ben Albert felperzseli Egert, mivel Bonfinius szerint ez időben a városnak semmi sánczai nem voltak. 1552. Amhát és Ali budai basa egyesitvén erejüket, feltették magukban, hogy Egert beveszik; a minthogy e czélból 180 ezer emberrel meg is szállották. Benn a várat oltalmazta a vitéz Dobó István 2523 főből álló katonasággal. Az ostrom sept. 10-kén vette kezdetét, s olly tüzzel, millyennel talán azelőtt soha sem vivtak a törökök. De a magyarok is rettenthetlen bátorsággal védték magukat, s 40 nap alatt 13 véres rohamokat kegyetlenül visszavervén, Amhát, táborában esett szörnyü veszteségen annyira megrémült, hogy az ostromot oct. 13-kán félbehagyá. E bajnoki viadalban a magyar nők szinte jelesen viselték magukat: mert részint forróvizzel, részint fegyverrel pusztiták a törököket. 1563. Verancz Antal egri püspök egyességre lépett I. Ferdinánddal, mellynek következtében ez az egri és szarvaskői várat, s a püspökség minden jószágait általvette, Verancznak pedig helyette a thuróczi prépostságot adta, s ezenkivül évenkint 8000 forintot a zempléni harminczad által fizetendőt, olly móddal azonban, hogy Verancznak az egri megyében mind lelki, mind egyházi hatalma fennmaradjon. Továbbá rendelteti, hogy az egri főkapitány mind Heves mind Borsod megyék főispánságát viselje, és ha a szokásban lett volna, hogy az emlitett két megye alispánjai a püspöki jövedelemből kapják fizetésüket, tehát ezentúl is onnan elégittessenek ki; egyszersmind kötelességébe tétetett a várkapitánynak a kath. hitet mindenképen oltalmazni, s meg nem engedni, hogy az eretnek predikálók vagy az egri völgybe, vagy a városba, vagy a várba bemenjenek. Általvevén Egert s a püspöki jószágokat a király, legelső kapitánynak a vitéz Mágóczi Gáspárt, gyulai kapitányt nevezte ki. Ez azonban az egyesség értelme ellen mindjárt az első évben protestans papot hozott be, s ezeket mindenkép hathatósan segitette, a minthogy ezekről Verancz, Maximilian császárhoz dec. 27. küldött levelében keservesen panaszkodik. Magok az egri buzgó kath. hivek s pásztoraik is azt vélvén, hogy ha a kehellyel való élést, s a papoknak megházasodhatását a romai széktől kinyerhetnék, mind a maguk felekezete hitében megerősödnék, mind az eltévelyedtek visszatérnének: nem szüntek meg kérelmeikkel a pápát sürgetni, mig végre IV. Pius a lelkipásztorok házasodhatásának pontját hallgatással mellőzvén, megengedte, hogy a hivek az Urnak szent testét két szin alatt vehessék. Mellynek következtében Egerben, Nagyszombatban, Győrben, Zágrábban és másutt már juniusban 1564-ben borral is kezdtek áldozni, s ez által sokan az ujitók közül visszatértek. 1596. 3-ik Mohamet török császár szegedi állását elhagyván, szeptemberben 200 ezer emberrel Eger alá szállott, s már oct. 14-én feladás által elfoglalta, de az őrök hűtlenül lekonczoltattak, vagy rablánczra füzettek. A magyar katonákat vezérlette Nyári Pál, a németeket Thurn Jakab, a cseheket Terecsko; a mint irják, a belgák voltak legelsők, kik a roppant török tábortól megrémülvén, a feladást sürgették. Felső-Magyarország védbástyája illy gyalázatosan török kézre jutván, mind a püspök, mind a káptalan elszéledtek, s ez utóbbik elébb Kassára vevé lakását, de a Bocskaiaktól ott sem maradhatván, Jászóra költözött 1614-ben, később pedig 1650-ben visszament Kassára. Végre 90 évi terhes járom után, Buda már visszavétetvén, csakugyan Eger is kicsikartatott a pogányok kezéből. Ugyanis Karaffa, Doria Marchio által a várat szorosan bekerittette 1687-ben, segitségül levén neki gr. Koháry István 2000 magyarral. Azonban a törökök Rustán basa vezérsége alatt magukat nyakasan védték, s a várat csak akkor adák fel (1687. dec. 17.), mikor már benne semmi eleség nem volt, s a katonáknak éhség mitt kellett volna elveszni. A szabad kiköltözést megnyerő törökök Váradra kisértettek, de belőlök mintegy 600-an Egerbe visszatérvén, megkeresztelkedtek; s igy legelső lakosai Egernek törökök voltak, kiknek maradékai mai napon is nem tagadják turbános őseiktől való származásukat. A török igától megszabadulván, I. Leopold királyi várossá tette Egert, s egészen uj pecsétet adott neki, mellyet használt is egész 1694-ig, a midőn Fenesi egri püspök s a káptalan kérelmére I. Leopold visszavette mind a pecsétet, mind a királyi városi szabadságlevelet; s Eger szinte 1694-ben a püspökkel és káptalannal tett egyességnél fogva elismerte ugyan ezeknek jogait, de maga részére is bizonyos kedvezéseket kötött ki. Fenesi 1699-ben Jászón meghalván, az ékes nyelvü s nagy származású Telekessy István lett püspök. 1703. Bercsényi Egert kevés idei ostrom után elfoglalja, de a várat Zinzendorf megtartotta, s csak 1704. tavaszszal adá fel, miután segitséget sehonnan nem várhatott. Rákóczi Ferencz 1705. és 1706-ban Egerben gyakran és huzamos ideig tartózkodott. 1707-ben a confoederatusok által Szécsényben hozott végzés tartalmánál fogva a jesuitáknak egész országból ki kelletvén takarodni; Egerből is kiüzettek. 1710-ben nagy döghalál; ugyanekkor Pálffy János visszaveszi a várat a Rákócziaktól. 1782. september elején a sáskák lepték el a várost s annak környékét, s mindent a mi zöldellett megemésztettek. Továbbá II. József a pusztuló félben levő külső és belső várat a püspöknek eladta, s az őrsereg belőle végkép kitakarodván, e sziklahegyre épült vár leromboltatott, s maiglan romokban hever. 1804-ben a püspökség érsekségre emeltetett, imént már fentebb emlitettük.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages