Endrőd
Endrőd, Békés v. magyar falu, az egyesült Körös vize mellett, Szarvashoz keletre 3 órányira: 658 házzal, 5967 kath. 2 gör. kath., 83 n. e. óhitü, 3 evang., 10 ref. lak. Diszes paroch. és helységházzal, s egy roppant kath. paroch. templommal, mellyet gyönyörű, rézzel fedett torony ékesít. Határa 25,000 s néhány száz holdból áll, mellynek olly termékeny fekete agyagos, homokkal vegyes földe van, hogy az őszi 15, a tavaszi 20 magot rendesen megad. A trágyázás szokásban van, hanem a földnek parlagon való hagyása, s a tengeri vetés sikeres földjavitásnak tartatik. Egész volt jobbágytelek 189 1/8 r. szabad 19 4/8 számláltatik. Gyümölcsfákkal ékeskedő, de közönséges bort adó szőlőskertje 517 holdat foglal el. Legelője 10,000 holdnál többre megy, ideértvén t. i. a határhoz kapcsolt simai és kis-kondorosi pusztákat is. A helység a 16-ik század elején virágzó curiális nemes helység volt, mint ezt láthatni Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek az Endrődiekhez intézett, Kolozsváron 22 nov. 1625-ben költ leveléből. Elpusztulván későbben, 1718-ban mintegy 40 család telepedett ide a megyei Nemes-Kereki faluból, kikhez majd tótok is jöttek, de ezek már ma egészen elmagyarosodtak. F. u. gr. Stockhammer Ferencz örökösei. Ut. p. Csaba.
