Nagy-Léta
Nagy-Léta, magyar falu, Bihar vmegyében, Debreczenhez 3 mfdnyire; posta helyben. Határa közel 2 négyszögöl mfdnyi terjedésü, és ez egészen róna. Debreczen felől eső hasonfele homokos, mellyen van a közös legelő, urasági erdő, szőlőskert, és elszórva urbéri kaszállók. A többi föld fekete agyag és homok s gazdag termékenységü, tiszta buzát, rozst, tengerit leginkább terem. A dohány- és dinnyetermesztés nagy kiterjedésben üzetik. Az uraság gazdasága és birkatenyésztése a jeles főkormányzó Irinyi János úr felügyelete alatt virágzó karban áll. A le nem folyt urbéri pör miatt az urbéri és allodialis földek mennyiségét pontosan megmondani nem lehet, de eddig 214 6/8 telek után volt urbéri szántóföld 5583 1/2, kaszálló 2577 hold, a közös legelő 4000, s allodialis szántóföld, kaszálló, erdő, szőlő, stb. mintegy 8000 hold. A lakosok száma 5000, kik közül 3000 reform., 32 római kath., n. e. óhitü 3, zsidó 100 és 1865 görög katholikus, kiknek nagyobb része oláhul is beszél. Telkesjobbágy van 652, zsellér 39, lakó 39, kézmüves 32, kereskedő boltos 5. Jelesb épületei: 1 reform., és 2 görög kath. templom, nem rég épült urasági kastély, szeszgyár, nagyszerü magtár villámháritókkal; osztályos postahivatal, több izletes uradalmi tisztilak. Szeszgyára feldolgoz évenként 5000 köböl burgonyát s készit 65,000 itcze szeszt, s a moslékon 70 ökör széna nélkül meghizlaltatik. – Folyóvize Nagy-Létának nincs, de vannak több apróbb tavak, mellyekből csatornák által vezettetve képeztetik egy folyó patak, melly épen a helység szélén levő négykövü vízimalmot hajtja. A határ délirészén, épen a szélben, látható az úgynevezett Leányvár-omladék, s szinte a határ észak-nyugoti részében egy Bánk hegynek nevezett dombon levő régi zárda-maradvány. – Kiváltságolt vásárja nincs, hanem gyakorlatnál fogva minden vasárnap esik sertés-, hétfőn pedig baromvásár, ugy azonban, hogy a melly sertések itt el nem keltek, azokat hetfőre, a barmokat pedig keddre, Debreczenbe beszokták hajtani. – A helység feje egy uradalomnak, mellyet bir báró Mandl Lajos, ki rendesen Gréczben lakik.
