Keresztes-Püspöki
Keresztes-Püspöki, magy. falu, Borsod vgyében, sík rónaságon, Miskolcztól 2, Egertől 1 10/16, Keresztestől 1/16 állomásra. Határkiterjedése 2924 hold, mellyből 200 h. szántóföld, 670 h. rét, 250 h. legelő. Urbéri kézen van 1504 h., majorsági föld 500 hold. A határ 4-dik osztálybeli, földe fekete agyagos, néhol szíkes, rozsot, árpát, zabot jó sikerrel terem. Azonban legjobb karban van itt a juhtenyésztés. Lakosok száma 1016 lélek, kik 5 zsidót kivéve mind romai katholikusok, s helyben van anyaszentegyházuk, melly 1769-ben ujittatván meg, anyakönyveit csak 1813 óta vezeti, hozzátartoznak a nagy-mihályi leány-, továbbá geleji, m.-keresztesi és fejéregyházi fiókegyházak. Telkes gazda van 47, zsellér 45, lakó 20. Kézmüves: 1 kovács, 1 legény, s 1 inassal, 1 kerekgyártó 1 inassal, 1 szabó 1 csizmadia, kik közül a szabó s kerekgyártó czéhbeliek, a többiek kontárok. Vizei e helységnek Tardi-ér, Kácsifolyó, Pörbefertő, Kacsa fertő. F. u. a kassai püspök.
1569-ik év oct. 26-kán Rudolf seregei és a Török közt Keresztesnél történt ütközet a k.-püspöki határra is kiterjedt. Szántás alkalmával még ma is sok fegyvereket és golyóbisokat találnak a földeken. A Csörsz-árka szélén pedig, hol a török-vezér sirhalma van, egy 4 lábnál hosszabb arabs betüjü emlék-lapot találtak.
1622-dik táján e birtok Bethlen Gábor által, az egri káptalannak adományoztatott. (l. Ároktő),
1768-ban kezdetett e helység a török pusztitás után ujólag megtelepittetni.
