Parád
Parád, magyar falu, Heves vmegyében, egy felette szép vidéken, s a Mátra ágai által képzett regényes völgyben, Gyöngyöshöz északra 2, Egerhez nyugotra 4 mfd. távolságra, 2000 lak., kik csaknem mind r. katholikusok, paroch. templommal. Birja gr. Károlyi György. E helységet nevezetessé teszi üveggyára, s még nevezetesebbé hires ásványvizei. Az urasági üveggyár évenkint 20,000 schok részint tábla s közönséges üveget, majdnem 65,000 v. ftnyi értékű, jobbára vegyészi és gyógyszertári üvegeket állit ki, mellyek itt már 25 év óta legpontosabban készittetnek. Mi az ásványvizekez illeti: egy a Mátra hegy északi oldalán eső terjedelmes és bájos völgyben, több külön tartalmu ásványforrások csörgedeznek, mellyek 3 osztályba sorozhatók: a) a kénforrások a parádi határ nyugoti szélén; ezek ketteje igen nagy mennyiségben szabad szénsavat, könlégeget (Gas hydrothyonicum), szénsavas keseragot, szén-kén és sósavas szikeket rejt magában; szaga kitünő záptojás büdösségű, ize kellemes savanyu, hévmérséklete 90 Reamur szerint. Ezen savanyuvizek közönségesen Csevicze név alatt járók, használtatnak mint frissitő és gyógyital. Gyógyhatásuk mérsékletesen izgatva feloldozó, legtöbb sikerrel használtatnak máj és lépdugulások, aranyér, gyomorgyengeség, némelly ásvány-szerek vigyázatlan alkalmazásából eredt kóros következményekben, és kitünőleg, kezdődő tüdőgümőkorban, melly tekintetben, ha ezen kénes savanyuvizeknek a legutóbbi években tapasztalt renkivül kedvező hatályos erejük ezentul is bizonyulni fog, s közhirré tétetik: Parád hire igen fog emelkedni. Mint frissitő ital ezen források eleinte alkalmatlan büdösségük mellett is, naponkint olly szembetünőleg növekedő nagy becsüek, hogy évenkint már 100,000 hengerpalaczknál több küldetik szét belőlök. Az ezen leirtt két forráshoz küzel eső harmadik forrás csak 1840-ben kezdett használatba jönni; de a kettőnél jóval gyengébb lévén, közkedvességet mind eddig nem nyert. E források mellett levő fördőviz, több ásványos forrásokból szedetik össze, melly megmelegitve kádakban fördőknek használtatik, mellyek gyógytekintetben az emlitett savanyuvizek gyógyhatása előmozditására javaltatnak. E fördővel egy 26 vendégszobából álló nagyobb épület, ét-, teke- tánczteremmel, évenkint igen számos mulató- és beteg-vendégeket fogad el; az első savanyukut körül két kisebb épület van, mind ezen épületek azonban nem elégségesek. b) A vasforrások a parádi határ déli részén csörgedeznek, egyik a Kékeshegy északi oldala alatt Óhuta nevü telepnél, a másik ettől távol az ugynevezett Helena völgyben. Alkotó részeik: sok szabad szénsav, szénsavas vasacs (5–6 szemer 16 obonyi vizben); több szénsavas savak, s kénsavas szikeg. A vas szerfeletti mennyisége miatt frissitő italul vidékieknek nem ajánltatnak, de szembeszökő tinta izük miatt nem is igen kellemesek; mindazáltal a környéki lakosoknak mindennapi italul szolgálnak, s hosszu kort érnek el. E vasas savanyuvizek belhasználatra a fördővendégeknek ritkán ajánltatnak, fördőknek pedig forrásuk csekély erei miatt nem alkalmaztatnak. c) A timsósvizek, a parádi határ keleti részén több timsóásás közt vájt stolnákban, s szabad ég alatt kisebb tavakban találhatók. A timsó fördőház felettiek földalatti csövek által a fördőházba vezetve gép segedelmével készitett gőz által fölmelegittetnek, s a kádakban fördőnek használtatnak; a gőzkazánnal gőz és orosz fördő van kapcsolatban. E timsósvizeknek alkotó részeik: nagy mennyiségben timsó és vasgálicz, s kisebb mennyiségben kénsavas savak. Hatásuk: kitünőkép erősitőleg zsongitó; nevezetes gyógyhatást gyakorolnak köszvényben, csuzban, görvélykórban, sömörös bőrkütegekben, pethyüdségből eredett kárak és vérfolyásban, kivált fehérfolyásban, ezenkivül csonttörések, ficzamodások utáni bántalmakban. De használatát tiltják: vérbőség, izgatott állapot, terhesség. Van itt egy 24 szobából álló vendéglőház, s e körül több kisebb lakok. E leirt fördők vidékét a Mátra halmozott csucsai, a kékes bérczek, a nyájas és csendes völgyek, az ezerféle kigyódzás közt csörgedező Torna pataka, az ó-korra emlékeztető puszta lovagvárak felette regényessé varázsolják.
