Parasznya
Parasznya, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól, melly egyszersmind ut. p. 13/16 állomásnyira, a Bikk északkeleti tövében, szélesen nyilt térségen, szomszédai Bábony, Varbó, Mályinka, Tardona, Radistyán, Lászlófalva. Határkiterjedése a puszta ludnai erdőséggel együtt 2959 hold, mellyből szántóföld 419, kaszáló rét 170, legelő 600, szőlő 181, erdő 1529 hold, belsőtelek 60 hold. – A szántóföldek nagyobb részint lapos sík, kisebb részben dombos fekvésüek, vegyületük nyirok, tisztabuzát, rozsot, tenkelyt, kukoriczát és burgonyát bőven teremnek, s a megmivelés körül a földmivelők szorgalma is dicsérendő. A szőlőfölde homokos nyirok, igen jó és szép fekvésü, s reá fordittatni szokott ügyes és szorgalmas munka után jó bort, és bőven terem, s a lakosok borból s gyümölcsből sok hasznot bevesznek. Az erdő leginkább bikk és tölgy fákkal ékeskedik, s bő makkján nagy számu sertések hizlaltatnak. Ez erdőben számos regényes vidékek közt van egy kőszikla, mellynek tetejéről a Tisza vidékét beláthatni. E hegyet a köznép Mátyás-ugrásának nevezi, s lapos kövén most is mutogat egy ember- és egy lónyomot, mellyről a rege azt mondja, hogy egykor Mátyás király a tetőről e lapos sziklára ugratván, saját csizmája- s lovának nyoma látszik ott. Szépségéért emlitendő e hegy alatt a gyönyörü tájékú gyertyános és bikkes völgy. A hegy legjobb kőszénnel bővelkedik, melly ugyan miveletlenül hever; közel ide darázskő is van, mit a lakosok, sőt más helységbeliek is épületekre hordanak. A helység lakosainak száma 815 lélek, kik közül 779 reformatus, s ezeknek helyben van anyaegyházuk, 20 r. kath., 16 zsidó. Felszabadult urbériség 6 egész telket tevén, ezen van 30, a 7 3/4 majorsági telken pedig 39 összesen a helységben 69 földes gazda, házas zsellér 44, kézmüves 3, u. m. 1 kovács, 1 kerékgyártó és 1 csizmadia. A helységen keresztül folyik a Nyögőér, melly a ludnai pusztán tul a mályinkai határszélen a julyai hegybűl nagy zugással leomolva eredvén, Sz. Péternél a Sajóba szakad. Birtokosa e helységnek a kir. korona.
