Puszta-Szer
Puszta-Szer, vagy Puszta-Zeer, népes puszta, Csongrád vmegyében. Ezen igen nevezetes puszta körülvétetik a tömörkényi, anyási, hantházi, péteri, szegedi, mindszenti, és kisteleki határoktól. Térsége 13,000 hnyi. Földje átaljában homokos ugyan, de nem igen siványos, és azért számos czímeres szarvasmarhán, s juhon kivül gabonát is olly bőségesen terem, hogy az 1817-ki sovány évben, egyetlen uj törés után a legtisztább tavaszi buzaszemet harminczszorosan megadta. Az egész puszta sik, kivevén nehány dombokat, melyek egyenlő magasságban és arányos távolságban hihetőleg emberi kezekkel hányattak. Erdeje most semmi. Vize a Tisza kiöntései, és egy nagy tó, mellyben számos és mindenféle vizimadarakon kivül gyakran hattyuk és gődények seregenként tartózkodnak. Épületei; a tó mellett egy vendégfogadó, melly tóhajlati csárdának neveztetik, ehez közel dohánytermesztők lakásai, és azok mellett egy régi elpusztult szentegyház, mellynek magas, góth izlésre épült mohos falai az utasoknak több mértföldnyire megmutatják dicső magyar eleink legelső országgyülése helyét. Ugyan is Árpád, Lehel és Bulsu vezérek által Zalánt a Bolgár fejedelmet tönkre tevén, a Magyarok Körtvély tónál és Gömölső erdőnél összegyültek, az ország állapotjáról tanakodtak, törvényt alkottak s innen a hely Szernek neveztetik. A puszta ezelőtt gr. Erdődy nemzetség öröksége volt, de ezt született Zychy Leopoldina grófnőnek, néhai general Pallavicini Marchio özvegyének fölvallotta, s igy Pallavicini nemzetség van jelenleg birtokában. E pusztának több részei vannak. Először:
Alsó és Felső Pusztaszer, amaz 240, ez 400 lakossal, kik dohánykertészek. Ezek az uj felosztás szerint a szegedi járáshoz tartoznak. Ellenben Kis és Nagy Pusztaszer puszta a csongrádi járáshoz csatoltatott. Ennek több részei vannak, u. m. Baks dohánykertészet 808, Dongér 630, Sasülés 52, Puszta Sz. György 282 k. magyar lakossal, kik mindnyája dohánykertészek.
