Rudóbánya
Rudóbánya, magyar f., Borsod vgyében, Gömör vmegye szélén, hegyes, erdős vidéken, regényes völgyben, Szendrőtől 9/16, Putnoktól 1 4/16 állomásra. Szomszédai, Felső-, Alsó-Telekes, Szuhogy, Felső-Kelecseny borsodi, Zubogy gömör megyei helységek. – Határkiterjedése 3340 hold, ebből 69 belsőség, 1027 hold szántóföld, 416 h. rét, 85 h. szőlő, 1701 h. erdő, 42 h. használatlan. Urbériség 15 1/2 telek. A szántóföldek többnyire hegyoldalakon, s partokon fekszenek, néhol kövesek, mind e mellett jómivelés s illendő javitás mellett a különféle gabonanemeket bőven termik, s azért általában második osztályba soroztattak, rétek jók, az erdő gazdag. Lakház van 131, lakos 753, köztök 309 rom. kath. Szuhogyhoz tartozó leányegyházzal, 421 ref., anyaegyházzal, mellyhez a szuhogyi leányegyház is tartozik, 13 zsidó. Hogy hajdan itt valamelly nagyszerü basilica és szerzetház lehetett, még most is meglevő rom-maradványok bizonyitják; a ref. templom épen a szerzeti imaház maradványain épült, s még most is látható itt azon időből két márvány sirkő, a templom vasajtaján pedig különös góth irás olvasható. Hajdan a falu bányahelység volt, mint neve mutatja, sőt mint azt régi pecsétjéből, a sok elhagyott bánya üregekből, s hámor helyekből kivehetni; hegyeiben réz most is találtatik, de rézbányák mivelése itt már több évekkel ezelőtt megszünt. Ezen bányahegyekből ered a Rudó patak, melly a hegységen át hegyek és dombok közt kövér rétek völgyein csergedezvén, Kállónál a kelecsényi érrel s Szuha patakkal egyesül. Birtokosa a helységnek gr. Csáky Istvánnő, hajdan Gvadányi örökség volt.
